Vasárnap rendezik a Szobori búcsút az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban, az ünnephez kapcsolódva egész napos programokkal várják a látogatóka.
A búcsú hagyománya szorosan kötődik az emlékpark történetéhez: a helybeliek több mint száz évvel ezelőtt jöttek itt össze először, hogy megemlékezzenek Árpádról, a honszerző vezérről. Az 1896-os millenniumi évben megépített Árpád-emlékmű országos jelentőségű nemzeti búcsújáróhellyé vált.
Első alkalommal 1897. augusztus 8-án rendeztek búcsút a honfoglaló magyarok vezérének tiszteletére. Az összejövetelekhez mindig kapcsolódott szentmise is, ezért a helyiek "szobori búcsú" néven kezdték emlegetni a Kisboldogasszony ünnepnapján tartott megemlékezéseket.
Az első világháború alatt a látványos ünnepségek szüneteltek, az 1919-es forradalom eseményei pedig gátolták a szobor körüli évenkénti búcsújárást. A rendezvény a harmincas években éledt újjá, s időpontja augusztusról szeptemberre került át. A háborút és a földosztást követően az esemény kiüresedett, utoljára 1946-ban tartottak ünnepséget az emlékműnél a régi tradíciók szerint.
A Szobori búcsú eredeti üzenetével, több mint másfél évtizede, Árpád halálának 1100. évfordulóján, 2007-ben éledt újjá, azóta szeptember első vasárnapján az egykori bencés monostor romjai között mutatnak be szentmisét, melyet idén Serfőző Levente püspöki helynök celebrál.
A szertartás keretében adják át az emlékpark saját alapítású kitüntetése, a Szer Üzenete-díjat. A monostorásatások során itt fellelt íjas ezüst pecsétgyűrű másolatát olyan keresztény embereknek ítélik oda, akik képesek közösséget teremteni és példamutató életükkel segítenek Ópusztaszer üzenetét - hit, megmaradás, hűség, hazaszeretet - mind több emberhez eljuttatni.
Címlapkép: Getty Images