A közelmúltban mégis ez történt, aminek magyarázata az lehet, hogy míg a vidraállomány egyik harmada télen is territóriumot tart (a kifejlett hímek és nőstények), a második, még fiatal harmad pedig az anyjával marad, addig a harmadik, szintén fiatal, de már önálló zsákmányszerzésre képes része az állománynak kóborol
- olvasható beszámolójukban.
A faj megismerésére irányuló kutatásokból tudható, hogy a patakok, csatornák kiemelt szerepet töltenek be a vidrák vándorlásában. Nagy valószínűséggel ilyen, kisebb vízfolyásokat követve juthatott el egy fiatal példány a Mecsek egy belső területén található, zárt erdőállomány övezte bányatavához. Keresztúri Ferenc, Szépséges sebhelyeink című, a hegység felhagyott bányatavait bemutató természetfilmjéből kiválóan megismerhetőek ezek a mesterséges, az ember tevékenysége nyomán kialakult élőhelyek. Mivel partjaik nagy részét szinte semmilyen növényzet nem övezi, hiába nyújtanak a betelepített, betelepült, főként nem őshonos halállományukkal (naphal, törpeharcsa, kínai razbóra, ezüstkárász stb.) megfelelő táplálékbázist a vidrák számára, tartós megtelepedésre nem alkalmasak.
Ezen okból is, e kóborló, fiatal példány csak pár napig tartózkodott a bányatavon, azonban belefeledkező lubickolásával, zsákmányával, valószínűleg egy törpeharcsával folytatott játszadozásával nagy élményt jelentett a megfigyelése során.
Kis szerencsével, elsősorban minél kevesebb közút keresztezésével bizonyára célba fog érni kóborlása, és egy ideális élőhelyen, egy vidracsalád tagjaként töltheti majd be a hazai vizek csúcsragadozójának szerepét.
A vidra hazánkban fokozottan védett, Natura 2000-es jelölő faj, az európai, vadon élő élővilág és természetes élőhelyek védelméről szóló Berni Egyezmény címerállata.
Címlapkép: Getty Images