A közlemény szerint Szentpéteri Sándor kifejtette, a koronavírus-járvány ideje alatt a budapesti és a Budapest környéki erdők látogatottsága 2020-ban mintegy 25-30 százalékkal megemelkedett, de az ismertebb helyeken négyszer-ötször annyian fordultak meg, mint korábban. Az ismert kiránduló és sétálóhelyek kezdtek túlzsúfolttá válni, felmerült az igény, hogy a városokban és a városok környékén újabb helyszíneket lehessen bekapcsolni a rekreációs és turisztikai véráramba.
A helyettes államtitkár elmondta, a járványhelyzet miatt megváltozott szokások, a klímavédelem és a városi emberek jövője iránti elkötelezettség egyaránt a városi erdők felfedezése felé irányítja a figyelmet. A magyar erdőgazdálkodási ágazat egyik legfontosabb stratégiai célkitűzése: egészséges, kellemes környezetet nyújtó, klímavédelmi funkcióiban támogatott, kikapcsolódásra alkalmas helyszínt adó városi erdők biztosítása a nagyvárosokban élők számára. Érdekességként megemlítette, hogy Budapesten az egy főre jutó körülbelül 22 négyzetméter zöldfelületből több mint 15 négyzetméter, azaz a zöldfelület közel 70 százaléka erdő, ennek nagy részét állami erdőgazdaság, a Pilisi Parkerdő Zrt. kezeli - írták.
A XVI. kerületi önkormányzat és a Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködéséből megvalósult fagerendákból álló, 27 méter magas építmény páratlan panorámát nyújt a Naplás-tóra, a Gödöllői-dombságra, valamint a Cinkotai erdőre - közölték.
A közlemény szerint a mostani kilátó egy igazi építészeti kuriózumnak számít, hiszen jól illeszkedik a környezetbe. A Naplás-tavi kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat kooperációja tette lehetővé. A kilátó terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a beruházás költsége 100 millió forint volt.
A kirándulók egy hete már szabadon látogathatják a kilátót, amelyet - az építményben elrejtett számláló szerint - idáig 4000-en kerestek fel.
Átadták a Naplás-tavi új kilátót - MTI/Máthé Zoltán
Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán