Régi, kopottas bútorainkat nem muszáj egyből kidobni; át is lehet őket festeni, nem is akárhogyan! A nyaralóban a megunt lambériát vagy a nagyi lakkozott fenyőbútorát is simán csiszolás, kosz és por nélkül is fel lehet újítani? De hogyan álljunk mi is neki? Mi a különbség a zománcfesték, a tejfesték és krétafesték között? Erről is kérdeztük Szendrődi Enikőt, a Nemiskacat Látványműhely tulajdonosát.
A bútorfestés szép lassan napjaink egyik jelentős lakberendezési trendjévé kezd válni. Magyarországon ez nem kis részben Szendrődi Enikőnek, a Nemiskacat Látványműhely tulajdonosának is köszönthető, aki az egyik speciális hobbi bútorfesték hazai „apostola”, rendszeresen blogol és workshopokat tart. Ahogy a HelloVidéknek elmesélte: 2012 táján kezdett el érdeklődni a bútorfestés iránt, de korábban is vonzódott a kreatív dolgokhoz, a lakberendezéshez, noha közgazdászként, vendéglátás-szálloda szakirányon végzett. A Gyes alatt kezdődött minden, amikor nyolc évig maradt otthon a gyerekekkel. Ezekben az években talált rá arra, amit aztán nem bírt azóta sem abbahagyni: a lakberendezésre és a bútorfestésre:
Akkoriban még Budapesten éltünk. A gyerekek miatt hosszabb időre otthon maradtam, akkoriban kezdem átalakítani az életterünket. Vidékies stílusú, antikolt bútorokra vágytam, olyanokra, amelyeknek lelke van; megmenteni és felfrissíteni a régi, örökölt darabokat, amelyekhez emlékek fűznek. Az volt a célom, hogy ezeket a bútorokat olyan módon illesszem be akár egy modern enteriőrbe, hogy az megőrizze hangulatát, de ne keltsen „nagymama lakás” hatást, hanem a mai igényekhez is igazodjon.
Miután Biatorbágyra költöztünk, és egy parasztház stílusú házat vásároltunk, még inkább foglalkoztatott a kérdés, miként lehetne a házunkat stílusosan, régi bútorokkal, de mai módon berendezni. Elkezdtem nézelődni a neten, és bútorfestékeket keresgéltem, de egyszerűen nem találtam megfelelő termékeket. Nem klasszikus restaurálásra vágytam, de ezt a szakemberek, a bútorrestaurátorok nem is igazán értették; ők ugyanis az eredeti állapot helyreállítására törekedtek.”
Örökölt pár régi bútort, majd gyűjteni kezdte őket, főként lomtalanításokból. A festést egy ötajtós gardróbszekrénnyel kezdte:
Kezdeti munkáim is jellemzően klasszikus, Magyarországon is fellelhető, egyszerűbb bútorok voltak – nem drága stílbútorokra kell gondolni, inkább hétköznapi háztartásokban megszokott darabokra. Erzsébet-szekrények, koloniál stílusú bútorok… Bár anyagi értékük csekély, mégis fából készültek, masszívak, jól pakolhatóak, de a színük legtöbbször egyhangú barna. Aztán ott vannak az ónémet bútorok, amiket kifejezetten szerettem, emellett még bonanza bútorokat szereztem be másodkézből, és az volt a célom, hogy kicsit kivilágosítsam őket, színt adjak nekik. Nagyon érdekelt az antikolás, különösen az, hogy a faragott részeket szépen kiemeljem. A bútorrestaurátorok gyakran újrapolitúrozzák ezeket, hogy fényesek legyenek, de engem a matt, antikolt hatás vonzott. Nem a klasszikus restaurálásra vágytam, hanem egy olyan francia, provence-i stílust kerestem, ami a 2010-es évek elején igazán népszerű volt. Nagyon tetszettek a kissé visszafehérített, 'shabby chic' jellegű bútorok. Azt szerettem volna megtanulni, hogyan készíthetnék ilyeneket otthon, de a szakemberek nem értették, mire gondolok, így senki nem vállalta a megvalósítást. Volt némi kézügyességem, így elhatároztam, hogy megpróbálkozom vele magam.
Járta a festékboltokat, kipróbálta a lehetséges festékeket, de beleütközött abba a problémába, hogy nem igazán sikerül elérnie a hatást, amit elképzelt. A hagyományos festékekkel nem lehet ugyanis effekteket, textúrákat festeni. Tovább keresgélt, és így talált rá arra a festékre, amit jelenleg is használ, az úgynevezett krétafestékre:
Ez könnyen használható otthon, és kifejezetten hobbi célokra készült. Az alkotója, egy díszítőművész, azt szerette volna, hogy az emberek számára is elérhető legyen a festett bútorok készítése, ahogy Franciaországban, Angliában, sőt a skandináv országokban már évszázadok óta divatja van ennek.
- mesélte Enikő, aki még hozzátette, már a kezdet kezdetén tudta, nem népi mintákat szeretne festeni, sokkal inkább franciás, elegáns stílust követne.
Elindította saját blogját, a „nemiskacat”-ot, ahol kezdeti próbálkozásait osztotta meg
Kezdeti próbálkozásai után blogolni is kezdett, hamar ki is alakult körülötte egy közösség, akik kíváncsiak lettek arra hogyan csinálja, mivel dolgozik, hol lehet egyáltalán ezeket a festéket beszerezni.
Időközben úgy alakult, hogy vissza kellett volna térnem a munkahelyemre a harmadik gyermekem születése után, de mivel vidékre költöztünk, nem láttam reálisnak, hogy bejárjak Budapestre dolgozni. Így jött az ötlet, hogy próbálkozzak meg a kiskereskedelmi vállalkozással, és elhoztam ezt a festéket Magyarországra. Innen indult a vállalkozásom, és így vált egyre népszerűbbé a bútorfestés hazánkban.
- mesélte, majd hozzátette, azt szeretné az embereknek megmutatni, hogy a bútorfestés nemcsak a funkcionális oldaláról érdekes. Ma már elérhetőek olyan kreatív festékek és technikák, amelyekkel bárki egyedi megjelenést adhat a bútorainak.
Nemcsak festéket és technikát kínál, tanácsot is ad
A vásárlói között vannak, akik konkrét problémával jönnek, például egy örökölt, de a modern otthonukba nem illő bútort szeretnének felújítani. Az ilyen bútorok nemcsak szerkezetileg újulhatnak meg, hanem a díszítő technikák révén akár új stílust is kaphatnak, hogy harmonizáljanak a mai modern enteriőrrel.
Nálunk nemcsak az anyagot kapják meg az érdeklődők, hanem tanácsadást is, hogy hogyan érdemes hozzákezdeni, milyen stílus és szín illik az adott bútorhoz és térhez. Gyakran a telefonjukban lévő fotókkal érkeznek, és közösen találjuk ki, hogy mit lehet kezdeni a bútorral annak anyagától, a felhasználás helyétől és céljától függően. Célunk, hogy az emberek ne csupán helyrehozzanak egy bútort, hanem egy új életet, egyedi megjelenést is adjanak neki, amiben jól érezhetik magukat.
- tette hozzá.
Egyre többen és többen érdeklődnek a bútorfestés iránt
A bútorfestés iránt az érdeklődés töretlen, ahogy Enikő mesélte, szép, lassú, de folyamatos felfutás tapasztal:
A Covid idején felerősödött az otthonszépítés iránti igény; akkor a barkácsboltokban és a mi boltunkban is sorban álltak az emberek. Erre a folyamatra ráerősít az újrahasznosítás és a környezetvédelem, hiszen egyre inkább figyelünk arra, mekkora ökológiai lábnyomot hagyunk. Ez egy fontos és egyre hangsúlyosabb téma világszerte, nem csak Magyarországon. Úgy látom, hogy az emberek nyitottak erre, és szívesen fogadják az ilyen kezdeményezéseket.
Idén nyáron érdekes élményben volt részünk: évekig jártunk Kapolcsra, a Művészetek Völgyébe kiállítani és népszerűsíteni a bútorfestést, mint tevékenységet, ingyenes mini workshopokat is tartva. A Covid miatt ez megszakadt, de most, idén először voltunk újra jelen, és meglepő volt, hogy sokan még nem is hallottak róla, hogy a régi elunt, megkopott bútorokat sem kell kidobni; egyszerűen át lehet őket festeni.”
A festékek legdrágább összetevője a pigment
Ahogy Enikő a HelloVidéknek elmagyarázta, a zománcfestékek, a krétafestékek és a tejfestékek mind gyűjtőfogalomként működnek, és mindegyikből létezik többféle minőség és összetétel. Az, hogy pontosan mi van egy-egy festékben, gyártónként változik, hiszen kémiai laborokban készülnek. Összesen öt fő összetevője van a festékeknek, ezek határozzák meg az árukat is. Ez mindegyik típusra igaz: attól függően, hogy milyen alapanyagokat használnak és milyen minőségben, változik a festék végső ára és minősége.
A festékek legdrágább összetevője általában a pigment, amely a színt adja. Például a zománcfestékek közül is a drágábbak azok, amelyek jobban tapadnak, mivel tele vannak különféle minőségi anyagokkal. Ez igaz a tejfestékre és a krétafestékre is. A pigmentek fontos szerepet játszanak, ahogyan más adalékanyagok is, amelyek befolyásolják a tapadást és a fedőképességet, így kialakítva a különbségeket a festékek között.
- tette hozzá Enikő.
Lássuk akkor, mi a különbség a tej-, a zománc és a krétafesték között?
A krétafesték történetében – magyarázta a HelloVidéknek Enikő - az a különleges, hogy eredetileg nem is létezett ilyen kategória. Körülbelül 30-35 évvel ezelőtt egy angol művész, Annie Sloan találta fel ezt a festéket. Sloan 1989-ben egy kolléganőjével együtt megírta a Decorative Paint Techniques című könyvet, amely különböző díszítőművészeti technikákat, például márványozást és aranyozást, mutatott be lépésről lépésre képekkel illusztrálva. A cél az volt, hogy ezeket a hagyományosan restaurátorok által használt technikákat közelebb hozzák az átlagemberekhez.
A könyv írása közben Sloan és társa rengeteg anyagot vásárolt, hogy bemutathassák a technikákat, és rájött, hogy egy egyszerűbb megoldásra lenne szükség. Olyan anyagot szeretett volna, amellyel bárki dolgozhat, nem büdös, gyerekek is használhatják, könnyen alkalmazható és gyorsan szárad. Elment több festékmanufaktúrába, míg végül egy belga gyártó elkészítette neki ezt az anyagot, amelyet ő „chalk paint”-nek, azaz „krétafestéknek” nevezett el.
Sloan eredetileg nem védette le a nevet, mivel eredendően nem üzletember volt, így húsz évig nem is volt levédve. Először Angliában, majd Franciaországban, Belgiumban és más nyugat-európai országokban árulta. Ahogy nőtt a kereslet, a nagy festékgyárak is felfigyeltek rá, és elkezdték saját krétafestékeiket gyártani különböző neveken.
- közölte Enikő, majd hozzátette, a krétafestéket mindig waxszal vagy más néven bútorviasszal kell lezárni, hogy tartós legyen, míg a zománcfesték e nélkül is használható. A lezáratlan krétafesték alakítható, így, amíg nincs bevonva, lehetővé teszi a díszítést vagy más kreatív befejező munkákat. Ha pedig waxszal lezárják, egy szép, matt kézműves hatást nyújt. Így vált a krétafesték népszerűvé, és ma már több gyártó is készít hasonló termékeket.”
A tejfesték egy por alakú festék, amit a tej egyik alkotóeleme, a kazein felhasználásával készítenek. Az alapanyagokat – mint a természetes pigmenteket és ásványi földpigmenteket –a tejből kivont alkotórészhez keverik. Ez a festék évszázadok óta használatos, például ikonfestészetben, és teljesen természetes. A felhasználás során vizet kell hozzáadni, és annyit kell bekeverni, amennyit elhasználunk, mert a bekevert festék megromlik.
A zománcfesték inkább a régi, kopott bútorok egyöntetű, sima felületű felújítására és színezésére ideális, és a funkcionális festésnél használjuk legtöbbször, mint pl.: radiátor, ajtók, ablakok festése. A krétafesték kreatív, egyedi megoldásokat kínál. A tejfesték egy speciális adalékanyag hozzáadásával gyönyörű sima felületet biztosít, az adalékanyag nélkül pedig a málló, „kopottas vakolat” hatást, az úgynevezett „chippy look” stílust lehet vele megvalósítani.
Mennyibe kerül egy szekrény átfestése – ha magunk állunk neki?
Egy nagyobb beépített szekrény festése körülbelül 25 ezer forintba kerül egy drágább dizájnfestékkel. Közepes konyhabútor átfestése krétafestékkel 60-70 ezer forintból megoldható, míg hagyományos festékkel 30 ezer forintért, de ez sokkal több időt és előkészítést igényel. A tejfesték ára hasonló lehet a krétafestékhez, de pontos információval nem rendelkezem.
3-4 liter krétafesték elegendő egy közepes konyha átfestéséhez. A mi festékünkből egy liter körülbelül 13 négyzetméternyi területet fed le, és több rétegben ajánlott alkalmazni. Konyhabútornál szoktuk javasolni, hogy waxolás helyett lakkozd le a felületet, mivel a konyhai bútorok nagyobb igénybevételnek vannak kitéve. Ezért egy 60-70 ezer forintos költséggel, egy hétvége alatt, tartós megoldást nyújthatsz.
- tette még hozzá Szendrődi Enikő
Ahogy megtudtuk, abszolút tartósak ezek a festékek, ha jó anyagokat használunk. A lakkozás is fontos, mivel kiváló, vizes bázisú lakkok állnak rendelkezésre, amelyek matt vagy selyemfényű kivitelben elérhetők. A választék nem lehet akadálya a tartós és szép eredménynek.
Amikre még szükségünk lehet: az ecsetek
Az ecsetek esetében elmondható, hogy kaphatók nagyon olcsók és rendkívül drágák is, az egyik ezer forintba kerül, míg a másik tízezer forintba. A drágább ecset szőre nem hullik, így nem kell folyamatosan szedegetni a felületről a szőrszálakat festés közben, ami bosszantó lehet. Az olcsó ecset nem tartja meg megfelelően a festéket, gyakran csöpög, és nehéz vele dolgozni. Ezzel szemben egy jó minőségű ecset szőre sűrű, és képes rendesen adagolni a festéket anélkül, hogy az folyna vagy csöpögne.
A bútorfestők többnyire helyreállítással nem is foglalkoznak
Végezetül Szendrődi Enikő még elmesélte, csak olyan bútort érdemes átfesteni, ami szerkezetileg rendben van. Bútorfestés előtt A fa bútorokat érdemes abból a szempontból is megnézni, nincs-e bennük farontó bogár, a sérüléseket ki kell javítani, a málló festéket el kell távolítani és még sorolhatnám.
Mi konkrétan nem vállalunk barkács vagy asztalos tevékenységet, rovarirtást sem, de el tudom mondani, mire figyelj, hogy meg tudd nézni, van-e élő bogár, vagy nincs. Sokan megijednek például a szúnyomoktól, de ez nem jelenti azt, hogy ténylegesen van a bútorban élő bogár. Tehát ezt alaposan meg kell nézni, meg kell állapítani, és ha van benne, akkor mit lehet tenni, illetve mekkora az esélye a sikeres kezelésnek, mert nem garantált a siker. Ebben az értelemben mi abszolút nem vagyunk barkács jellegű vállalkozás; nem vállaljuk az irtást, és nem is értünk hozzá, mivel ténylegesen a bútorozási igényekkel foglalkozunk.
- tette még hozzá.
Címlapfotó, képek: Túri Márton
Címlapkép: Getty Images