Az arborétum a botanikus kertek azon fajtája, amely elsősorban fákat és cserjéket mutat be. Lehetőséget nyújt kikapcsolódásra, tevékenységi körébe tartozik az ismeretterjesztés, kutatásra való lehetőség biztosítása, kulturális és oktatási programok, továbbá a természet- és környezetvédelem. A veszélyeztetett fajok tartásával és szaporításával hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez. Cikksorozatunkban most hazánk arborétumait járjuk körbe, milyen fejlesztések történtek az egyes kertekben, illetve, hogyan változtak a fenntartási költségek, belépők árai a kialakult gazdasági helyzet hatására. Elsőként a Tiszakürti Arborétumot vettük górcső alá. A HelloVidék kérdéseire Erdélyi Éva, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, igazgatási és sajtóreferense válaszolt.
A Tiszakürti Arborétum 2013 óta tartozik a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésébe, ami stabil működést és szervezeti hátteret tud biztosítani, miközben a szakmai célkitűzések teljesítését segíti elő
- kezdte Erdélyi Éva.
Mint mondta, évente 7 – 8 ezer fő látogatja az arborétumot. A látogatók egy része egyéni vendég, jellemzően családok. Hozzátette, jelentős számban érkeznek diák csoportok, akik többnyire előre egyeztetett tematikus programokon, természetiskolai foglalkozásokon vesznek részt. Ők főként a májusi – júniusi hónapokban és szeptemberben jönnek.
Nyáron általános iskolások számára táborozást szervezünk. A tavaszi virágzási időszak és az őszi lombszíneződés sok kertbarát és nyugdíjas csoportot vonz
- emelte ki, majd arról is beszámolt, milyen jelenleg az arborétum gazdasági helyzete.
Az elmúlt években minimális szintű áremelkedés volt, áraink szolidak, és illeszkednek a HNPI egyéb látogatóhelyeinek belépő áraihoz. Különböző jegytípusok közül választhatnak a látogatók
- magyarázta Erdélyi Éva. A szakembert persze arról is megkérdeztük, ki látja el az arborétum gondozását, hogy zajlanak ezek a munkálatok. Mint mondta, a 60 ha kiterjedésű kert kertészeti munkáit 8 fő látja el.
Az évszakoknak megfelelően szerveződnek az aktuális munkák. Magvetések, saját szaporító anyagok előállítása, palántanevelés, ültetések, kertgondozás, karbantartás és kisebb javítási munkák. A látogatók fogadása, programok szervezése, szakvezetések diákoknak és felnőtt csoportoknak, előadások megtartása, kézműves foglalkozások valamint a HNPI rendezvényein, kitelepülésein való részvétel további 5 fő munkája
- mondta el, majd kitért arra is, hogy az Arborétum fenntartásában óriási szerepe van a dolgozói motivációnak, elhivatottságnak, kreativitásnak és innovációnak.
Az elmúlt években befektetett szakmai újítások a gyűjteményes kertet a hivatalos munkaidőn túl belefektetett energiák révén is gyarapítják. E mellet nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Tiszakürti Arborétum Természetvédelmi Terület, hiszen a Közép-Tisza mentén egykoron jellegzetes erdőtársulás, a keményfás ligeterdők egyik utolsó és igen értékes maradványát is őrzi, ami felbecsülhetetlen érték. A gyűjteményes kert mellett ennek a tölgy-kőris-szil ligeterdőnek, mint természeti örökségnek a természetvédelmi kezelése is a feladatunk
- mesélte a szakember, majd felhívta a figyelmet arra is, hogy mire számíthat a látogató, ha meglátogatja az arborétumot. Hiszen ez nem "csak" egy arborétum, ahogy azt elsőre gondolnánk!
Ez a kert nem egy klasszikus értelemben vett, intenzíven fenntartott kert, hanem egy kísérleti kert, amolyan oázis, mely nem szeretné a természetes folyamatokat megerőszakolni, hanem pont ezekkel az erőkkel karöltve próbál alternatívákat kidolgozni a mára már szélsőségesen változó klimatikus kihívásokra. Az ide látogatók egy ligetes erdőskertbe érkeznek, aminek a magját a természetes alföldi, mára igencsak megritkult, keményfás erdőtársulás adja. Ezek nyiladékaiban, tisztásain a tavaszi időszakban nárciszmezők borítnak, melyek később, vadvirágos kaszálókertekké alakulnak át, így védve a talajt a kiszáradástól, élőhelyet és táplálkozási felületet nyújtva az itt előforduló számos rovarfajnak. Az erdőskertben az 19. sz. második felétől napjainkig tartó fa, cserje és lágyszárú ültetéseknek köszönhetően mára sok, az országban egyedülálló módon csak itt megtekinthető idős fával, cserjével találkozhatunk. Kertünk hosszú ideje már teljesen vegyszer és gyomirtó mentesen üzemel, ezzel is támogatva az itt előforduló igen gazdag és értékes élővilágot
- jellemezte az arborétumot Erdélyi Éva. Persze fejleszétésekből, pozitív változásokból sincs hiány, nem beszélve a nagy átalakításokról. Erről is beszámolt a nemzeti park sajtóreferense.
Mivel a kert soha nincs kész, így az utóbbi időben nagyszámú új, egzotikus és a hazai vegetációban előforduló növényfajjal gazdagodott és folyamatosan gyarapszik, így gazdagítva az ide látogatók „virágos” élményét. A kertben új, alternatív ösvényrendszerei, hangulatos hídjai, padjai új perspektívákat nyitnak az ide érkezők és pihenni vágyók számára. Azon dolgozunk, hogy kert minél sokfélébb legyen, minél több, akár csak a környéken, de a kertben nem élő növények beültetésével további új és érdekes színfoltokat alkossunk. Szintén az elmúlt évek eredménye, hogy a kert folyamatosan bővül egy ehető „réteggel”, mely a kárpát-medencei táj almák, körték begyűjtésével történik. Ezzel párhuzamosan pedig kialakításra került a Termő Tisztás is, melyben talajforgatás és vegyszerek nélkül termesztünk zöldségeket, festő növényeket, melyeket helyben fel is használunk. A kert fenntartásának mikéntjét próbáljuk átállítani gazdaságosabb, fenntarthatóbb módszerekkel, élőhelyi újításokkal. A terveink között szerepel, hogy a természetközeli kertélményt tovább gazdagítsuk újabb virágzó mezőkkel, ágyásokkal, helyben létrehozott, tájba illő organikus építményekkel
- mesélte Erdélyi Éva.
Címlapkép: Getty Images