Magyarországon hozzávetőleg 300 természetes fürdővíz van, ezek több mint 95 százaléka legalább jó minősítésű – mondta el az InfoRádióban Khayer Bernadett, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ vízhigiénés szakértője.
Ahogy a portál írja, bár a Duna alkalmankénti áradása, továbbá a heves esőzések és az extrém meleg időszakosan ronthat némileg a vizek minőségén, alapjáraton
teljesen biztonságos a fürdőzés a magyarországi vizekben.
Az NNGYK által közzétett fürdővízminősítési térképen – fürdővizenként – két adatot tüntetnek fel, egy éves és egy aktuális minősítést. Előbbi arra vonatkozik, hogy milyen valószínűséggel lehet egészségere káros anyag a vízben – magyarázta a szakértő. Több, általában négy év teljes adatsorából, statisztikai képletek alapján számolják ki, hogy az adott fürdővíz kiváló, jó, tűrhető vagy kifogásolható kategóriába esik.
Ahogy a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ írja, a természetes fürdővizek értékelése a 78/2008. (IV. 3.) Kormányrendelet előírásai szerint történik. Az üzemeltetők által megbízott laboratóriumok a fürdővizeket a fürdési idény megkezdése előtt, majd a szezon ideje alatt havonta mintázzák. A mintákban szennyvíz eredetű szennyezést jelző baktériumok (E. coli és Enterococcus) számát vizsgálják. Attól függően, hogy ezek a vizsgált baktériumok milyen mennyiségben vannak jelen, az adott vízminta a „megfelelő” vagy a „nem megfelelő” kategóriába sorolható.
Az éves értékelés a legutolsó négy fürdési idény összesített eredményei alapján, statisztikai módszerrel állapítható meg, és ez alapján a fürdővizek „kiváló”, „jó”, „tűrhető” vagy „kifogásolt” minősítést kaphatnak. Amennyiben nincs kellő számú minta (pl. mert a fürdőhely újonnan létesült, vagy elmaradtak mintavételek), a fürdővíz a térképen "nem minősíthető" megjegyzéssel szerepel.
Címlapkép: Getty Images