Guller Zoltán hangsúlyozta: az a cél, hogy 2030-ig Magyarország valamennyi szabadvízi strandja európai színvonalúvá fejlődjön. Ennek érdekében a Balatonon és a Tisza-tónál már történtek fejlesztések, s most következik a Velencei-tó térsége is.
A támogatásból infrastruktúra-fejlesztéseket végeznek, megújítják a vizesblokkokat, ahol szükséges, kiépítik az ivóvíz-hálózatot, parkosítanak, öltözőket létesítenek, megkönnyítik a tóhoz jutást.
Guller Zoltán kiemelte, hogy a turizmus-vendéglátás iparág állítja elő a magyar GDP mintegy 11 százalékát és 400 ezer ember dolgozik az ágazatban alapvetően magyar tulajdonú mikro-, kis- és középvállalkozásokban. A turizmus teljesítményét kiemelkedőnek nevezte, mert az elmúlt néhány évben - évről évre - 10 százalék feletti növekedést mutat.
A vezérigazgató rámutatott, hogy a Velencei-tónál az országos átlagot meghaladó volt a turizmus növekedése, jelentősen nőtt a belföldi vendégek száma, miközben a külföldiek száma megduplázódott. A vendégéjszakák száma is megkétszereződött, 330 ezer vendégéjszakát mért 2018-ban a KSH 2014-hez képest.
Tessely Zoltán, a Pannónia Szíve és a Velencei-tó területfejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos, a térség országgyűlési képviselője hangsúlyozta: az elmúlt években azon dolgoztak, hogy a Velencei-tó felkerüljön Magyarország turisztikai térképére, ebben pedig további nagy előrelépést jelentene, ha a Pannónia Szíve és a Velencei-tó kiemelt turisztikai területté válna.
Koszti András, Velence polgármestere elmondta: a vendégéjszakák száma alapján a település a 19. legnépszerűbb üdülőhely Magyarországon. A városban eltöltött idő is nőtt a korábbi évekhez képest, s a külföldi turisták elkezdtek visszatérni a tópartra. Közölte, hogy a fejlesztési programból Velencén három szabadstrand újulhat meg.
Tóth István, Gárdony polgármestere közölte, hogy nyolc kilométeres tóparti szakasszal rendelkeznek, amelyen kilenc fürdőhely van, s ezek közül három szabadstrandként üzemel, amelyek támogatást kaphatnak.