Pátkai Ádám Sándor feltárásvezető és Ritecz Tímea régésztechnikus tizenhét részleges sírt talált, továbbá egy 12. századi ezüst pénzérmét és egy S-végű karikaékszert, mely egyértelműen 10-13. századi - Árpád-kori - darabnak mondható. A temető többi részét egyelőre nem volt lehetőségük feltárni, mivel a kiásott szakaszt egyik oldalról járda, a másik oldalról úttest határolja.
Az árok teljes mélységében most 130 centiméteres, de már közvetlenül az úttest alatt, mindössze 25 cm mélyen is találtak sírokat.
Mélyebben tárgyakat is találtak; egy faragott agancstöredéket, amit valószínűleg szúrófegyverként használták, egy 10×25 cm-es kőfaragványt valamint egy kőberakásos gyűrű fejét. Az árok mellett egy házra bukkantak, sarkában kemencével, ami szintén az Árpád-korra jellemző.
A korábbi és a mostani leletanyagból kiderül, hogy Zirc a kezdetektől fontos helyszín volt; ugyanis nem először találnak itt értékes történelmi leleteket: 1942-43-ban Nagy László, a veszprémi múzeum akkori igazgatója az akkori vásártéren ásatásokat végezve feltárt egy 10. századi fatemplomot, egy 11. századi királyi udvarházat, egy kőtemplomot, egy fallal körülkerített temetőt és egy 15-16. századi kőházat.
Zircen többször végeztek közműépítéseket, de nem jelentettek régészeti szempontból érdekes felfedezéseket. A lakosok elmondásuk szerint többször találtak ásáskor kertjükben régi leleteket, például egy 15. századi aranypénzt, amit be is szolgáltattak a megyei múzeumnak.