Az Ottowai Egyetem kutatói, Mitchell House és David Wright, arra keresték a választ, hogy pénzügyileg megéri-e kiépíteni az elektromos autók töltőrendszerét, vagy sem. Tanulmányuk szerint, amennyiben teljesen átállnának az országok az e-autók használatára, az nagyban lecsökkentené a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását, melyeket sok esetben a légszennyezés vált ki. Amennyiben megvalósulna az e-autóra váltás, a kutatók szerint megnövekedne az emberek élettartama, és lecsökkenne a megbetegedések száma is, ami pozitívan hatna a munkaerőpiacra, írja a ScienceDaily.
A kutatás összeveti az elektromos töltőállomások kiépítésének költségeit az egészségügyi költségek adataival, hogy kiderüljön, anyagilag megéri-e a minél előbbi átállás. Az eredmények azt mutatják, hogy nyereséggel járna az e-kocsikba fektetett pénz, amennyiben a töltőállomások számát összehangolják a folyton növekvő gépkocsik mennyiségével.
Mióta a munkavállalóknál egyre nagyobb egészségügyi költségek merülnek fel, a kormányok és a cégek egyre érdekeltebbek abban, hogy töltőállomásokat telepítsenek, kutatásunk számszerűsíti az e-autók használatából származó előnyöket, ezzel motiválva a fejlesztést.
– összegezte a kutatócsoport.
Az Elektromos Autók Kezdeményezése (Electric Vehicles Initiative, EVI) egy olyan szervezet, melyet 16 ország kormánya támogat. A szervezet kitűzött célja, hogy legyártsanak 20 millió elektromos autót 2020-ig. Ez a szám egy becsült forgalmi növekedésre alapozva született meg 2016-ban, ami szerint évente 75 százalékos a növekedési ütem. 2015-ben az elektromos autók eladásainak száma világszerte meghaladta a fél milliót, ami 70 százalékos növekedést jelentett 2014-hez képest. Az elektromos autók eladási statisztikái továbbra is nőttek az elmúlt években: 2017-ben 61 százalékos, 2018-ban 64 százalékos növekedés volt tapasztalható.
A számok azt mutatják, hogy az elektromos autók piacán a 75 százalékos növekedés egyáltalán nem irreális, ráadásul a klímaváltozásnak, és a légszennyezésnek köszönhetően sokak szerint egyre sürgősebbé válik az elektromos autókra való átállás.
Ahhoz, hogy gördülékenyen működhessen az elektromos töltőállomások rendszere, először biztosítani kell az áramellátásukat, annak viszont nincs értelme, hogy fosszilis energiahordozókat használjuk fel erre a célra. Ha olajszármazékokat égetünk el, és abból fedezzük az e-autók áramellátását, ugyan ott vagyunk, mintha benzinmotoros járműveket vezetnénk. Ez különösen igaz globális szinten az éghajlatra gyakorolt hatások tekintetében, sőt, a kén-oxid, a nitrogén-oxid és a szemcsés szennyezés vonatkozásában is. Ezek a hatások már megfigyelhetőek voltak Kínában és Oroszországban, amikor a villamosenergia-kereslet rettentő gyorsan megemelkedett.
Ez a friss kutatás arra mutat rá, hogy a kormányok eddig nem voltak igazán érdekeltek a töltőállomások kiépítésében, mivel sok ipari szereplők is ott volt ezen a piacon, ráadásul rövid távon a költségek nem térültek meg a kormányok számára. A töltőállomások kiépítésével a villamos közművállalatok jutnának közvetlen haszonhoz, illetve azok a bevásárlóközpontok, melyek több vásárlót vonzanának be a parkolóhelyeken kiépített töltőállomásoknak köszönhetően.
A megtakarítások, melyek 2021-ig el lehet érni, magasabbak, mint a töltőállomások széles körű kiépítésének költségei. Ezek az előnyök egyaránt vonatkoznak a töltőállomások kiegyensúlyozott növekedésére (ahol a töltőállomások száma arányos az elektromos autók számával), valamint a gyors kiépítésre (ahol a töltőállomások 2-4 év alatt kiépülnek, elérve 2020-ra és 2025-re kitűzött célokat). Végül az egészségesebb lakosság alacsonyabb pénzügyi terhei ellensúlyozzák a költségeket.
– írja a kutatócsoport.