A kulturális gazdagság fontos része az immateriális kulturális örökség, amely a hagyományokat, ősi mesterségeket, az identitást és egyéb helyi sajátosságokat foglalja magában. Ezt a gazdagságot gyakran nem értékelik nagyra a globalizálódó világban, így azzal a kockázattal jár, hogy el is veszhetnek ezek az értékek. A Balaton térségében, nemzetközi együttműködésben tervezett Balatoni Ökomúzeum ezért javítaná a kulturális örökségek, valamint a természeti erőforrások fenntartható használatának lehetőségeit.
Hogyan működik egy ökomúzeum?
Támogatja például az állami és magánszervezetei közötti együttműködést, amely képes hozzájárulni az intézményi kapacitások növeléséhez olyan innovatív modellek, stratégiák és gyakorlati intézkedések alkalmazásával, amelyek a kulturális örökség eszmei értékének védelmére és fenntartható használatára vonatkoznak.
A Culturrecovery egy betűszó, ami a kulturális örökség megőrzésére utal. Nem véletlenül kapta ezt a nevet a hat ország közreműködésével indult, nemzetközi projekt, amely a kulturális örökség eszmei értékének megőrzésére és helyreállítására fókuszál Közép-Európában az ökomúzeumokon keresztül. Ezek fontos szerepet játszanak a gazdaság fellendítésében, a helyi sajátosságokban rejlő potenciál kiaknázásában, miközben hihetetlen innovációt is biztosítanak a helyi közösségek számára. A projekt egy olyan programot tervezett, amely egy holisztikus és alulról felfelé építkező megközelítésen alapul, amely integrált és interdiszciplináris módon kezeli a kérdéseket, és elősegíti a helyi közösségek nagyfokú részvételét
– mondta el Dr. Könczölné Egerszegi Zita, a Balatoni Integrációs Kft. környezetvédelmi programigazgatója a HelloVidék kérdésére egy online konferencián. Az említett Culturrecovery projekt megvalósításában hat ország, Szlovénia, Magyarország, Lengyelország, Horvátország, Ausztria és Olaszország összesen kilenc szervezete vesz részt.
A kulturális gazdagság fontos része az immateriális kulturális örökség, amely a hagyományokat, ősi mesterségeket, az identitást és egyéb helyi sajátosságokat foglalja magában. Ezt a gazdagságot gyakran nem értékelik nagyra a globalizálódó világban, így azzal a kockázattal jár, hogy el is veszhetnek ezek az értékek
– hangsúlyozta Dr. Némethy Sándor, Göteborgi Egyetem munkatársa a Balatoni Fejlesztési Tanács földnapi online tanácskozásán, ahol kiemelte a regionális fejlesztés és a kulturális turizmus lehetőségeit az ökomúzeumok és tájobszervatóriumok révén.
Mit is jelent az ökomúzeum és a tájobszervatórium?
De tisztázzunk ezeket a fogalmakat: az ökomúzeum egy olyan kultúrtáj, melyet olyan nyílt téri múzeumként alakítottak ki, amely egy holisztikus rendszerbe kapcsolja össze a természeti környezetet és annak ökoszisztéma-szolgáltatásait és az adott táj kulturális örökségét szem előtt tartva a hely identitását, nagy mértékben építve a helyi közösségek összefogására és stratégiai együttműködésére annak érdekében, hogy biztosítsa ezen közösségek jólétét és fejlődését.
Ez a közösségi összefogás sok lényeges funkciót tölt be:
- növeli a szociális kohéziót,
- erősíti a helyi és regionális identitástudatot,
- elősegíti a környezettudatos életmód elterjedését,
- az ökomúzeumok révén új munkahelyek jönnek létre,
- elősegíti a tradicionális kézműves szakmák újraélesztését,
- serkenti a biogazdálkodásra való áttérést,
- elősegíti a helyi termékek előállítását és értékesítését,
- a turisztikai attrakciók rendszerbe foglalása révén csökkentheti az egy desztinációra nehezedő turisztikai terhelést,
- jelentős jövedelmet generál,
- növeli a vidék lakosság-megtartó képességét.
Ezzel szemben a tájobszervatórium hivatalos definíciója szerint egy olyan akadémiai, társadalmi, gazdasági, kormányzati szervezeteket integráló platform, amely aktívan elősegíti az Európai Tájvédelmi Egyezmény végrehajtását a kutatás, a változások nyomon követése, a közösségi részvétel és az adatszolgáltatási tevékenységek támogatásával, és feltételezi, hogy bármilyen táj, jellegétől, méreteitől, arányaitól és állapotától függetlenül, pozitív eszköz lehet a fenntartható fejlődés és jólét szempontjából.
Ez a szakmai alapon segítő nonprofit szervezet is számos funkciót tölt be:
- híd és találkozópont,
- monitorozás,
- a tudásbázis növelése,
- az együttműködés serkentése a köz- és magánszféra között.
Miért fontos ez a balatoni térségnek?
A Balatoni Ökomúzeum az ökoszisztéma szolgáltatások és a kulturális örökség fenntartható hasznosítására épülő interdiszciplináris és gyakorlat-alapú kultúrtáj-menedzsment koncepción alapszik. A Balaton ökomúzeumot több, egymásra épülő rétegben tervezzük, ezek a fizikai értékei a kultúrtájnak, melyek természetesen a szellemi örökségnek is egy megfelelő szegmensét hordozzák
– hangzott el a Balaton Fejlesztési Tanács május 15-i online ülésén, ahol a Balatoni Ökomúzeum és a döntéstámogatást segítő Balaton-Bakony Tájobszervatórium létrehozása is szerepelt a napirenden.
Hangsúlyozták, hogy a Balatoni Ökomúzeum területét elsősorban a természeti földrajzi viszonyok alapján határozták meg, amelyek magukban foglalják a Balatont és annak teljes vízgyűjtő területét és a Balaton-felvidék továbbá a Balaton déli partjának geológiai, geomorfológiai, klimatológiai és ökológiai adottságait. Ezek ugyanis döntően befolyásolták a gazdálkodási formákat és a települések kialakulását. A Balatoni Ökomúzeum területe 8500 négyzetkilométer, amelyet a Balaton vízgyűjtő területe, a Balatoni Borrégió borvidékei, a Bakony-Balaton UNESCO Globális Geopark déli, a Balaton földtörténeti kialakulásához szorosabban kapcsolódó része és a Balatoni Kiemelt Turisztikai Térség 2017-ben kijelölt területei alkotnak.
A Balatoni Ökomúzeum többrétegű felépítése tükrözi a kultúrtáj egészét:
- Geodiverzitás és geomorfológia
- Biodiverzitás – faj- és fajtagazdagság
- Természetes ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások
- Agro-ökoszisztémák és ökoszisztéma szolgáltatások (a Balatoni Borrégió borvidékei; gyümölcstermesztés, gyógynövény gyűjtés, termesztés és feldolgozás; állattenyésztés; méhészet; erdő- és vadgazdálkodás)
- Helyi termékek – élelmiszerek és kézműves termékek
- Ökológiai gazdálkodás (biogazdálkodás, organikus gazdálkodás)
- Vizek
- Felszíni vizek, természetes és mesterséges tavak, folyóvizek, a Balaton vízgyűjtő területe (mocsarak, lápok, vizes élőhelyek védelme és rekonstrukciója; talajvíz; termálvizek; természetes karsztforrások, gyógyvízforrások
- Az épített örökség felmérése, restaurációs objektumok, történelmi településformák
- Történelmi kertek és parkok
- Immateriális örökség (iparművészet; a hagyományos mezőgazdasági készségek; a kulturális hagyományok; rendezvények, fesztiválok; képzőművészet és irodalom; népművészet és népzene
- Fenntartható helyi és regionális turizmus fejlesztés, turisztikai termékek (falusi turizmus – agroturizmus; borturizmus és gasztroturizmus; ökoturizmus; egészségturizmus; lovas turizmus; kulturális turizmus; oktatási turizmus; konferencia turizmus; vallási/zarándok turizmus)
A Balatoni Ökomúzeum létrehozásához a szakemberek egy cselekvési tervet dolgoztak ki. Ebben felmérték többek között a természeti erőforrásokat, az épített örökséget, az immateriális örökséget, a humán erőforrásokat, valamint megtervezték a stakeholder-manegementet, áttekintették a közigazgatási és operatív struktúrákat. Megnézték a már meglévő rendszerekhez, például a nemzeti parkokhoz való csatlakozás lehetőségét, kialakították a turisztikai termékszerkezetet és hazai-nemzetközi marketing együttműködését.
Címlapkép: Getty Images