Lovasok, motorosok, gyermeket várók, nagyszülők zarándoklatára is várják híveket a ferences atyák a Mátra és a Cserhát hegyei között fekvő csodatévő helyen, ahová az ország minden megyéjéből, valamint Szlovákiából, Kárpátaljáról és Romániából is érkeznek csoportok. Csak a leglátogatottabb, Nagyboldogasszony főbúcsúra 13 ezer zarándok érkezik egyszerre Mátraverebély-Szentkútra.
A gyalogos zarándoklat önmagában is egy lelki élmény, hiszen a Jóisten áldása van rajta. A résztvevők általában induláskor felajánlást tesznek és szeretnének búcsút nyerni az út végére. A fizikum és a szellem igénybevétele pedig már önmagában gyümölcsöt terem
– hangsúlyozta Orosz Lóránt kegyhelyigazgató, majd hozzátette, hogy a zarándoklat egy bővebb kategória, de nem biztos, hogy minden zarándok búcsút szerez az út végén.
A búcsúszerzés a bűnök következményeiről és azok eltörléséről szól, illetve a tisztítótűzben szenvedőkkel való kapcsolatunkról. Isten országa ugyanis nem következmények nélküli ország. A jócselekedeteknek következménye van, ezek alkotják az Egyház kincsestárát. Amikor az ember valamilyen erőfeszítést tesz Istenért, az lehet zarándoklat, vagy más kegyes cselekedet, akkor az ő bűneinek a következményeit a Jóisten kiegyenlíti az Egyház lelki kincstárából. A bűnök következményeinek egy példája az, amikor olyasvalakihez kötődnek, aki már nem él, és nem tudjuk vele rendezni a helyzetet. Ebben segít, ha fölajánlunk érte egy teljes búcsút
– fejtette ki a ferences szerzetes.
A zarándoklatok áprilistól októberig tartanak Mátraverebély-Szentkúton, ahol ez év végén újabb apartmanházakat adnak át, ezzel 200 főre bővítve a szálláshelyeket.
Címlapkép: Getty Images