A Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai 2005 óta gyűrűznek madarakat Pilisszentiván határában a Jági-tónál. Leginkább azok a madarak kerülnek a hálóikba, amelyekkel a településeken mindenki találkozhat, aki télen rendszeresen eteti a madarakat. Közülük is leggyakoribbak a cinegék – most viszont rekordgyanús barátcinege került a madárhálóba.
A legismertebb madarak a széncinege és a nála kisebb termetű kék cinege – írja oldalán a Duna-Ipoly Nemzeti Park. Velük ellentétben az egyszerűbb színezetű barátcinege már ritkábban téved be a települések madáretetőire, az erdőszélen azonban gyakori vendég a „terített asztalon”. A fekete sapkát, fekete szakállkát viselő kis madárból rendszeresen gyűrűznek a téli szezonban, és gyakran fognak közülük vissza már korábban meggyűrűzött példányokat. Ebből következtethetünk arra, hogy a barátcinege hűséges a lakóhelyéhez, ha télen is táplálékhoz jut itt.
A gyűrűzés segít megtudni, hogy meddig élnek a kismadarak
A másik, amit a gyűrűzésnek és a visszafogásnak köszönhetünk, hogy megtudhatjuk, meddig élnek ezek a kis madarak. Egy kis barátcinegénél csak annyit tudunk megállapítani a befogott egyed koráról, hogy fiatal, vagyis abban az évben kelt ki a tojásból, vagy egy évesnél idősebb. Viszont, ha rajta van a gyűrű és visszafogjuk, annyit biztosan tudunk, hogy hány évvel korábban lett meggyűrűzve.
A nemzeti park korábbi rekordtartója egy hat évvel korábban meggyűrűzött barátcinege volt, amit pár évvel ezelőtt fogtak vissza, idén azonban letaszította a trónról egy olyan barátcinege, amit októberben és most néhány nappal ezelőtt is visszafogtak, és már nyolc éve viseli a gyűrűt a lábán.
2015 októberében gyűrűzte Vízkert András a Jági-tónál, és már akkor sem volt fiatal madár, tehát minimum 9 éves. Ezzel az országos rekordot döntögeti, hiszen a legidősebb előkerült barátcinege eddig a gyűrűzési adatok alapján 9 éves és 24 napos (MME adatai alapján), vagyis a gyűrűzéséhez képest ennyi idő után fogták vissza.
Címlapkép: Getty Images