Eddig mindössze öt alkalommal észlelték ezt az északi denevér fajt hazánkban, amin nincs mit csodálkozni, hiszen leginkább a magashegységekhez, illetve az északi területekhez kötődik. Ez az egyetlen bőregér, amelyik az északi sarkkörön túl is előfordul
- közölte az Aggteleki Nemzeti Park a közösségi oldalán, miután a Baradla-barlangban észlelték a ritka denevéreket. Délen az alpesi régiókat kedveli, 2000 méter magasságig található meg Eurázsia északi és középső részén.
Ahogy a portál írja, a denevér testhossza 4,8–5,4 centiméter, farokhossza körülbelül 1 centivel rövidebb, mint a teste. Szőrzete csapzottnak tűnhet, de ilyen a természetes állapota, hogy bírja a hidegebb klímát is. Szőrszálainak vége aranysárga fényű, hasoldala is sárgás. Főként lepkékre, kétszárnyú és recés szárnyú, közepes méretű repülő rovarokra vadászik. Egyike a nagy távolságokra vonuló fajoknak, ezért életmódjáról keveset tudunk.
A barlangrendszer magyarországi és szlovákiai részéről tizenhat-tizenhat denevérfaj előfordulásáról tudtak mostanáig, az északi denevér eddig nem szerepelt a listán.
A legtöbb denevér csak téli álma alatt pihen folyamatosan a barlangban, és tavasszal kezd el ébredezni a levegő hőmérsékletétől függően. Szendergésük alatt jellemzően csapatokban összebújva melegednek a falakon, lecsökken a testhőmérsékletük, és ritkásabban dobog a szívük
- mondta Piller Enikő, az Aggteleki Nemzeti Park környezeti nevelési tanácsadója, a nemzeti park Kúria Oktatóközpontjának családi napján Jósvafőn.
Fontos, hogy a kirándulók ebben az állapotukban ne ébresszék fel őket, mert az végzetes lehet számukra. A denevérek a tájékozódás mesterei, és tévhit, hogy beleakadnak az ember hajába. A közlekedésben ultrahangjelzéseik és ernyőszerű füleik segítik őket
- tette hozzá.
Címlapkép: Getty Images