Vannak olyan népnyelvi és regionális szavaink, amelyek az ország egyik sarkában ismertek, míg ha egy másik területről érkező meghallja őket, olyan érzése van, mintha nem is magyarul szóltak volna hozzá. Mivel a nyelv folyamatosan mozgásban van, változik, így régebbi és modern tájszavakat vagy tájjelegű szavakat is ismer mindenki a saját vidékéről, amit máshol nemhogy nem használnak az országban, de rá is kérdeznek a jelentésére. Most a Nyugat-Dunántúl, főleg Vas és Zala megye "érthetetlen" szavait, kifejezéseit és nyelvjárási sajátosságait szedtük össze.
A tájszó a nyelv olyan szava, amely nem található meg az írott és beszélt köznyelvben, csak egy vagy több nyelvjárásban, így fő jellemzője a területi kötöttsége. A nyugat-dunántúli, korábban nyugatinak nevezett nyelvjárás legszínesebb alcsoportjai az őrségi, hetési, göcseji, Mura vidéki, illetve a szigethelyzetű felsőőri.
A korábban nyugatinak nevezett, ma nyugat-dunántúli nyelvjárás néhány sajátossága:
- Kiejtésében az erős fokú az l-ezés, vagyis az a jelenség, amikor "ly=ely" helyett „l”-et ejtenek (például milyen >> millän), gólya >> góla
- A köznyelvi (írott) „l” szó végén, illetve hosszú magánhangzó után gyakran kiesik (például körülbelül >> körü(l)bälü, szállni >> szányi).
- A köznyelvi „ú”, „ű”, „í” helyett elég általánosan rövid „u”, „ü”, „i” hangzik, (pl.: tűz >> tüz, víz >> viz, hűtő >>hüttö).
- Magánhangzók között gyakran kettős mássalhangzó áll: tanittani, esső. A mássalhangzó a szó végén is megkettőződhet, ha a szóvégi szótag köznyelvi hosszú magánhangzót tartalmaz: tanít >> tanitt.
- Általános még a palatalizáció, vagyis a kemény hangokat lágyan ejtik (írni >> irnyi, kalapja >> kalaptya, jön >> gyün, ahol a „gy” kissé „dzs”-be hajló, Burgenlandban a „gy” egészen „dzs”-vé válik (például gyerek >> dzsärëk); a "ty" "cs"-vé válik (pl. atya >> acsa). Nagyon jellemző rá a zárt ë hang.
- Szókincs: Igen helyett gyakran a németből eredő ja szót használják. Jellemző a "semmittelen" értéktelen, sivár értelemben, a "faragó" a (ceruza) hegyező helyett. "Cellux" helyett a "tixó", "elszakít" helyett az "elszab" szavakat használják.
- Kifejezések: nem becsukja az ajtót, hanem "beteszi az ajtót"
- tűzhöz-tüszho
- A v hang a köznyelvtől eltérően hasonul
- Szótagzáró/szóvégi l kiesik és rövid marad az előtte lévő mássalhangzó: tanulta-tanuta, elteszem-eteszem reggel-regge, buszról-buszro/buszru
- húsvét-huzsvét, gyorsvonat-gyorzsvonat, Vasvár-Vazsvár
A magán- és mássalhangzók hosszának elmozdulása is jellemző ezen a vidéken, például a "Takarittónő okossan kitörüli a hüttőt, de nem a fehérret, hanem a pirossat." Idősek használják még az úgynevezett diftongust is, amikor "jól" helyett "juól"-t vagy "szép" helyett "sziép"-et mondanak.
És hogy mely szavak és kifejezések érthetetlenek azoknak, akik az ország más vidékéről ékeznek ide? Íme egy lista ízelítőül:
- Ágyruha = ágynemű
- Baca = ostoba, hülye
- Banga = hülye, ostoba
- Barac = barack
- Báttya = nagybácsi
- Bejár = beáll (autóval)
- Benn = benne
- Betesz = becsuk (ajtót)
- Bólint / bólogat = szunyókál
- Bolondján van = rossz a hangulata
- Bosztohó = durva
- Büdösmargit = poloska
- Csekmet = bozótos, rendetlen
- Csepőtés = bozótos
- Csingál = lóg (korlátról)
- Csingavas = bicikli támasztó vas
- Csiszál = dörzsölve simogat
- Csösszen = súrlódik valaminek a felületén
- Döglik = lustálkodik
- Döher = kövér
- Döndörej = kövér
- Egyes gyerek = egyke
- Egyszerre = rögtön, azonnal
- Elmehetsz vele = meg fogod bánni
- Épül = építkezik
- Észér = pénzsóvár, kapzsi
- Faragó = hegyező
- Fekvőbirtok = lusta
- Felbont (ágyat) = megágyaz
- Férfigyerek = fiú
- Fókodik = szárad, de még nedves (ruha)
- Fosztorgat = szorongat, ruhájától megfoszt
- Fönek = felfelé
- Fölfújhatod = meg fogod bánni
- Gabna = gabona
- Gaborgyás = rossz a hangulata
- Gavics = kavics
- Gebula = betegség, megfázás
- Geggyül vkit = gondoskodik vkiről (főleg gyerekről)
- Görög = ivarzik (főleg disznó)
- Grábla = gereblye
- Granatér = krumplistészta
- Gyoha = pocak
- Gyömbül = begyömöszöl
- Győtény = szulák, hasonló gyomnövény
- Hángedli = előke (kisgyereken evés közben)
- Hébér = lopó(tök)
- Hömbölödik = legurul
- Iperedik = felnő
- Ízvíz eszű = buta
- Kágyilló = meztelen csiga (van, ahol kágyula vagy gágyu)
- Kakashinta = mérleghinta
- Kehe = betegség, megfázás
- Keta = nyomi
- Kicsinyesként = apránként, fokozatosan
- Kifütt = felfűt (házat)
- Kiimporít = kizavar, kiparancsol
- Kiszab = kitép
- Köped = hámlik
- Köpeszt = hámlaszt
- Köszönt neki = köszön neki
- Kukorékol = korán ébren van
- Kulló = négykerekű háztartási szekér
- Kutymorog = emésztő hangot ad ki
- Külömbgyebb = különb
- Lánygyerek = lány
- Leginnye = barátja, fiúja
- Lenek = lefelé
- Leppül = legyez, integet, mutogat (főleg függőlegesen)
- Majorság = baromfi
- Majrévas = kapaszkodó (autóban)
- Málna = szörp
- Maradatlan = izgő-mozgó
- Megcsiccsen = megsavanyodik (bor)
- Megfejbekül = fejbe vág
- Meggyalogol = kiengesztel, bocsánatot kér
- Meg van mekkenve = elbambult
- Mindenegyi = mindegyik
- Napos napja = pontos évfordulója, ünnepe
- Ne légy fa = ne légy érzéketlen
- Nem érte benn az írás = évvesztes
- Nődögél = lassan nő
- Nyénnye = nagynéni
- Ökörborgyu = nagyon hülye
- Ölömbül = tombol, ordítozik
- Öregje = vminek a nagyobb példányai (pl. krumpli)
- Palánt = palánta
- Palántol = palántát ültet
- Passog = pislog
- Pazul = pazarol
- Pekedli = ételtartó
- Pelyvakutyó = szénáskamra, pajta
- Pencizik = lefekszik
- Pisztergál = piszkál
- Porozinkó = császármorzsa
- Préshurka = disznósajt
- Prezbors = disznósajt
- Rajt = rajta
- Rempül = szid
- Srácca = barátja, fiúja
- Szárogat = szárít
- Szárogató = szárító
- Szegényem = szegénykém
- Szétposszan = kipukkan, szétfröccsen
- Tartatlan = nem kitartó
- Telázsi, stelázsi = polc (spájzban, konyhában)
- Tele van a valoga = nagyon részeg
- Tergyeget = legyez, integet, mutogat (főleg vízszintesen)
- Tészta = sütemény
- Tixó = cellux
- Topa = nyomi
- Vicsorog = vigyorog
- Villanyáram = villany, áram
- Vindő = zsíros bödön
- Viribül = későn ébren van
- Zsindő, sindő = cserép, zsindely
Címlapkép: Getty Images