A magyar kastélyok hazánk valódi gyöngyszemei, az ország legszebb részein, a régi nemesi családok fényűző életének nyomait, letűnt korok emlékeit őrzik. A Magyar Kastélyszállodák Szövetsége tevékenységével a hazai szállodaként és/vagy rendezvényhelyszínként, múzeumként működő kastélyok képviseletét, a “kastélyturizmus” köztudatba történő bevezetését és népszerűsítését tűzte ki fő célul. A Szövetség több, mint 20 éve, 2001-ben, a Magyar Szállodaszövetség keretein belül, kastélyszálló szekcióként kezdte működését. A HelloVidéknek Gulyás Eszter, a Magyar Kastélyszállodák Szövetségének elnöke beszélt az azóta eltelt időszakról, az eddig elért eredményekről, valamint arról, hogy milyen kiaknázatlan lehetőségek vannak még a hazai kastélyturizmusban, de szóba került az is, hogy melyek a legnépszerűbb szállók a magyarok, és a külföldiek körében.
HelloVidék: A Magyar Kastélyszállodák Szövetsége több, mint 20 éve, 2001-ben, a Magyar Szállodaszövetség keretein belül, kastélyszálló szekcióként kezdte működését. Mik voltak a főbb célkitűzések, amelyek mentén akkoriban elindultak?
Gulyás Eszter: Akkoriban még másképp történt a „csillagok meghatározása”, egy úgynevezett osztályba sorolási rendeletnek kellett megfelelni, amibe sehogy sem lehetett beleilleszteni a kastélyszállodákat a speciális körülmények miatt. Például a 4 csillagos szállodákban bizonyos emelet szám felett lift kellett, és hiába volt egy műemlék épület fantasztikusan – akár 5 csillagos minőségben – felújítva, nem tudott megfelelni, mert a műemléki előírás miatt nem lehetett liftet utólag beépíteni.
Ott volt például a Héderváry kastélyszálloda, ami egy több, mint 400 éves reneszánsz korhű kastély, gyönyörűen felújítva, de nem lehetett kategorizálni. Számtalan ilyen akadállyal kellett korábban szembenéznünk, olyan szállodák esetében is, amelyek nem nyerték el a 4 csillagos minősítést úgy, hogy közben 5 csillagos színvonalat is tudnának nyújtani.
A Héderváry kastélyszálloda, és a Szidónia Kastélyszálloda egy határon átnyúló szervezetnek volt a tagja, a Schlosshotels & Herrenhausernek, ami már több, mint ötven éve működik, ahol már nagyon régóta különböző családok üzemeltetik a kastélyokat. A kétezres évek elején még egy teljesen más mentalitást és szellemiséget láttunk a tekintetben, miképp működik egy marketing szervezet.
Itt szeretném kiemelni azt a „Zöld könyvet”, amibe minden kastély bekerült, és ahol még a kastélyok egymást ajánlgattak. Mi is szerettük volna bevezetni ezt a módszert, ám a többség ellenállásába ütköztünk. Sajnos ekkoriban még nem tudtuk átadni azt az üzenetet, amely úgy szólt volna, hogy ez mindenki számára csak előnyökkel jár.
Szerettünk volna a garni, a gyógy-, vagy a wellness szálloda mellett egy önálló kategóriát: kastélyszálloda Ezen kívül nagyon vonzó volt számunkra az osztrák Schlosshotels & Herrenhauser működése, ahol már akkor, mint egy marketing szervezet működtek sok - sok éve, és önálló „termékként” képviselték a kastélyszállodákat.
Amikor megalakult a kastélyszálló szekció, szerettük volna ezeket a jó, irigylésre méltó mintákat másolni, ezért szakmai utakat is szerveztünk. Az üzemeltetésből adódó sajátosságokat megpróbáltuk kiküszöbölni, mivel egy kastélyszálloda egy speciális eset, főleg az, amelyik műemlékvédelem alatt áll. Nem könnyű egy beruházást, vagy egyéb más fejlesztést elvégezni rajta, óriási nagy tervezés veszik őket körül.
Akkoriban nagyon megtetszettek ezek a klubjellegű találkozók, mivel mindenki megtudta osztani a saját tapasztalatai másokkal. Fontos volt, hogy miképp terjesszük el a köztudatba magát, a kastélyszálloda fogalmát is, mivel ekkoriban ez még egy nagyon új, és speciális műfaj volt.
Magyar Kastélyszállodák Egyesülete, bár 2007. december 12-én került bejegyzésre, a Magyar Szállodaszövetség keretein belül, mint kastélyszálló szekció működött. Akkortájt (régen) 13 kastélyt és egy éttermet – az éttermi szekció első tagját – tömörítette egy egyesületbe.
Az egyesülés célja volt: a közös, magyar és európai kastélyok, udvarházak, várak, történelmi épületekköré kapcsolódó kulturális örökség megóvása, ápolása és bemutatása, A történelmi épületek megóvása mellett, fontos volt a mai kornak megfelelő hasznosítási típusok keresése, pl. kastélyszálló, konferencia helyszín. Az egyesület ellátta a kastélyszállodák érdek-és szakmai képviseletét, gazdasági, jogi és etikai kérdésekben.
Az évek során jelentősen bővült tagsági körük is, így ma már egyéb történelmi épületek is az egyesület tagjai lehetnek. Milyen előfeltételek szükségeltetnek a tagság elnyeréséhez?
Gulyás Eszter: Sok izgalmas példa van, ahol elhivatott üzemeltetők vannak történelmi épületek élén. Lehet ez egy cukrászda vagy akár múzeum. Tagjaink közül kiemelném a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont. Fantasztikus ahogyan üzemeltetik, és ahogy életre keltik nap mint nap a historikus falakat.
Ausztria, Szlovákia, Magyarország összefogásával 2017 őszén megalakult a Heritage Hotels of Europe. Mit takar ez a kezdeményezés?
Gulyás Eszter: A „Schlosshotels & Herrenhäuser“, a „Historic Hotels of Slovakia“ a „Magyar Kastélyszállodák és Történelmi Épületek Szövetsége “ és e szervezetekhez tartozó több mint 100 történelmi szálloda fonódik össze több, mint 10 országban, és egyesül a Heritage Hotels of Europe „esernyője” alatt.
Azzal, ha ezek a kastélyszállodák Európa-szerte egyesülnek, az utazóknak lehetőségük nyílik a történelmet és a kultúrát országhatárokon is túl felfedezni, illetve egy közös marketingszervezete keresztül tudnak tájékozódni, és egyfajta minőségi garanciát is nyújtó felületen tájékozódni.
Egy korábbi interjúban arról beszélt, hogy a hazai kastélyturizmusnak még nincs olyan tradíciója, mint más a nyugat európai országokban. Melyek lehetnének a főbb kitörési pontok?
Gulyás Eszter: Folyamatos a fejlődés, és egyre népszerűbb a kastélyszállodák piaca. Nem csak egyéni utazók számára, hanem rendezvények esetén is. Nagyon szeretik a Párok a kastélyokat, mint esküvőhelyszín és a hozzá tartozó csodálatos parkokat.
Elsősorban belföldi, és a nemzetközi rendezvények azok, amelyek még sokat tudnának segíteni. Budapesten rendkívül jól működik például ez a „Destination Wedding”, amikor párok szinte minden kötődés nélkül eljönnek Magyarországra, és hetedhétországra szóló lakodalmakat tartanak. Ez a világ többi pontját már remekül működik, nálunk ugyanakkor még mindig csak főváros központú.
A célunk az, hogy a vidéki kastélyszállodák és bekapcsolódjanak ebbe a körforgásba már csak azért is, mert a vidéki kastélyok számos különleges dolgot tudnak kínálni, legyen szó a több hektáros parkjaikkal, épületekkel, és a minőségi szolgáltatásaikkal, ahol akár több napot is el lehet tölteni.
Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy egyre nagyobb már az emberek ingerküszöbbe, nehéz már újat mutatni nekik. Ám ennek ellenére, még mindig sokan keresik a nyugalmat és a békét a zajos világunkban. Az is egy nagyon komoly tényező, a kastélyszállodák esetében, hogy távol vannak a világtól, egy nyugodt békés környezetben.
Az elmúlt 13 évben a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében, állami és uniós pénzből több mint egy tucat kastély újult meg, ugyanakkor ezekre még további forrásokat kell fordítani és üzemeltetésük is folyamatos pénzügyi terhet jelent a költségvetésnek. Mit gondolnak mi az, ami valóban vonzóvá tehetné a hazai tőkeerős cégek számára azt, hogy vállalják a kulturális örökség részét képező ingatlanok felújítását és üzemeltetését hosszútábon?
Gulyás Eszter: Sok esetben annak idején szenvedélyből indultak neki ezeknek a kastélyoknak az üzemetetői a kihívásoknak, és másik vállalkozásuk mellett. Jelenleg azonban a rendezvényes világ elválaszthatatlan részét képezik ezek az épületek (esküvők, konferenciát, partnertalálkozók, divatbemutatók..stb.), így egy hétköznapi stabilitást is biztosítva helyszíneknek.
A kastélyokba megjelentek a magánegészségügyi, elsősorban „soft” medical szolgáltatások Miden időben kiemelten fontosnak kell lennie a történelmi épületek védelmének, amit támogatni kell. Kell továbbá a műemlékek szeretete, és a funkció kastélyokba
Magyarországon jelenleg több mint 150 kastély került eladósorba, melyek között óriási az árkülönbség. A szombathelyi kastélyban például gróf Széchenyi István könyves szekrénye és gróf Andrássy Gyula ágya is megtalálható. Melyek azok a főbb szempontok, amelyek meghatározzák manapság ezeknek a kastélyoknak az értékét?
Gulyás Eszter: Véleményem szerint az infrastruktúra, és az elhelyezkedés.
A 2023-as év a Gödöllői Királyi Kastély számára kiemelkedő volt, amit a látogatószám is alátámasztott. De mi a helyzet a többi kastéllyal? Melyek a legnépszerűbb szállók a magyarok, és a külföldiek körében?
Gulyás Eszter: Nehéz kiemelni külön legnépszerűbb és legvonzóbb kategóriákban helyszíneket. Inkább azt mondanám, hogy egyre népszerűbbek, ám ugyan az a hektika jellemzi a piacot, mint az egyéb „normál” szálláshelyek estében. Nehéz tervezés, kiszámíthatatlan, utolsó pillanatos utazói döntések és foglalások.
A piac nagyon kiszámíthatatlan, nagyon sok minden az utolsó pillanatban történik. Mi is azt látjuk, amit minden más szálláshely, és szállásközvetítő portál is megerősít, hogy adott esetben sokan csak pénteken döntik el, hogy elutaznak-e vagy sem, lemennek a Balatonra-e vagy sem.
A vendégek majdani számát nagyban meghatározza az időjárás, a személyes közérzet, netán az, is, hogy az anyagiakon túl, vonzó egyáltalán a hely, vagy sem. Ami a legnépszerűbb kastélyokat illeti, a Heritage Hotels-ben belül az egyik legvonzóbb tagunk, a salzburgi Schloss Leopoldskron, ahol a „A muzsika hangja” egyes jeleneteit is itt forgatták.
Címlapkép: Getty Images