Mivel a Kis-Balaton vízvédelmi rendszere egy duzzasztott tér, ezért nagyon sok szivárgó víz van benne, ami belvizeket is okozott a térségben. A munkálatok keretében az elmúlt másfél évben 4,6 kilométer töltést, 6 kilométer belvízvédelmi csatornát, és egyebek mellett 22 vízkormányzási műtárgyat építettek Somogysámson, Sávoly és Főnyed területén. Mindez az ár- és belvízvédelmet egyaránt segíti a területen.
A kismaróti vízrendszer lényege, hogy ezeket a vizeket nem engedi a szántóföldekre - és így azokat mentesíti a belvízkároktól -, hanem összegyűjti és bevezeti a vízrendszerbe. Ha pedig szárazság van, ezen a rendszeren keresztül a környező csatornák vízpótlása is megoldható. Ez a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerének utolsó eleme, így teljessé vált a fejlesztés
- mondta el az InfoRádióban Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. Az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak az öblözetet érintő közös, 2,3 milliárd forintos, európai uniós és hazai forrásból finanszírozott projektjében töltések, hidak, zsilipek épültek, továbbá csatornákat kotortak ki.
A Kis-Balaton teljes vízrendszere a Balaton vízminőségének egyik fő garanciája, ugyanis ez szűri ki a meghatározó Zala folyón érkező szennyeződéseket és a Balaton számára káros vizeket
- hangsúlyozta a fontosságát Láng István. Ezt a vízvédelmi rendszert az 1980-as években kezdték kiépíteni. Először a Hídvégi-tavat töltötték fel, utána a Fenéki-tavat és az ingói berket. Ez egy komplex rendszer, sok pénz és hosszú idő kellett a kialakításához - foglalta össze az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója.