Xantus János Gömbkilátó, Balatonboglár
Ez az 1950-es években épült kilátó nyerte meg az idén először meghirdetett év kilátója szavazást, amiről mi is beszámoltunk. A Székesfehérvári Fémmunkás Vállalat készítette alumíniumból, bemutatták a brüsszeli világkiállításon, később pedig a Budapesti Nemzetközi Vásár ideiglenes látványossága lett. A kilátó az 1960-as évek végén kapta meg végleges helyét a vulkanikus eredetű Várdob csúcsán. A gömb 165 méter magasságban áll, 15 méter átmérőjű és 240 háromszöglemez alkotja. Zics László építész javaslatára díszkivilágítást kapott, ami az északi partról is könnyen látható. Érdekessége, hogy erős szélben akár több métert is kilenghet, de rugalmas szerkezetének köszönhetően elnyeli a szél által keltett mozgási energiát. A Balatonboglár egyik jelképévé vált kilátóból káprázatos panoráma nyílik a Balatonra.
Fotó: MTI, Varga György
Zengő-kilátó, Hosszúhetény
Az előbb említett versenyen a Zengő-kilátó és a Xantus János Gömbkilátó sokáig fej-fej mellett haladt a voksok számát tekintve, és bizony joggal. A Mecsek legmagasabb csúcsán épült kilátót idén júliusban adták át, a hétszintes, közel 22 méter magas építmény látogatói négy méterrel a fák lombja felett gyönyörködhetnek a kilátásban.
Fotó: MTI, Sóki Tamás
Várhegy kilátó, Szokolya
Ugyancsak egy újonnan épített kilátó a listában Szokolyán, a Királyrét fölé emelkedő, faszerkezetű Várhegy kilátó, ami 15 méter magas, 50 köbméter fából, lucfenyőből és tölgyből épült, a tetején pedig egy meteorológiai állomás és egy webkamera is helyet kapott, erről itt számoltunk be korábban.
Fotó: MTI, Máthé Zoltán
Csónakázó-tavi kilátó, Nagykanizsa
A nagykanizsai kilátó a Csónakázó-tó környékének látványossága volt hosszú évtizedekig, népszerű a helyiek és a turisták körében. A Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 1971-ben elkészítette a Nagykanizsai Parkerdő fejlesztési tervét, ebben már szerepelt egy kilátó felállítása is. Ekkortájt selejtezte le a Dunántúli Kőolajipari Gépgyár ezt az olajfúrótornyot, ami Bázakerettyén, Dióskálban és Nagylengyelben is működött - nem véletlen tehát, hogy funkciója mellett a kilátó emléket állít a zalai kőolajbányászatnak is. A Csónakázó-tó keleti felén állították fel, így vált a város látványosságává, idővel azonban az állapota leromlott. Egy évtized után a Zalaerdő Zrt. – mint a környékbeli erdők vagyonkezelője – felkarolta a sorsát, felújítás után 2018-ban adták át.
Fotó: MTI, Varga György
A fémből és üvegből készült kilátó teljes magassága 48 méter, az alsó kilátószint 28 méteren, a felső 43 méter magasan van, ezzel az ország egyik legmagasabb kilátója. A felső szint 230 lépcsőfok leküzdésével érhető el. Éjszakai megvilágítását reflektorok és led fénysorok biztosítják.
Szépkilátó, Balatongyörök
Nem vitás, hogy a Szépkilátó Balatongyörök és a Balaton legszebb, legcsodálatosabb panorámáját nyújtja. Az épített kilátókkal ellentétben meg sem kell másznunk ahhoz, hogy a Balaton, a Tapolcai medence tanúhegyeinek és a Szigligeti öbölnek a festői szépségében gyönyörködhessünk. Nevét Eötvös Károly írótól kapta 1855-ben, akit annyira megihletett a dombról elé táruló szép kilátás, hogy az Utazás a Balaton körül című művében is megemlíti a balatongyöröki táj szépségét. Az egykor kápolnadombnak nevezett, 140 méter magasan fekvő terület Balatongyörök keleti határában található. (A kápolnadomb elnevezés az egykoron itt állt domonkos rendi kolostorra utal.)
Egy kis ízelítő a panorámából:
Galya-kilátó, Galyatető
A 960 méter magasan álló Péter-hegyesén, a Galyatető egyik csúcsán áll a Galya-kilátó, korábbi nevén Péter hegyese-kilátó. Ez az ország legmagasabban álló, kifejezetten kilátó céljából emelt építmény, 1939-ben adták át. A tervezők egy vasbeton toldással magasítottak a tornyon, visszaadva ezzel az eredeti panoráma élményét. A kilátó korábbi 17 méteres magasságát megtoldva új magassága 30 méter lett, a beavatkozásnak köszönhetően az ország egyik legmagasabban álló kilátója jött létre, amely 360°-os kilátást biztosít.
Ebben a riportfilmben a csodás légifelvételeken kívül még több részletet megtudhatunk róla:
Kelet felé a Bükk látható, nyugatra a Börzsöny és a Cserhát tájai, északra pedig a szlovák hegyvonulatokat figyelhetjük meg. Tiszta időben a Mecsekig, illetve a Magas-Tátráig is ellátni.A kilátóból a Piszkéstetői Obszervatórium tetejét is látni lehet. Ezen kívül tiszta időben Budapest és a Dunamenti Erőmű három hatalmas kéménye is látszik.
Ranzinger Vince kilátó, Tatabánya
Az eredeti nevén Bányász kilátó, ma Ranzinger Vince kilátó, a Tatabánya feletti Csúcs-hegyen áll. Az 1980-ban kilátónak felállított aknatorony az 1978-as szerencsétlenségben elhunyt bányászoknak állít emléket. A Csúcs-hegyen levő 30 méter magas szerkezetet 2008-ban felújították, ekkor kapta a Ranzinger Vince kilátó nevet (a névadó bányamérnök volt, a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság tatabányai bányaigazgatója). 156 lépcsőfokát megmászva csodálatos panoráma tárul elénk: Tatabánya és a környező települések is jól láthatók, mint például Tata, Környe és Oroszlány, de akár Komárom felé is elláthatunk.
Ezen a légi videón remekül meg lehet nézni: