Ezek az idegen fajok veszélyeztetik a Balatont: végleg oda az őshonos élővilág?

Ha egy faj invázióssá válik, az ellen már nagyon nehéz bármit is tenni a Balaton hatalmas mérete miatt. Míg a kisebb tavakban több esetben is eredményesen megoldható egy-egy nemkívánatos inváziós faj eltüntetése (akár szelektív halászattal és kiválogatással vagy méreganyagok bejuttatásával), ez a Balaton esetében nem kivitelezhető. Szerencsére az idegenhonos halfajok telepítése már rég a múlté, így kezd fellélegezni a tó. E tekintetben javult a helyzet, bár egy-egy idegenhonos faj nagymérvű elszaporodása valóban még most is megfigyelhető.

- nyilatkozta Erős Tibor, a tihanyi­ kutatóhely igazgató a Magyar Nemzetnek. Majd az inváziós fajokkal kapcsolatban elmondta, hogy a fekete törpeharcsa állománya például a 2010-es évektől kezdődően növekedésnek indult, a horgászok nem kis bosszúságára. Rákok most is terjednek, az inváziós, Észak-Amerikából behurcolt cifrarák verseng a szintén terjedő, védett kecskerákkal. E tízlábú fajok vélhetően az angolnaállomány két évtized alatt bekövetkezett, drasztikus mértékű csökkenése miatt terjednek a tóban.

Ezek a példák jól illusztrálják, hogy a Balaton életében is állandó változások zajlanak, a víz alatti világ működésének feltárása, a változások dokumentálása számos feladatot ad a kutatóknak.

- tette hozzá a szakember.

Íhgy élték meg a kutatók az összevonást, majd a szétválást

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) 2012-ben lett az Ökológiai Kutatóközpont része. Április elsejétől azonban visszakapta függetlenségét. Ennek kapcsán az igazgató így nyilatkozott:

Ahányan vagyunk, annyiféleképpen éltük meg ezt a folyamatot. Az biztos, hogy a Pálinkás József korábbi MTA-elnök által indított központosítás, amikor is az egyes intézeteket kutatóközpontokba rendelték, eleinte vegyes megítélésű volt. Az ezzel járó kezdeti, rendkívül nehéz anyagi helyzet után működésünk stabilizálódott. Megkezdődtek a kutatói együttműködések, amelyek eredményeként a nagyon erős szakmai teljesítményt felmutató kutatógárda sikerrel hozott a központba több százmilliós pályázatokat, több milliárd forint összértékben. Én a Duna-kutató Intézet és a Balatoni Limnológiai Intézet halas kutatócsoportját irányítottam. Hatékonyan dolgoztunk együtt, ezért nagyon sajnáltam a szétválást. Új helyzet van, a közös projektjeinket továbbvisszük, ám most egy önálló, független BLKI beindításán kell dolgozni. Biztos, hogy a jövőben több időt töltünk majd kifejezetten a Balatont és vízgyűjtőjét érintő kutatásokkal.

A szakember kiemelte, ahhoz, hogy az újra önállóan működő intézet a szakmában hírnevessé váljon, nemzetközi eredményeket kell felmutatni, de emellett egyre több olyan kutatás is szükséges, amely kifejezetten a Balatonnal foglalkozik.

Az egyik ilyen terület a tó tápanyagterhelésének kutatása, ehhez kapcsolódóan a Balaton algaállományának vizsgálata a klímaváltozással és a humán hatásokkal összefüggésben. Ugyancsak fontos a Balatont és vízgyűjtőjét terhelő emberi eredetű nano- és mikroszennyeződések mennyiségi viszonyainak megismerése, a fő szennyezési források feltérképezése. Kiemelt feladat az inváziós, azaz nem őshonos hal- és makroszkopikus gerinctelen fajok monitorozása – illetve alapvető jelentőségű a környezeti DNS-alapú monitorozás bevezetése, hiszen e módszerrel hatékonyabban mutathatjuk majd ki például az inváziós fajok jelenlétét, terjedését a Balatonban és a vízgyűjtőn.

- tette hozzá. Végezetül közölte, hogy terveik között szerepel szocioökológiai kutatások elindítása azért, hogy jobban megismerhessék a társadalmi igényeket, ezzel segítve a társadalom szemléletformálását. Hasonlóan fontosnak tartja a szakember a Kis-Balaton szerepének mélyebb feltárását.

Címlapkép: Getty Images