Ahogy a déli-félteke a nyár kezdetét ünnepli, mi, az Egyenlítő északi oldalán éppen ellenkezőleg: a tél első napját köszöntjük. És hogy ez 2024-ben mikorra esik? December 21-re, szombatra. A napkelte hajnali 7 óra 28 perckor lesz, a napnyugta pedig délután 3 óra 55 perckor, vagyis a napos időszak 8 óra 26 percig fog tartani. Ez 7 órával és 31 perccel rövidebb, mint amit júniusban, a nyári napforduló idején – jelentette az nlc.hu.
Az ősi kultúrákban igazi szent időszakként tekintettek a téli napfordulóra, manapság elsősorban a csillagászati tél kezdetét jelenti. A téli napforduló az év legrövidebb napját jelzi, azaz ekkor jutunk a legkevesebb napfényhez. Egyúttal az év leghosszabb éjszakájáról is szó van, és arról az időszakról, amikor a Nap a legalacsonyabban áll az égbolton.
Mit jelent a napforduló?
Ez valójában egy csillagászati jelenség, ami annak következményeként történik, hogy a Föld a Nap körül egy 23,4 fokos dőlésszögben kering. A melegebb időszakokban az Északi-sark az északi-féltekén a Nap irányába néz. Ez pedig hosszabb nappalokat okoz. Eközben a déli-félteke – éppen az Északi-sark pozíciója miatt – ennek az ellenkezőjét tapasztalja. A téli időszakban a szituáció megfordul: az Északi-sark elfordul a Naptól, ezzel sötétbe borítva az északi féltekét - írták.
Egy napforduló a bolygón mindenhol ugyanabban az időpontban érkezik el.
Vagyis akkor, amikor a Nap eléri a legmagasabb vagy a legalacsonyabb pontját az égen az év során. Ez Magyarországon a téli napfordulókor 19 fokot jelent, az időpontja pedig idén délelőtt 10 óra 20 perc lesz. A déli félteke számára december 21-e jelzi a nyári napfordulót, hiszen számukra ez lesz a leghosszabb nap az évben.
Címlapkép: Getty Images