Az art deco stílusú épület az elmúlt hónapokban kívül-belül megújult. A mozi 1920-as átadója óta most került sor először ilyen nagyszabású, az épület minden részletét érintő munkálatokra. Az eredeti állapot visszaállítása mellett megtörtént az épület energetikai modernizációja is. Az átalakítások révén tágas terek nyíltak az aulában, pincétől a padlásig akadálymentesen, akár lifttel is megközelíthető a mozi bármely része.
Az ország legnagyobb, korabeli moziterme, a Zsigmond Vilmos-terem korszerű hangrendszert, hangszigetelést és vetítővásznat kapott. A falakat új burkolat borítja, a nézők kényelmét új, királykék karosszékek szolgálják.
A mozi tavasszal további újdonságot kínál: az egykori oldalpáholyok helyén és a pincében kialakított kiállítóterekben 21. századi technológiák segítségével mutatja majd be a filmtörténet jelenét, múltját és jövőjét, különös tekintettel három szegedi alkotó, Zsigmond Vilmos, Balázs Béla és Csőke József munkásságára. A látogató a belépéstől újabb és újabb élményekkel találkozik, megismerheti majd a filmtörténet fontosabb mérföldköveit és megtapasztalhatja azt a forradalmi átalakulást, amely a virtuális valóság technológiáinak belépésével a mozgóképfogyasztásban zajlik.
A szegedi Belvárosi mozit a "mozgófényképszínház" alapítására létrehozott részvénytársaság építtette. A vidék akkori legnagyobb mozija Sebestyén Endre szegedi építész tervei alapján 1920 őszére készült el, az első vetítést szeptember 8-án tartották. 1930 nyarán a magyar vidéki filmszínházak közül elsőként a Belvárosi moziban játszottak hangosfilmet. A filmszínházat úgy alakították ki, hogy a vetítések mellett más produkcióknak is otthont adhasson: koncertezett az épületben Bartók Béla, s az 1930-as években felléptek a mozi színpadán az akkoriban induló Szegedi Szabadtéri Játékok sztárjai is.
Címlapkép: Getty Images