A kerékpár 1800-as évekbeli megjelenését követően sok változáson esett át, azonban az iránta való lelkesedés azóta is töretlen. Használták az ejtőernyős katonaság bevetésekor, a mai napig alkalmazzák a postai kézbesítéseknél, de leginkább a lakosság körében vált közkedveltté. Általa sokkal gyorsabban eljuthatunk A-ból B pontba, ráadásul csak a saját erőnkre van szükség a hajtására, így nemcsak az egészségünk szempontjából hasznos, hanem a környezetet is kíméljük vele.
Bár egészen a mai napig nagyon divatos kerékpározni, a közösségi közlekedés és a személyi autózás tömeges elterjedésével némiképp háttérbe szorult a használata. Míg vidéken az út szélén tekerni élmény, addig egy forgalmasabb városban valóságos életveszély szlalomozni a kátyúk és autók között, odafigyelve a megannyi közlekedési táblára és a többsávos utak labirintusára. Jó hír azonban, hogy a biciklis közlekedés nem vész el, csak átalakul.
Az utóbbi idők fejlesztéseinek köszönhetően jelentősen javult a vidéki kerékpárosok helyzete azáltal, hogy jelentős összegeket szántak a kerékpárutak fejlesztésére. Ennek köszönhetően készült el például a Bács-Kiskun megyei Bajától a Csongrád megyei Szegeden át egészen a Békés megyei Köröstarcsáig húzódó 220 kilométer hosszú szakasz, ami Magyarország leghosszabb összefüggő kerékpárútjának számít, de a kisebb léptékű, pár települést összekötő etapok sem elhanyagolandóak. Az egyes helységeket összekötő hálózatokon túl pedig már a települések saját felelőssége, mekkora figyelmet fordítanak a városon belüli fejlesztésekre, hogy abban ne csak a kerékpárosok lelhessék örömüket, de a környezetüket is kíméljék általa.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2018-ban kézi és gépi számlálással mérte fel a magyarországi kerékpáros helyzetet, ahol Békés megye, azon belül is Békéscsaba toronymagasan verte az ország többi megyéjét. Három nap leforgása alatta a mérőpontokon több mint 15 000 biciklistát számláltak meg, a legnagyobb forgalom idején pedig a kerékpárosok száma majdnem elérte a 600-at. Mindezt természetesen jelentősen befolyásolja a felállított automata mérőpontok száma, illetve az élőerős számlálás nagysága is, de olyan szintén síkvidéki megyéket is sokszorosan lekörözött, mint a szintén dél-alföldi Csongrád vagy Bács-Kiskun megye. Nagy eredmény az is, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt átvette fenntartásra az összes külterületi kerékpárutat.
Békéscsaba a „legkerékpárosabb” város
Békéscsaba kimagaslóan jó teljesítményét sokéves munkával érte el. 2010-ben pályáztak először a Kerékpárosbarát Település címért, amit azóta több ízben is megnyertek. A kerékpáros közlekedés fejlesztésének irányába tanúsított komoly elhivatottságukat bizonyítja, hogy csatlakoztak a 2010-ben megalakult KETOSZ-hoz, vagyis a Kerékpárosbarát Települések Országos Szövetségéhez.
A szervezet olyan pártpolitikától független, a közös cél érdekében létrejött önkormányzati szövetség, amelyet olyan települések alkotnak, akik számára kiemelten fontos, hogy a lakosok minél többen és minél biztonságosabb feltételek mellett kerékpározhassanak, emellett fejlesszék a kerékpárutak hálózatát is. Bár a szervezet Békés megyei székhelyű, ezért többségében környéki városok a tagjai, de már környező megyei települések, például Hódmezővásárhely, Mórahalom, illetve a Pest megyei Piliscsaba és a Komárom-Esztergomi Tata és Oroszlány is csatlakozott.
Több tényező együttes jelenléte tette lehetővé a sikert. Alapvetően Békéscsaba egy alföldi város, ahol nincs szintkülönbség, ezért nem megerőltető a kerékpározás. Más szempontból évtizedes hagyománya van ezekben a városokban a kerékpáros közlekedésnek, illetve a városvezetésnek is fontos, hogy kielégítse a lakossági igényeket. Bár az adott pillanatban lehet, hogy Békéscsaba bizonyult a legjobbnak a felmérésben, de Hódmezővásárhelyen és Békésben is legalább ilyen arányú a kerékpáros közlekedés, és ezek a települések is igyekeznek minél jobb körülményeket teremteni
mondta el az eredmény kapcsán a szövetség szakmai titkára, Sztaniszláv Tamás.
A szövetség munkájával így a városok e törekvéseit kívánja szolgálni, ezért a tagság nem kötelezettségként, hanem sokkal inkább célként jelenik meg a települések életében. „Létrehoztunk egy úttörő programot, aminek keretében a kerékpárosok, akik naponta közlekednek bizonyos szakaszokon, megfigyelő tevékenységet végeznek, és jelzik, hogyha problémát tapasztalnak, amiről tájékoztatják az adott települést, hogy azt minél hamarabb orvosolni tudják” – számolt be a szervezet munkájáról Sztaniszláv Tamás. Bár a kezdeményezés jelenleg csak Békés megyére korlátozódik, szeretnék, hogyha a jövőben országosan is bevett gyakorlattá válna.
A megyei kerékpáros közlekedéshez hozzájárul a város környéki, úgynevezett Wenckheim körtúrák szervezése, amely különösen fontos Békéscsaba számára. A túra keretében két keréken bejárhatóak környező településeken megbújó kastélyok, kripták és kápolnák, ami egy egész vagy akár többnapos programot kínál a környékre látogatók számára. A Wenckheim család története olyan nagy irodalmárokat is megihletett, mint Jókai Mór, de az útókorra maradt épületek ugyanúgy megmozgathatják az építészetért rajongók vagy csak az utazni vágyók fantáziáját. Békéscsaba egy jó példa arra, hogyan sáfárkodhat egy város a jó földrajzi körülményei mellett a közeli történelmi nevezetességekkel, de az országban bárhol találunk olyan természeti csodákat, patinás épületeket, ahová kerékpárral is elutazhatunk.
Két keréken a mindennapokban
Nem kell ahhoz sportolónak lenni, hogy rákapjunk a mindennapos kerékpározás ízére. Tény, hogy az időjárási körülmények jelentősen behatárolják, hogy mikor lehet és érdemes ezt a közlekedési formát választani, azonban számtalan előnyét élvezhetjük a mindennapokban, ha az autózás helyett választjuk. Még egy forgalmas városban is mentesülünk a bedugult, forgalmas csomópontoktól, bármikor módosíthatjuk az előre eltervezett útvonalat, így mondhatni kizárjuk annak esélyét, hogy elkéssünk a munkából.
A szimpla izommunkát igénylő tekerés kellő löketet ad a nap elkezdéséhez, így biztosan felébrednek a reggel órákig a neonfények alatt kókadozó irodisták is. Garantáltan jobban megmozgat, mint az órákig való ácsorgás a metrón vagy egy szimpla hosszú séta, ezért azzal a tudattal fekhetünk le esténként, hogy hiába a nyolc-, tízórás ülőmunka, már tettünk valamit az egészségünkért. Végső soron pedig arról sem szabad megfeledkezni, minél többen választják a mindennapokban a kerékpáros közlekedést, annál inkább hozzájárulnak egy élhetőbb, egészségesebb városhoz.