Balatonmáriafürdőn dél tájban a mólónál szárítkoztam, amikor a horgászok nézegették a furcsa halat. Rögtön lencsevégre is kaptam, nekem is teljesen új volt a látványa. Aztán visszadobták a tóba, élt a kis fekete hal
– nyilatkozta a portálnak Kisbán Kázmér, aki közösségi oldalán osztotta meg a halról készült fotóját. Amely után nyomban elindultak a találgatások: milyen hal lehet a képen.
Az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetének tudományos főmunkatársa Specziár András, pár évvel ezelőtt már talált egy ilyen halat és akkor meg is osztotta beszámolóját a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. honlapján:
A folyami géb hímje tud ilyen fekete lenni ívási időben. Ilyenkor a hal morfológiája is kicsit megváltozik (mintha más faj lenne), például erősebbek lesznek az állkapcsok, ami a territorialitást segíti
– írta összefoglalójában Specziár András.
Mit érdemes tudni a folyami gébről?
A folyami géb egy invazív hal, rettentő nagy étvággyal, nagy szaporasággal és elképesztő alkalmazkodóképességgel rendelkezik, ráadásul a Duna már tele van vele. Szakértők úgy vélik, ezek a halak a klímaváltozás és a megnövekedett hajóforgalom miatt szaporodtak el. Az, hogy szinte sose látjuk őket azért van mert csak nagyon keveset mozognak, jellegzetesen fenéklakó halak, a süllők és más ragadozók viszont szívesen fogyasztják.
A fekete színűket az ívási időszakban öltik fel a hímek, úszóik pedig sárga szélűek lesznek. Ezeknél a halaknál a hím vájja ki a fészket, majd őrzi és gondozza az ikrákat. Apró rákokkal, puhatestűekkel, kishalakkal és a fenéken élő apró állati szervezetekkel táplálkozik.
A gébeg Fekete-, az Azovi- és a Kaszpi-tenger vidékéről származnak, de megtalálhatók a tengerekbe ömlő folyók alsó szakaszain, torkolati részein lévő partközeli, sekélyebb vizekben is. Tapadókorong-szerűen összenőtt hasúszóikkal rá tudnak tapadni, kapaszkodni a függőleges tárgyakra is, így valószínüleg a hajókon megtapadva jutottak be a hazai vizekbe.