Köveskál egy igen „szerencsés csillagzat alatt álló falu”, mégpedig azért, mert a település méretéhez képest nagyon sok jó vendéglátóhellyel rendelkezik. Vannak olyanok, amik csak szezonálisan fogadják a vendégeket, de akadnak olyanok is, amik egész évben várják a turistákat. Az ő szövetségükből alakult meg a Gasztrofalu. A Döbröntei házaspár, akik megálmodták a Gasztrofalut, meséltek arról, hogyan jött létre az álmuk: „Az évek során beszélgettünk, és rájöttünk, hogy mindannyiunknak ugyanaz a célja: jól érezzék a vendégek nálunk magukat, maximálisan a fenntartható gasztronómiát támogassuk, tehát helyi termelőktől vásároljunk.”
Nemcsak a célok, hanem a problémák is közösek, a szezonalitás lehetetlenné teszi a minőségi vendéglátást. Egy pályán játszunk, de nem mint ellenfelek, hanem mint csapattársak
– hangsúlyozta Döbröntei Ildikó
Ennek a felismerésnek köszönhetően a falu vendéglátósai valóban minőségi szolgáltatást tudnak nyújtani minden téren, az éttermektől a szállodákig. A magas szintű vendéglátáshoz hozzátartoznak a különleges borok is, és természetesen itt azokat is megtalálhatjuk. Egy gasztrofalus baráti beszélgetés alkalmával vetette fel Pálffy Gyula borász, hogy érdemes lenne nagyobb hangsúlyt fektetni a balatoni furmintra, mivel többszázéves hagyománya van ennek a fajtának a vidéken.
Az 1890-es filoxéria vészt követően a fajta azonban teljesen kipusztult a Káli-medencében, és egy, az időjárási körülményeket jobban bíró fajta vette át a helyét, az olaszrizling. A Balaton-felvidéki boroknak óriási hagyományai vannak, Köveskálon mindennek az alapja a bor és a borászat. Az ott lakók mindig is ebből éltek.
A furmintot a kétezres évek elején kezdték újra telepíteni, kezdetben azonban sok fejtörést okozott, mivel rég nem dolgoztak már ezzel a fajtával. A szubmediterrán éghajlat és a vulkanikus talaj az, ami különlegessé teszi, és a hozzáadott szakértelemmel egy kedvesebb furmint készülhet a Káli medencében - vallja Pálffy Gyula.
A furmintnak a műhelye az a Káli-medencén belül Köveskál lesz majd
– emelte ki Döbröntei Csaba
De, hogy mi is az, ami a Balaton-felvidéki, pontosabban a köveskáli furmintot annyira különlegessé teszi? Az, hogy a Fekete-hegyen termelt szőlőből készül. A furmint nem egy mindennapi szőlőfajta. A filoxéria járványt ugyan nem élte túl, de a globális felmelegedést igen, sőt sokkal jobban viseli, mint a többi fajta. A furmint a nagy meleg ellenére meg tudja tartani a savakat. A fajtára jellemző még az is, hogy teljes mértékben meghatározza jellegét a táj, melyen termelik. Ezért lesz más és más a tokaji, a somlói és a Balaton-felvidéki furmint.
A Fekete-hegy az, ami különösen meghatározó a szőlő életében. A hegy a Balaton-felvidék legmagasabb és legnagyobb kiterjedésű vulkanikus hegye, mintegy 448 méteres magasságával még Badacsonynál is nagyobb. 4-7 millió éve keletkezett vulkanikus hegy, kőzete bazalt, a bazanit és a bazalt tufa. Pontosan ez adja a köveskáli furmint jellegzetességét, a vulkanikus talaj és a benne fellelhető olivin- és pinellkristályok. Ez a fajta ugyanis mindent magába szív, amit a környezete nyújt számára: a napfényt, a meleget és természetesen a féldrágakövek ásványi anyagait is.
Négy évvel ezelőtt zárt ajtók mögött a Balaton furmint termelői osztották meg tapasztalataikat és boraikat egymással, hogy jobban megismerjék a fajtát és tanuljanak egymástól. Ezt követően két év múlva rendezték az első nyílt Furmint Napokat, ahol már bárkit szívesen láttak. Hagyományteremtő szándékkal hívták életre a rendezvényt a Gasztrofalu tagjaival együtt és az első évben tapasztaltakkal szemben idén már teltházzal zajlott minden esemény.
Az ültetett borkóstolókon szakmai vezetéssel ismerkedhettek a résztvevők a borokkal és pezsgőkkel. A száz szerencsés –mert, hogy évente maximum ennyi vendéget fogadnak a Furmint Napokon– remek hangulatú vacsorákon, reggeliken vehettek részt, ahol a Fekete-hegyen (is) termelt legkiválóbb szőlőkből készült borokat kínálták a hozzá illő ételekkel együtt.