Megőrizni az örökségünket
A Magyar Irodalmi Emlékházak Egyesülete (MIRE) a Petőfi Irodalmi Múzeum kezdeményezésére alakult meg 2008-ban azért, hogy az irodalmi emlékházak megőrzésének, korszerű működtetésének és fejlesztésének munkáját segítse.
Az egyesület céljai, hogy a Magyarországon létező irodalmi emlékházakat működtető jogi- és természetes személyek érdekeinek képviselete és összehangolása. Az irodalmi emlékházak megőrzésének, szakszerű helyreállításának, működtetésének, fenntartásának, fejlesztésének elősegítése, új irodalmi emlékházak, kiállítások létrehozásának szakmai támogatása, valamint részvétel az irodalmi emlékházakkal és gyűjteményeikkel kapcsolatos tudományos kutatásokban.
Hat épület felújítása (Esztergom, Szekszárd, Iszkáz, Prügy, Borjád, Kecskemét) mellett új kiállítások kivitelezésére került sor (Sárszentlőrinc, Iszkáz, Borjád), míg máshol a már meglévő kiállítás modernizálása történt meg (Tiszacsécse, Prügy, Eger, Kecskemét, Kiskőrös).
A megvalósulás sikerességének mutatója az emlékházak látogatószámának növekedése. Nemcsak megállítani sikerült a projekt kezdete előtt jellemző radikális csökkenést, hanem az éves látogatószám-mutatók Sárszentlőrinc (1200-ról 2500-ra), Borjád (200-ról 500-ra), Kecskemét (a felújítás után 3500-zal több látogatót mértek) esetében ugrásszerű növekedést jeleznek.
Iszkáz, Agárd és Prügy látogatottságának kisebb fokú emelkedése mellett az emlékház társadalmi beágyazottsága nőtt meg jelentősen. Mindhárom helyen civil szervezet vesz részt a programok szervezésében, illetve pályázatok beadásában, ezzel jelentősen hozzájárulva a fenntarthatósághoz is.
Tiszacsécse, és Kiskőrös a leglátogatottabb emlékhelyek közé tartoztak korábban is, ezeken a helyeken elsősorban a látogatószám megtartása a fő célkitűzés. A fejlesztés után látogatók komfortérzete nőtt jelentősen a vendégkönyvi bejegyzések tanúsága szerint.
A magyarok legnagyobb kedvencei
Szabó Magda Emlékház - Debrecen
Szabó Magda, Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években rövid ideig Páhi (Bács-Kiskun megye) községben is tanított. Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.1985 és 1990 között a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett 1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója. Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. 1987-es regénye, Az ajtó először 1995-ben jelent meg angolul Stefan Draughon fordításában, 2015-ben pedig Len Rix fordításában. Regénye felkerült a The New York Times 10-es listájára. Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték, szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla. Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában, olvasás közben érte a halál.
Cím: 4024 Debrecen, Kossuth u. 35. (A Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának udvarán)
Belépők (2019.02.11-től érvényes árak):
- Felnőtt: 700,- Ft
- Diák/Nyugdíjas: 500,- Ft
- Családi: 1.500,- Ft
- Tárlatvezetés, magyar nyelven: 2.000,- Ft
- Diák/csoportos jegy 20 főtől: 400,- Ft
- Felnőtt/csoportos jegy 20 főtől: 600,- Ft
- Közös belépő a Debreceni Református Kollégium Múzeumával
- Teljes árú: 1.700,- Ft
- Diák/nyugdíjas: 900,- Ft
- Családi: 3.500,- Ft
- Múzeumpedagógiai foglalkozás: 500,- Ft
József Attila Emlékmúzeum - Balatonszárszó
A balatonszárszói villasoron lévő, Európai Uniós forrásból 2011-ben megújuló, egykori Horváth-panzió ad otthont az új József Attila-kiállításnak. Ebben a házban töltötte utolsó napjait a súlyos betegségből lábadozó költő. 1937. december 3-án este innen indult arra a sétára, melyről nem tért többé vissza. 19 óra 35 perckor a balatonszárszói állomásról induló tehervonat halálra gázolta. A kiállítás a költő életének utolsó időszakát idézi fel, és abból visszatekintve állít emléket az egész életműnek a Petőfi Irodalmi Múzeum anyagából, valamint magántulajdonban lévő dokumentumok, fotók, tárgyak segítségével.
Vörösmarty Emlékház - Kápolnásnyék
A második nemzeti himnusz, a Szózat költője, Vörösmarty Mihály a Velencei-tó mellett, Kápolnásnyéken ( akkori nevén: Nyék) született. A család egykori lakóhelyén, a Nádasdy grófi család egykori gazdatiszti házában berendezett Emlékház az ország legjelentősebb Vörösmarty emlékhelye. Ebben a házban nevelkedett a magyar romantika kimagasló alakja, ám a kis Vörösmarty nem e falak között látta meg a napvilágot, esztendős is elmúlt, amikor a család ebbe a házba költözött, de gyermekkorának emlékei már ide kötődnek. A nyéki ház 19. század derekán meglévő formáját egy 1847-es köteten szereplő metszetről ismerjük. Ezen egy téglányi alaprajzú, délnyugat felé boltíves tornáccal és igényesen keretezett ablakokkal tekintő kúriát láthatunk, amelyet nád fedett. Ebben az állapotában vette meg a házat és hozzá 118 kataszteri holdnyi földbirtokot 1884 őszén Nádasdy Ferenc gróftól, a nádasdladányi kastély építtetőjétől fele-fele részben Ott Károly pénzügyminiszteri számtanácsos és neje, Dickmayer Vilma. Ott Károlynak nem voltak gyerekei, így került az ingatlan felesége unokahúga, Kresz Gézáné tulajdonába. A család nyaralóként használta ezután az épületet, ahol maga Kresz Géza, az Önkéntes Budapesti Mentők valamint a Pesti Korcsolyázó Egylet alapítója is gyakori vendég volt. A környék nemesi családjai jöttek itt össze kártyázni, színházi előadásokra – izgalmas kulturális élet folyt tehát a mai Emlékház épületében. Az új tulajdonosok azonban sosem feledkeztek meg arról az örökségről, melyet a falakban, miliőben, emlékekben a kúria magában hordozott. Éppen ezért először Vörösmarty-emlékszobát hoztak létre, majd 1900 december elsején, Vörösmarty Mihály születésének 100. évfordulóján nagy országos ünnepséget rendeztek itt. Kápolnásnyéken egy harmadik ház is otthont adott Vörösmartynak. A szabadságharc bukása után a köznemesek által fenntartott épületben – a későbbi szegényházban (Kazay-féle ház) – talált otthonra feleségével és gyermekeivel. Ma már sem ez, sem a szülőház nem áll. Az Irodalmi Emlékház Program keretében a kápolnásnyéki emlékházat felújították. Az egész terület műemlék és védett, beleértve a gesztenyesort is. Térköves személygépkocsi- és buszparkolók, buszöblök, felújított kúria, rendezett park, kanyargós, korzózásra invitáló sétánnyal várja a látogatókat az újjászületett Emlékmúzeum. A kiállított anyagot a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Szent István Király Múzeum szakemberei kezelik. Lesz itt emléktárgybolt, múzeumpedagógiai foglalkoztató szoba, korabeli konyha (ahol Vörösmarty édesanyja is ténykedhetett) és Kresz-emlékszoba is. A teljes területet bekerítették, a hátsó park szintén megújult: liget, sétány, természetes tó és egy szabadtéri színpad, 250 férőhelyes nézőtérrel.
Belépők (csak készpénzfizetési lehetőség van):
- Felnőtt belépőjegy: 1000 Ft
- Diák/nyugdíjas: 500 Ft
Díjtalanul látogathatják az emlékházat az EGT alábbi állampolgárai
- 6 év alatti gyermek,
- fogyatékos személy és egy kísérője,
- aki a miniszter által kiadott szakmai belépővel rendelkezik,
- aki legalább 400 fős taglétszámmal rendelkező, országos hatáskörű közgyűjteményi szakmai szervezet tagja,
- köznevelésben dolgozó pedagógus, szakképzésben dolgozó oktató, amennyiben csoportot kísér ( max.2 fő)
- aki a 70. életévét betöltötte,
- minden hónap utolsó vasárnapján a 26 év alatti fiatalok és akik 18 év alatti gyermeket kísérnek – 2 fő.
Csoportkedvezmény:
- 10 fő felett 10%
- 20 fő felett 20% kedvezmény
Babits Mihály Emlékház – Esztergom
A 20. századi magyar irodalom nagy alakjának Babits Mihálynak az esztergomi nyaralója, amely közel félszáz költeményének volt ihlető helye. Az Országos Műemléki Felügyelőség védetté nyilvánította a házat, majd a Balassa Bálint Múzeum (ma MNM Balassa Bálint Múzeuma) fenntartása alá került és 1961. augusztus 6-án nyitották meg Babits-házat, mint az első látogatható Babits Mihály emlékhelyet, múzeumot az érdeklődők és irodalomkedvelők számára.
Cím: 2500 Esztergom, Babits Mihály utca 11. (Személygépkocsival a Siszler útról, a Református Templom mellett, az Einczinger köz felől közelíthető meg.)
Belépők:
- felnőtt: 800 Ft
- diák és nyugdíjas: 400 Ft
Kölcsey Ház – Szatmárcseke
Szatmárcseke leginkább egykori lakójáról Kölcsey Ferencről nevezetes, aki 1815-től haláláig 1838-ig itt élt és alkotott. Többek között itt írta fő művét a Himnuszt 1823. január 22-én. A Kölcsey-kúria helyén ma Művelődési Ház áll, melyben emlékszobát rendeztek be a tiszteletére. Az udvaron álló Kölcsey szobor Marton László alkotása.
Jókai Mór Emlékház – Balatonfüred
Jókai Mór 1857. évi első füredi látogatása mély hatással volt rá és feleségére, Laborfalvy Rózára. A táj szépsége mellett a fürdő hangulata annyira vonzotta a házaspárt, hogy attól fogva rendszeres vendégei voltak Fürednek, majd 10 évvel később megvásárolták a telket, amelyen a napjainkban emlékmúzeumként működő villa áll. A koraeklektikus stílusban épült nyaraló 1870 őszén még nem volt teljesen készen, de Jókaiék már az év nyarán birtokba vették. Déli verandája felett kőbábos mellszobrokkal díszített teraszról lehetett gyönyörködni a Balaton és Tihany felé nyíló kilátásban. A bejárat előtt látható Flóra szobrot valószínűleg az épület későbbi tulajdonosa helyezte el.
Cím: Balatonfüred, Honvéd u. 1.
Gárdonyi Géza Emlékmúzeum – Eger
Gárdonyi Géza háza máig nyitva áll a látogatók előtt. Vendégeskedjünk az írónál, tapasztaljuk meg a háza különleges hangulatát és csodáljuk meg a faragott asztalt, aminél sok más könyv mellett a világhírű Egri csillagok című regény is megszületett! Gárdonyi Géza 1897 és 1922 között élt ebben a házban. Az írónak szerelem volt első látásra az akkor még városszélinek számító ingatlan, azt érezte, hogy csak itt szeretne élni és ebből nem is engedett. A rajongás elsősorban a teleknek szólt, amit könnyen megérthetünk mi is, ha kiállunk a kertjébe és szétnézünk onnan. Mellettünk a vár, alattunk a város, a távolban pedig ott magasodnak a Mátra hegycsúcsai. A vásárláskor Gárdonyi Géza még egy romos házat vett meg, amit fokozatosan alakított át a saját igényeinek megfelelően. Az író szerette a csendet és a magányt, innen is származik beceneve: az egri remete. Gárdonyi hamarosan megvásárolta a ház mögötti szőlőst, ahová új házat épített a családjának, ő pedig egyedül maradt az öreg házikóban. Az író házának egyik különlegessége a dolgozószoba üvegteteje. Ez közvetlenül az íróasztal fölött található és azt a célt szolgálta, hogy Gárdonyi Géza mindig egyenletes, szűrt fényben munkálkodhasson. Ha már bent járunk, vessünk egy pillantást az író impozáns, majd’ tízezer darabból álló könyvgyűjteményére is!
Cím: Eger 3300, Gárdonyi Géza utca 28.
Belépők:
- felnőtt: 500 Ft/fő
- diák, nyugdíjas: 250 Ft/fő
Címlapkép: Getty Images