Húsvétkor egyre több település közterén jelennek meg az ünnephez kapcsolódó díszek, miközben sokan bolti vagy saját készítésű elemekkel színesítik otthonaikat. A vidéki közösségek fesztiválokkal és rendezvényekkel próbálják megőrizni a hagyományokat, miközben egyre több család választja az ünnepi időszakban a szállodai kikapcsolódást. A Húsvét már nem csupán a hagyományokról és a közösségi ünneplésről szól, hanem a pihenésről is. A húsvéti új szokások és hagyományok kialakulásával kapcsolatos kérdéseinkre a Néprajzi Múzeum munkatársa válaszolt. Nézzük!
Milyen új hagyományok és szokások alakultak ki a húsvéti ünneplés terén az utóbbi években?
A köztereken is megjelennek a húsvéthoz kapcsolódó díszek. Sok településen gyári, színes műanyag tojásokkal díszítenek fel a település központjában egy fát. Színesebbé teszi a környezetet, vidámságot visz a hétköznapokba is. Jánossomorján fotózott ilyet az egyik kutatónk, (de a neten is elérhető a kép.) Sokan otthonaikat is húsvéti dekorációval díszítik fel, ki bolti, ki saját készítésű elemekkel, pl. ajtódíszek. Akik szeretnek sütni, azok körében a húsvéri kalács sütése az utóbbi években ismét divatba jött a kovászos kenyérhez hasonlóan.
Mennyire népszerűek a hagyományos húsvéti szokások a fiatalabb korosztályok körében?
A jelenkorban mindenkinek megvan a lehetősége eldönteni, hogy milyen módon kíván ünnepelni, mit tart fontosnak a húsvéti hagyományok megőrzéséből. Van, akinél ez az ünnepi étkezés, a terítés, az ünnepi menü tervezésében jelenik meg a tradíció. Mások számára a vallási hagyományok jelentenek kiemelt pillanatot. A kisgyerekek, ovisok, alsó tagozatos iskolások izgatottan várják, hogy hétfőn mit hoz a nyuszi. Vannak családok, ahol a gyerekek hétfő (helyenként vasárnap) reggel a kertjükben keresik meg a „nyuszi” által elrejtett csokoládékat. Nagycsaládi összejövetelekhez is alkalmas a tavaszi szabadidő. Ez persze életkor függvénye is, a kamaszkor után sokan ismét fontosnak tartják a családi összetartást. Amikor egy család közösen elmegy ilyenkor kirándulni, felfogható ennek a tovább éléseként.
Sok helyen – gyakran városi környezetben - újra divat a locsolkodás, először az óvodások, kisiskolások látogatnak el a szüleikkel, de sok helyen később is megmarad, és sorra látogatják a lányokat a fiúcsapatok, összefognak az apukák. A kisgyerekek, kisiskolások körében elmaradhatatlan húsvét előtt a tojásfestés, gyakran családi környezetben is része az ünnepi készülődésnek.
Milyen módon próbálják megőrizni vagy megújítani a hagyományokat a vidéki közösségek húsvétkor?
Főleg a turisztikailag kiemelt térségekben fesztiválokkal, rendezvényekkel várják a vendégeket, hiszen itt a tavasz és a húsvéti szünet, a családoknak bőséges kínálatból van lehetőségük választani.
Húsvétkor az egyik leglátogatottabb falu Hollókő: „Az immár négy napos Hollókői Húsvéti Fesztivál a hagyományok és az életöröm ünnepe. Egy hely, amit mindenkinek látnia kell! Gazdag folklórprogram, palóc gasztronómia, népszokások az elmaradhatatlan locsolkodással, koncertek, családi és gyermekprogramok nyújtanak feledhetetlen élményeket a vendégeknek. 2024. március 29 - április 1. közt folyamatos program várja a bájos ékszerdoboz-faluba látogatókat, ahol az Ófalu parasztházai és köves utcája visszarepít minket az időbe.”
„A húsvéti hagyományok eltűnőben lévő kulturális értékeink közé tartoznak, ám Hollókőn ezeken a napokon megtalálható mindaz, ami a magyar ünnepet jellemzi. Hímes tojás, magyar sonka, locsolóversek, sokszoknyás, vízsugár elől visítva menekülő lányok és színes forgatag jellemzi az eseménysorozatot. A vendégek kóstolót kaphatnak a környék legjobb palóc gasztronómiájából, kiváló borokból és pálinkákból, a kicsiket gyermekprogramok, a nagyokat nép- és világzenei koncertek várják. Fellép többek közt a Dűvő Zenekar, GÓBÉ Együttes, Folt zenekar és a SZALONNA ÉS BANDÁJA is különleges nagykoncerttel készül. Lesz itt mesemondás, tánctanítás és természetesen tojásfestés. Idén húsvétkor nem is érdemes más programon gondolkozni, annyira kereknek és színvonalasnak ígérkeznek a hollókői napok. Ha szeretné átélni a hagyományos, magyar húsvét hangulatát remek ételek-italok és programok mellett, Hollókőn a helye. Jöjjön el ön is, legyen az élmény részese!”
Akik a hagyományos népszokások iránt érdeklődnek, Hollókő mellett skanzenekbe látogathatnak el, amelyek ilyenkor szintén sokféle programmal fogadják a látogatókat. Akik számára egyházi tartalma miatt fontos az ünnep, ott igyekeznek megőrizni vagy feleleveníteni a hagyományokat, vagy legalább egy-egy elemét.
A másik örökségelem, az Emmausz-járás a Baranya megyei Bólyhoz kötődik: húsvéthétfőn a családok és vendégeik kimennek a pincefaluba, ahol ételekkel, borral, jó hangulatban töltik el együtt az ünnepet. Az eredetileg német lakossághoz kapcsolódó szokás nevét az egyik bibliai történetről kapta: a feltámadt Krisztus megjelent két tanítványnak, akik Emmausz település felé gyalogoltak. A tanítványok csak Emmauszba érve ismerték fel, hogy útitársuk Krisztus.
Vidékenkénti különbségek egy része napjainkig megmaradt: Erdélyben a sült vagy töltött bárány, a görögkatolikusok körében a sárgatúró. Ez utóbbi tejből, tojásból és cukorból készül, lassú tűzön melegítik fel az összekevert alapanyagot, majd a túróhoz hasonlóan kicsöpögtetik. Számomra a pudinghoz hasonló íze van.
Harmatszedés Zsámbékon: a 18. században német telepesek hozták magukkal a húsvétvasárnap hajnali harmatszedés szokását, ami középkori gyökerekre vezethető vissza. Egykor Baranya és a Budai-hegység német falvaiban is gyakorolták ezt, de ma már csak Zsámbékon él. Ahogy egykor az asszonyok felkeresték Krisztus sírját, úgy keresték fel a hívek a Kálvárián Krisztus szobrát. A résztvevők napkelte előtt némán mentek ki Krisztus szenvedésének hegyére, ahol a húsvéti áldást viselő harmattal, az élet vizével keresztet vetettek és imával köszöntötték a feltámadt Krisztust.
Hogyan illeszkedik a locsolkodás a modern életmódhoz és szokásokhoz?
A közösségek felbomlása miatt már nem divat, vagy csak kisebb körökben, mert vannak olyan néptáncos, hagyományőrző közösségek, ahol a fiúk közösen felkeresik a tánccsoport tagjait hétfőn. Apák kisfiaikkal rokonokhoz, iskolatársakhoz, barátokat. Iskolások körében egyre kevésbé népszerű, osztálytársaikat is kevésbé keresik fel. De ez helyenként változhat. Sokan el is menekülnek otthonról a locsolkodók elől. Húsvét sokaknak nem egyházi tartalma miatt fontos, Jézus feltámadásának ünnepe, hanem egy hosszú hétvége, amit pihenéssel vagy utazással töltenek. Jelenhez igazodó locsolóversek is vannak.
Mennyire választják a vidéki lakosok a szállodai kikapcsolódást húsvétkor? Miért van ez és hova vezethet?
Egyre többen, anyagiak függvénye is. Különösen most, hogy az iskolai tavaszi szünet is meghosszabbodott, lehetőség van a kikapcsolódásra.
Országszerte sok kulturális rendezvényt találni, a múzeumok is tavaszi, húsvéti programokkal várják az érdeklődőket. A Néprajzi Múzeum is húsvét vasárnap és hétfőn is nyitva van, tárlatvezetéssel fogadja a látogatókat.
Címlapfotó: MTI/Czeglédi Zsolt