A vidéki társulatok helyzetének minél érzékletesebb ábrázolásához mindenekelőtt jöjjön egy gyors áttekintés, mióta és hogyan korlátozták a vírus miatt kényszerűen elrendelt intézkedések a színházi szféra működését. A nyári fellélegzést követően szeptember 21-től ismételten elrendelték 6 éves kortól a kötelező maszkviselést, majd másfél hónapot követően, november 4-től a kulturális szórakozás hívei már csak minden 3. széken foglalhattak helyet mind a mozikban, mind a rendezvénytermekben, mind pedig a színházakban (de még a sportrendezvényeken is), ahol az egymást közt üresen hagyott két hely még az egy háztartásban élőkre is ugyanúgy vonatkozott. Sokan felmordultak a rendelkezésen, de haragjuk egy hétnél tovább nem tarthatott, egy hétre rá ugyanis mindenkinek be kellett csuknia a kapukat. E korlátozás azóta is fennáll, amit legkorábban februárban oldhatnak majd fel, ha minden a lehető legjobban alakul.
A Békés megyei Békéscsabai Jókai Színház igazgatója, Seregi Zoltán igyekszik az ürömben az örömöt keresni, mert bár a tavaszi időszakhoz hasonlóan a színházlátogatások teljesen leálltak, az őszi-téli időszakot már tevékenyebben élhetik meg, mint a vírus berobbanását követő hónapokat: „A pandémia okozta bezárás rosszul érintette a társulatot, főleg tavasszal, mivel akkor otthon kellett maradni és csak online kapcsolatban lehettünk egymással. Most, hála istennek, legalább próbálhatunk. Az a tervem, hogy 4 előadással is eljussunk a főpróbákig, és akkor, ahogy fogadhatjuk a közönséget, 2-3 napos felújító próbák után elkezdhetjük bepótolni a bérletes előadásokat.”
Szintén a kérdésre reagálva, de már a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója, Barnák László fejtette ki, hogy tavasszal a helyzetfelméréssel, elemzéssel és a műsor áttervezésével teltek a mindennapjaik, amelyet követően nyáron már tudatosan tudtak készülni az őszre prognosztizált második hullámra, a színház ajtajának újbóli bezárását követően pedig szüntelenül készülnek a bemutatókra, a műhelyük ontja magából az újabb és újabb díszleteket és a jelmezeket, miközben egyre csak az újranyitást várják.
Tavasszal, a teljes lezárás idején teljesen az online térbe vonultunk. Régebbi előadásaink felvételeit vetítettük heti rendszerességgel (olyat, ahol ez jogilag lehetséges volt). Rendszeresen történeteket, versfelolvasásokat osztottunk meg videós formában. Elindítottuk #aszínészotthon sorozatot, amiben a társulat tagjai meséltek arról, miket csinálnak. Hiányoztunk egymásnak a közönségünkkel, így tudtuk egy kicsit élőbbé tenni a kapcsolatot
– jellemezte a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház 2020 első negyedéves helyzetét az intézmény igazgatói tanácsadója, Szollár Lilla. A nyár a Bács-Kiskun megyei megyeszékhelyen működő társulat számára újból felpörgette a munkafolyamatokat, így két premiert is be tudtak pótolni augusztusban, amely hó végén az évadnyitót is megtartották, és egészen a novemberi bezárásig sok produkciójuk telt házzal futott.
A mostani időszak nagyon más, mint a tavaszi, hiszen a színház csak mint közönségforgalmi hely zárt be, munkahelyként nagyon is üzemelünk, a társulatunk folyamatosan próbál. Előre menekülve készülünk a folytatásra és reménykedünk, hogy az évad időbeli kitolásával tudunk majd minden előadást lejátszani
– tette hozzá a kecskeméti színház képviselője.
Az elmaradó előadások száma és a közben ugyanúgy tovább tevékenykedő színházi stáb ezért hozza magával a kérdést: nagyságrendben mennyi kiesést jelent ez az egyes társulatoknak? A Békéscsabai Jókai Színház igazgatója elárulta, több tízmilliósra tehető már a kiesésük a leállás óta, amihez képest a villanyszámla jóval kevesebb, online streamelt előadásaik pedig bár némi gyógyírt jelentenek a bevétel szempontjából, de ez csak néhány százaléknyi hiányt képes pótolni. A Szegedi Nemzeti Színház részéről Barnák László elárulta, a koronavírus miatti gazdasági mélyrepülés ellenére senkit nem bocsátottak el, mindenkinek találtak hasznos feladatot, időközben pedig a közalkalmazotti jogviszony változását is le tudták bonyolítani.
A bevételkiesés nagyon jelentős, a tervezett bevételnek csak a 1/3-ad része folyt be, ráadásul vissza kellett váltanunk jegyeket, bérlethányadokat is. Az elmaradó 49 előadásra ez közel 10 millió forintot jelent a több mint 100 milliós kiesés mellett. A kiadásaink csak minimálisan csökkentek, némi segítséget jelentenek a gazdasági engedmények és az elnyert pályázati támogatások
– árnyalta jobban a képet a szegedi színház főigazgatója.
A helyzet a kecskeméti színházban sem sokkal másabb. Szollár Lilla megjegyezte, bár a bérletvásárlások csökkenő száma miatt a bevételkiesésüket kár lenne tagadni, viszont sokan még így is bizalmat szavaztak azzal, hogy előre megújították a bérletüket, ami mellett azok visszaváltása mondhatni elenyésző számban fordult elő. A büdzsékiesést az évad átstrukturálásával igyekeztek megoldani, ami lényegében annyit takar, hogy kevesebb bemutatóval számolnak, több projektjüket pedig 2021-re tolták át. A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatói tanácsadója továbbá azt is hozzátette, mivel a színház állami és önkormányzati fenntartású intézmény, így alkalmazottaik folyamatosan kapták a fizetésüket, szerződéses partnereiket pedig az elvégzett munka arányában honorálták.
A színházak egyetlen esélye így november közepe óta jobbára az online platformra korlátozódott, amely lehetőséggel intézményenként más és más módon próbálnak sáfárkodni. A Békéscsabai Jókai Színháznál december óta folyamatosan streamelik a régi előadásaikat a jegy.hu rendszerén keresztül, amely kapcsán Seregi Zoltán igazgató kifejtette:
Ez természetesen abszolút színházellenes, hiszen a színház lényege az élő kapcsolat színész és néző között, de nincs más választásunk. Így van csak esély a helyi közönségünkkel való kapcsolat fenntartására, sőt érdekes módon az ország szinte minden szegletéből vásárolnak jegyet az online előadásainkra, még külföldről is. Ezt a közönséget szeretnénk megtartani a nyitás után is online formában, hogy aki fizikailg nem tud jelen lenni az előadásainkon, az is figyelemmel kísérhesse munkánkat.
A Szegedi Nemzeti Színház jövő hónaptól, azaz februártól tervez streamelni előadásokat, mindemellett a már jól bejáratott csatornákon, hírlevelekkel és a közösségi platformokon igyekszik tartani a kapcsolatot közönségével a mielőbbi viszontlátásig.
Kecskeméten, a Békés megyei színházhoz hasonlóan, nem közvetítenek online élő adásokat, mert azokat jogdíjszerződéseik nem teszik lehetővé, valamint, ahogy Szollár Lilla fogalmazott, szeretnék megőrizni az élő színház varázsát. Ehelyett igyekeznek az online platformokon minél aktívabbak lenni, hogy így tartsák a kapcsolatot közönségükkel, amely plusz tartalmakat a járvány csitulta után is valamilyen formában igyekeznek majd megtartani.
Elindítottuk a saját podcastunkat, Itt vagyunk egymásnak címmel, amiben a színház tagjait lehet közelebbről megismerni intim beszélgetésekből. Folyamatosan tudósítunk a próbákról a közösségi oldalon. Interjúkat közlünk az alkotókkal. Advent idején egy zártkörű, csak a hírlevelünkből elérhető kalendáriumot készítettünk, ahol minden nap más zenés tartalmat küldünk az olvasóknak. Igyekszünk fenntartani az érdeklődését a közönségünknek
– beszélt bővebben online aktivitásukról a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház képviselője.
Csökkenő bevételek ide, hiányzó közönség oda, megyétől függetlenül mindhárom vidéki színházra egyöntetűen jellemző, hogy bár se ők, se más nem tudhatja, mikor ér véget a járványhelyzet és vele együtt a korlátozó intézkedések népes sora, az offline színházi jelenlétet egyelőre még korai temetni.
Bizakodom, hogy minél hamarabb pótolhatjuk - már tavasszal - közönségünknek a színházi élményeket. Így tettük a tavaszi leállás után is. Minden elmaradt előadásunkat megtartottuk október végéig. Úgy gondolom kutya kötelességünk ez, hiszen a nézők nagy bizalommal megtiszteltek bennünket azzal, hogy megvették előre a bérleteiket. Ezzel nem lehet visszaélni
– adott hangot kötelességszerű működésüknek a békéscsabai színház igazgatója.
A Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója kifejtette, a tavaly nyár elején meghirdetett műsorrendjük jelentősen felborult, ami miatt várhatóan a jelenlegi repertoár részét képező több produkciót sem tudnak majd színre vinni a mostani évadban, viszont bíznak abban, hogy ősszel már semmi sem korlátozza őket abban, hogy az eltervezettek szerint működhessenek.
Optimisták vagyunk, amit megalapoz a tavasz tapasztalata. Amint lehetett, visszatért a közönségünk, bízunk benne, hogy ez majd télen is így lesz. Erőnket megfeszítve dolgozunk, készülünk, hogy aztán az újranyitáskor nagy lendületet véve minden este játszhassunk. Januárra már négy produkciónk készült el, és az ötödik próbafolyamata is megindult a hónap végén. Ezzel biztosítjuk, hogy a lehetséges nyitás pillanatában újdonságokkal várhassuk a közönséget A színház minden épületébe orvosi légtisztító berendezéseket szereltünk, így a színházélmény nálunk extrán biztonságos is
– zárta a sort a kecskeméti színházigazgatói tanácsadó, Szollár Lilla a jövőre vonatkozó bizakodásukkal.
Címlapkép: Getty Images