A magyarországi turizmus vendégéjszakákban mért teljesítménye azóta emelkedik, hogy a világ kiheverte a 2008-as válságot. Utoljára 2009-ben töltöttek kevesebb éjszakát a kül- és belföldiek a magyarországi szálláshelyeken éves összevetésben. A vendégéjszakák száma 2008 és 2018 között 54,8 százalékkal emelkedett a KSH adatai szerint, és nem volt olyan turisztikai régió, amely ne produkált volna legalább két számjegyű bővülést, írja a Napi.hu.
Nincs ez másként a Balatonnál sem, azonban a 29 százalékos növekedés azt eredményezte, hogy a magyar tenger egyre jelentéktelenebb tényező a piacon.
2008-ban a külföldi turisták kicsivel több, mint 10 millió vendégéjszakát töltöttek el Magyarországon. Legnagyobb részüket, mintegy 54 százalékukat Budapest és környéke vitte, míg a Balaton a maga 19,2 százalékával stabilan tartotta a második helyét.
A külföldi vendégéjszakák száma tavaly majdnem 53 százalékkal emelkedett országosan és meghaladta a 15,3 milliót, miközben a Balaton 1,8 százalékkal tudott bővülni, vagyis stagnált. Eközben Budapest a balatoninál jóval magasabb bázisról indulva 75,2 százalékkal nőtt. Majdnem annyi külföldi vendégéjszakát regisztráltak 2018-ban a fővárosban és környékén, mint amennyit 2008-ban országosan.
A balatoni teljesítmény azt eredményezte, hogy a tó súlya a külföldi vendégéjszakákban 12,8 százalékra csökkent 2018-ban. Ha ez így folytatódik, akkor hamarosan a Nyugat-Dunántúli Régió lesz Magyarország második legnépszerűbb turisztikai célpontja a külföldiek körében. Budapest súlya eközben 54 százalékról majdnem 62-re emelkedett.
A belföldi turizmus vendégéjszakákban mért forgalma a külföldiekével hasonló mértékben, 56,6 százalékkal nőtt: tavaly: 15,6 milliót tett ki szemben a 2008-as kevesebb mint 10 millióval. Eközben a Balatonnál 48,9 százalékkal emelkedett, amely szintén elmarad az átlagtól, ha nem is sokkal.
A belföldi turistaforgalom negyedét a Balaton adja, amellyel stabilan tartja első helyét. Budapest a második 15,6 százalékkal, de nem sokkal előzi például a 14 százalékos Észak-Magyarországot. A magyar turisták láthatóan sokkal kevésbé fordultak el a Balatontól, mint a külföldiek.
A teljes turizmust nézve a Balaton súlya 22,7 százalékról 18,9-re csökkent, Budapesté pedig 34-ről 38,5-re nőtt.
Még érdekesebb a kép, ha a balatoni forgalmat szétbontjuk a szenzora és azon kívüli időszakra. A három nyári hónapban a Balaton forgalma érthetően megnő. A külföldi éjszakák 29 százaléka 2008-ban például innen érkezett, tavaly azonban már a 20 százalékot sem érte el. A magyarok esetében tavaly 33 százalék volt az arány, amely szintén kevesebb a tíz évvel ezelőtti 36 százaléknál. Szezonon kívül a külföldi éjszakáknak csak 8,8 százaléka balatoni. Ez enyhe emelkedés az előző két évhez képest, de a 10 évvel ezelőtti 13 százalékhoz képest komoly visszaesés.
A magyar vendégéjszakák 33 százaléka érkezik a Balaton mellől a nyáron, ez is rosszabb adat, mint a 10 évvel ezelőtti 36 százalék. Amikor nem lehet a tóban fürdeni, a magyar éjszakák aránya több mint 13 százalék. Ez 2014 óta változatlan, de korábban ennél magasabb volt az arány, 2008-ban például 15,5 százalék. A balatoni régió szobakapacitás-kihasználtsága is jóval alacsonyabb a budapestinél: 2018 egészében 49 kontra 69 százalék volt, de még augusztusban is csak megközelíteni tudta 72,2, illetve 78,7 arányban.
Az olvasható ki A KSH adataiból, hogy a vendégéjszakák számának csökkenésében jelentős szerepet játszik, hogy a külföldiek átlagos itt tartózkodása évről évre csökken amellett, hogy vendégből is kevesebb érkezik. Komoly fejlesztések indulnak meg a Balatonnál idén, amelynek célja, hogy megújítsák a turisztikai kínálatot és létrejöjjön egy Balaton-brand, mondta Fekete Tamás, a Balatoni Turizmus Szövetség alelnöke.
Budapest kínálata jóval nagyobb, mint a Balatoné, így semmi meglepő nincs abban, ha a fővárosi turizmus erősebben növekedett. Fekete Tamás szerint ugyanakkor össze is lehetne kötni a kettőt, vagyis azokat, akik Budapest miatt érkeznek az országba, el lehet csábítani a Balatonhoz egy-egy napra. Budapestet azért is nehéz összehasonlítani a Balatonnal, mert előbbi négyévszakos desztináció, utóbbi pedig a nyári szezonra korlátozódik.
Fekete Tamás a kereskedelmi szálláshelyes statisztikával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Balaton mellett mindig nagy jelentősége volt a magánszállásoknak, ezért ez torzíthat a képen. A tó szálláshely-struktúráján az is változtatott, hogy a tó környezetében rengeteg apartmanház épült és épül most is.
Az elmúlt években nagyot változtak az utazási szokások, ezzel pedig a Balaton csak mérsékelten tudta tartani a lépést, mondta el véleményét Kovács István, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöki tanácsadója. A repülés a diszkont légitársaságoknak köszönhetően széles tömegek számára elérhető, nemzetközi viszonylatban különösen a városi turizmus fejlődött nagyon gyorsan, a szálláspiacot az Airbnb kavarta fel és ma már pár kattintással lehet bárhol szállást foglalni. A szakember szerint a Balatonnak a mediterrán térség és a horvát tengerpart mindig is a konkurenciája volt, és jelenleg még kevésbé tudja felvenni velük a versenyt.
A szállodapiacon nincs akkora növekedési különbség Balaton és Budapest között, mint a teljes kereskedelmi szálláshely-szektorban. Kovács István szerint sokat jelent a Kisfaludy hotel- és panziófejlesztési program, ennek keretében számos szállodát felújítanak, korszerűsítenek, és több új hotel is épül Balatonfüreden, Szántódon, Tihanyban, illetve más balatoni településen. Ezek várhatóan javítani fogják a Balaton nemzetközi vonzóképességet.