A tél szürkesége lehangolja az embert, így nem véletlen, hogy a karácsony elmúltával az emberek olyan szórakozást kerestek, ami jobb kedvre deríti őket a szürke és borús napokon. Ez is az egyik oka a bálok, a farsangozás hagyományának, ami a mai napig él, különösen vidéken. A zene, a tánc, a jókedv és a mulatozás úgy tartozik ezekhez az utcai felvonulásokhoz és általában a farsangi beöltözéshez évszázadok óta, ahogy a karácsonyhoz a mézeskalács vagy a fenyőfa.
A farsang a vigasságokról, bálokról szól, semmilyen keresztény ünnep nem tartozik ehhez az időszakhoz, sőt épp a legnagyobb keresztény ünnepet, a húsvétot előzi meg. Az ősi tavaszváró ünnephez sok néphagyomány kapcsolódik.
A farsang záró dátuma minden évben változik. Hamvazószerda a húsvétot megelőző negyven napos nagyböjt kezdetéig tart. Az idei farsang január 6-tól március 2-ig, hamvazószerdáig tart.
Utána következik a nagypéntekkel záruló nagyböjt időszaka, de addig megengedett a dőzsölés, az evészet-ivászat. Éppen ezért is hívták a vízkereszt utáni heteket az "ördög ünnepének", mert sokan olyannyira komolyan vették a "szabad időszakot", hogy szinte kifordultak önmagukból. A férfiak szoknyát húztak, a hölgyek kacérabbak lettek, és csinosabbnál csinosabb maskarákba bújtak, az utcán hangoskodtak. Annyit ettek-ittak, amennyi csak beléjük fért, és nem ért véget hajnalnál előbb egyik mulatság sem.
Persze országonként mások a mai napig élő népszokások, nálunk például nem vonulnak maskarásokkal teli teherautók az utcákon, melyekről a színes jelmezekbe öltözött mulatozók zsákszámra dobálják az édességet az utcán beöltözve mulató és ünneplő gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt, ahogy ez Németország-szerte szokás, de vannak más hagyományaink, amelyek legalább ennyire örömteliek a farsangi ünnepkörben, a báli szezonban.
Farsangi mulatságot már a középkorban is tartottak Európa-szerte, és nem volt ez másként a történelmi Magyarországon sem. A farsang jó alkalom volt a párkeresésre a sok táncos, zenés mulatság okán.
Amit kevesen tudnak: a báli szezon és táncmulatság lényege régen az eljegyzés volt.
Ennek a hagyománya jelenik meg előttünk Csokonai Vitéz Mihály művében, a Dorottya, vagyis a dámák diadalma a fársángon című vígeposzában kifigurázva, itt a vénlányok akarnak férjet fogni maguknak.
Hogy milyen jelmezeket öltöttek magukra az emberek? Mindig is divatos volt különböző figurák bőrébe bújni: pásztorlány, pásztorfiú, cigánykaraván tagjai, zenészek, lovagok, mesehősök, tündérek, királyfik, királylányok, bohócok, máskor állatok, pillangó vagy katicabogár képében jelentek meg a farsangozók.
A maszk és a jelmez kötelező, ahogy a bőséges evészet-ivászat is
A farsangi időszak jeles napjain és hétvégéin az ország számos településén rendeznek farsangi mulatságokat, disznótorral egybekötött lakomákat, így kedvünkre válogathatunk a szórakozási lehetőségek közül, összekötve akár egy kis felfrissüléssel valamelyik wellness és/vagy kastélyhotelben vagy termálfürdőben, ezekről itt írtunk részletesen
Hatósági ár ide vagy oda, idén drágább a farsangozás
A KSH legfrissebb statisztikája szerint a vártakkal ellentétben nem csökkent az infláció 2021 decemberében. A most közzétett adatok szerint az éves, 2020 december – 2021 december között mért áremelkedés 7,4 százalékos volt, ahogy arról a Pénzcentrum is beszámolt.
2021 decemberében a legjobban dráguló termék címét, az élelmiszerár-stop alá vont napraforgó-étolaj nyerhetné. Ennek a terméknek egy év alatt 28,7 százalékkal nőtt az ára.
A legjobban dráguló termékek között ott található még a tejes margarin, az akácméz, az uborka, a finomliszt, a rétesliszt, a kései burgonya az élelmiszerek közül. A 10 legjobban dráguló termék drágulása több mint háromszor akkora volt, mint az átlagos infláció mértéke.
Több mint 9 százalékkal emelkedett a 2,8 százalékost UHT tej (ez is hatósági áras lesz februártól), valamint a 20 százalékos tejföl.
Az egy hónap alatt legjobban dráguló termékek közül összesen 9 termék élelmiszer. Így a top 10-es listán helyet kap a 1,5 százalékos ESL tej, a 12 százalékos tejföl, a paradicsom, de a legalább 80 százalékos zsírtartalmú vaj is. E termékek átlagára több mint 6 százalékkal emelkedett, miközben a KSH hivatalos, átlagos inflációs mértéke egy hónapra vetítve 0,3 százalékos volt.
Ehhez képest rengeteg élelmiszer ára nőtt legalább két százalékkal, így például: trappista sajt, fehér kenyér, akácméz, csirkemellfilé, rétesliszt, körte, félbarna kenyér, liszt, téliszalámi stb. Jól látszik tehát, hogy a tavalyi év végére az élelmiszerek ára brutálisan megszaladt.
Mivel Orbán Viktor január 12-i bejelentése nyomán kiderült, hogy hat termékre (plusz a farhátra) hatósági árat vezet be a kormány február 1-től, azóta érdemes külön megvizsgálni e termékek átlagos árváltozását. Mivel az árstop 2021 októberi árszintre röpíti vissza a hat termék átlagárát, ezért most megnéztük azt is, hogy a szóban forgó 6 termék átlagára hogyan alakult 2021 októbere és 2021 decembere között.
A hat termék közül háromnak több mint hat százalékkal emelkedett 2 hónap alatt az átlagára, de például a 2,8 százalékos tejnek majd 12 százalékkal, és a liszt is súrolta a 10 százalékot.
A farsang jelképét, a fánkot is drágábban készíthetjük idén, mint tavaly ilyenkor. Elég csak arra gondolni, mennyit nőtt az étolaj ára azóta, mintegy 200 forinttal fizetünk többet literéért, de 100 forinttal drágább lett a finomliszt is. Márpedig hagyományosan bőséges napraforgó-étolajban sütjük ki ezt a farsangi csemegét, ami sok lisztből, jó sok lekvárral megpakolva az igazi. De ha már farsang, akkor jókedv és mulatozás, így feledkezzünk meg picit a drágulásokról. Mutatjuk a szerintünk tökéletes farsangi fánk receptjét, itt is írtunk arról, hogyan lesz szép szalagos.
A tökéletes szalagos farsangi fánk
Hozzávalók (38-40 darabhoz):
- 600 g fehér búzafinomliszt
- 4 tojás sárgája
- csipet só
- 2 csomag vaníliás cukor
- 2 ek cukor
- 6 dkg vaj (82% – szobahőmérsékletű)
- 1 citrom reszelt héja (bio)
- 60 ml rum (nem rum aroma)
- 350 ml tej (2.8%)
- 40 g friss élesztő
- 500 ml étolaj a sütéshez
- Tetejére: lekvár, porcukor
- Tálaláskor: jóféle sárgabaracklekvár mellé (vagy ízlés szerint más lekvár)
Elkészítés:
Az élesztőt kikeverem a vaníliás cukor negyedével, hozzáöntöm a langyos tejet és egy kiskanál lisztet, 20 percig pihentetem meleg helyen, letakarva. Kézi mixerrel kikeverem a tojások sárgáját a vaníliás cukorral, a kristálycukorral egészen fehéredésig, teljesen simára (5 perc), majd hozzáadom a rumot, reszelt citromhéjat, csipet sót és kidagasztom a kimért 60 dkg liszttel, élesztős tejjel (2 dkg ment az élesztőbe).
Lágy, könnyű tésztát kapok, ami már nem nagyon ragad, de csak amikor összeállt a kelt tészta, akkor adom hozzá a puha vajat, majd duplán letakarva 20 percig pihentetem. Újra átdagasztom és 45 percig kelesztem, szintén letakarva.
Enyhén lisztezett felületre kiborítom és ujjnyi vastagra, kizárólag a két enyhén olajos tenyeremmel kilapítgatom. Éles (szívecske, virág vagy akár csillag) formával kiszaggatom, újra letakarom és még 30 percig kelesztem.
Közepesen forró zsírban sütöm, az eddig felül lévő részével lefelé teszem bele a zsírba úgy, hogy közben a hüvelyk és középső ujjammal összecsippentem a közepét (összeérjenek az ujjbegyek), majd lefedem 2 percre, és közepes lángon sütöm. Amikor barnul az alja, megfordítom és fedetlenül 2 percig tovább sütöm.
Papírtörlőre szedem ki a fánkokat, majd amikor langyosra hűltek, őrölt eritrittel vagy klasszikus porcukorral szórom meg, a lyukakba pedig lekvárt teszek vagy akár csokoládéval csurgatom le.
Címlapkép: Getty Images