A kiránduláshoz keresve sem találhatunk vadregényesebb helyszínt, mint az ország legnyugatibb csücskét: a Vendvidéket, avagy a Szlovén Rábavidéket. Jártatok már arrafelé? Egy karnyújtásnyira van Szlovénia és Ausztria, de még a határ innenső oldalán járunk. Sokan az Őrvidék részének gondolják, pedig csak a természetvédelmi területe tartozik ide, de nagyon más világ. A túrázáson túl, ha bírjuk a meredekebb dombokon is a fel-le tekerést, biciklivel is szétnézhetünk, de hozunk pár izgalmas látnivalót!
A koronavírus megjelenése óta sosem látott népszerűségnek örvend a természetjárás és a szabad levegőn történő aktív kikapcsolódás. Egy tavalyi felmérés szerint a világjárvány óta országosan 25-30%-kal többen kirándulnak, de egyes közkedvelt helyszínen akár kétszer-háromszor annyi turista fordul meg, mint a korábbi években. A rutinos túrázók mellett a nagyvárosban élők és egyre több család is választja ezt a fajta aktív kikapcsolódást. Az erdőjárás azért jellemzően a tavaszi és az őszi hónapokban a legnépszerűbb, de most már azok is elindultak a természetbe, akik eddig ezt sohasem tették – közölte a VG megkeresésére a Magyar Természetjáró Szövetség is.
Kik indulnak el?
Jellemzően sokkal gyakoribb a társaságban túrázás, mint a magányos vándorlás. Túráznak családok gyerekekkel, idősebbek, egyénileg, párban, csoportban, hálózsákkal nomád körülmények között, vagy profi szervezéssel szállásokon éjszakázva. A nagyvárosiak és a családok körében kifejezetten megélénkült a túrázás iránti érdeklődés.
Nehéz tud lenni egy alföldi szakasz is, hiszen hosszú órákon át egy gátkoronán haladni, pláne nyári kánikulában, bizonyos értelemben megterhelőbb, mint erdei szakaszokon vándorolni, változatos természeti környezetben
– közölte a Magyar Természetjáró Szövetség.
Egyre többen keresik az ismeretlen, vadregényes tájakat is
A termeszetjaro.hu oldalon található közel 700 túraútvonal közül 2020-ban a legnépszerűbbek között volt az Országos Kéktúra, a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra és az Alföldi Kéktúra. Az egynapos kirándulások közül a Budai-hegység, a Pilis és a Visegrádi-hegység bizonyult kedvelt célpontnak, de népszerűnek számított a Bakony, a Balaton környéke, a Mátra, Mecsek és a Gerecse is.
A tavaszi túraszezonban azonban - írta az Index - az eddig ismeretlen terepek, úti célok felé fordultak a kirándulók, elkerülendő a zsúfoltságot és a tömeget. Sokan választották a több generációnak is alkalmas túrákat, ahol a nagyszülők és az unokák szabad levegőn, de együtt lehetnek, biztonságban.
Az idei év eddigi legkedveltebb „szóló” túrái között szerpel: a Hárshegy-kör két kilátóval, a Pilis-tető-kör, a Budai-hegység legmagasabb pontja, a Panorámakör a Vértes szegélyén, a Spartacus-vadászösvény és Hűvösvölgy – Rozália téglagyár is.
Mi érdemes még az őszben felfedezni?
Számtalan csodaszép hely van még Magyarországon, ilyen például a kevésbé felkapott, természeti értékekben viszont annál gazdagabb Vendvidék. A bakancsos turizmusnak kedvez, hogy a sok évtizedes kényszerű határzár miatt, más magyar vidékekhez képest is jóval érintetlenebb a táj. Alig párszáz fős falvakat, összefüggő nagy erdőségeket találunk, de itt kanyarog Magyarország legvadregényesebb folyója, a Rába is. A táj önmagában is megér pár napot: a dombokon egy-egy különálló ház, körülöttük szántók, kaszálók, gyümölcsösök és rétek, mintha állna az idő, idilli.
Szentgotthárdtól nyugatra járunk, a Vendvidék legnyugatibb pontja Felsőszölnök község, azon belül is a Hármashatárkő, melyet a trianoni döntés után állítottak fel közvetlenül az osztrák, szlovén és magyar határ találkozásánál. Tudtátok, hogy Magyarországon itt kel fel a legkésőbb a nap? (Viszonyításként: az ország legkeletibb pontján 27 perccel korábban, mint Felsőszölnökön).
Vendeknek való vidék
A történelmi Vendvidék teljes területe a Rábavidék mellett a Muravidéket is magába foglalta, amely a trianoni békeszerződés óta Szlovénia része. (A Muravidék ma Szlovénia legészakibb történelmi régiója, központja Muraszombat, ami 1920 előtt szintén Magyarországhoz tartozott. A régió területe 910 négyzetkilométer.) A megmaradt magyarországi terület nem túl nagy, két nap alatt keresztül kasul bebarangolható: mindössze 94 km². A vidék lakosairól, a magyarországi szlovénekről kapta a nevét, akiknek hagyományos magyar neve a vendek. (A vend egyébként az jelenti: tót)
Sokan ezért is, mind a mai napig Vendvidéknek hívták ezt a tájegységet (mi is így szoktuk meg). A szlovén nemzetiségű idősebb lakosok, ha rákérdeznek nemzeti hovatartozásukra, vendeknek nevezik magukat. Ők ezt szokták meg, évtizedeken át, az „átkosban” ez volt anyanyelvként beírva a személyi igazolványukba. De a fiatalabbak, és határ másik oldalán, Szlovéniában nem szeretik a „vendezést” (történelmi okokból), inkább a „Szlovén Rábavidék vagy Rábamente” a bejáratott elnevezés. Manapság emiatt is egyre inkább hanyagolják a magyar oldalon is a Vendvidék kifejezést, helyette a Mura-Rába vidéket használják.
A szlovén nemzetiségű magyarok többsége mind a mai napig itt él
A Rábavidéken hat községben (Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu) és Szentgotthárdon élnek szlovén nemzetiségűek, számuk 3000 fő körül van. (A Rábamentén kívül a megyeszékhelyen, Szombathelyen, Mosonmagyaróváron, Budapesten, Somogy megyében (somogyi szlovének) Taranyban is élnek még szlovén kisebbségiek, így becsült számuk összesen 5000 fő lehet.)
Az aktív turizmus egyik hazai fellegvára lehetne
Turisztikailag is roppant izgalmas térség, a szocializmus ideje alatt ugyanis határsávként, zárt terület volt, így jórészt elkerülte az államosítás és a téeszesítés. Ma az Őrségi Nemzeti Park részeként természetvédelmi oltalom alatt áll. Az aktív turizmus egyik hazai fellegvára lehetne, hiszen a sok évtizedes elzártság miatt viszonylagosan érintetlenül maradtak a falvak, a népi építészet és a táj.
A túrázásokon túl, ha bírjuk a tekerést, biciklivel is szétnézhetünk, a tél beálltáig pedig a Rábán is gyakorolhatjuk a vadvízi evezést. De nézzük hát, he erre járunk, mit érdemes mindenképpen útba ejtenünk!
Szerzetesek nyomában Szentgotthárdon
A határmenti Szentgotthárd is megér egy sétát. A Vas megyei kisvárosban számos ciszter örökséget, érdekes attrakciót találunk, mint a Nagyboldogasszony templomot, vagy a mellette lévő, ciszter szerzetesek lakta kolostorépületet, mögötte pedig a várkertben is tehetünk egy laza sétát.
A Nagyboldogasszony templom 1748-1779 között épült letisztult barokk stílusban, ottjártunkkor, augusztus végén épp a belső terét restaurálták. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás. Külön figyelmet érdemel a művészi faragású szószék. A sekrestye folyosóján a falba középkori és reneszánsz sírkövek lettek beépítve. A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Ha még jó idő van, akár csobbanhatunk is a Hársas-tóban
Szentgotthárd egyik nyári attrakciója a Máriaújfalu településrész szélén elterülő Hársas-tó, amit sokan azért is imádnak, mert erdő veszi körbe, és ingyenes itt a strandolás. A tavat az 1980-as évek végén hozták létre úgy, hogy az apátistvánfalvi erdőkben eredő Hársas-patak völgyét egy gáttal lezárták, a patak vize feltöltötte a völgyet és kialakult a 17,4 hektár vízfelületű, mintegy 700 méter hosszú, 2100 méter kerületű tó.
A tóparti sétány mellett épült ki az 1 km hosszú Hársas-tó tanösvény, ami a tó és környékének élővilágát, a vidék építészeti értékeit mutatja be.
Fekete-tó egy világvégi kis faluban
A Vendvidék legkisebb községe Orfalu, amely az Őrség és a Vendvidék határát őrzi. A falu szélén található a táj legszebb és legértékesebb természeti értéke a láppá változott Fekete-tó, ahol a legenda szerint egy templom süllyedt el.
Orfalu másik nevezetessége az 1823-ban épült kétoszlopos, alul teljesen zárt szoknyás harangláb, amely a falu központi területén található. Az eredetileg fazsindellyel, majd bádoggal, jelenleg pedig cseréppel fedett harangláb oszlopait lengésirányban két-két ferde támasz merevíti. Közelében 2000-ben felállították a község kétnyelvű millecentenáriumi emlékkövét, amelyen megörökítették a község akkori lakóinak (56 fő) névsorát.
Madártávlatból az Alpokalja
Kétvölgy legmagasabb pontján, a Katalin-dombon a 2011-ben megépült kilátóról a csodálatos panorámán túl jó időben még az Alpokat is látni. A kilátónak az önkormányzat a BŰRICZA nevet adta, amely helyi szlovén nyelvjárásban a település egykori nevére (Permise) utal. Kétvölgy természeti környezetére jellemző a szabdalt felszín, a domboldalakon rétek, kaszálók.
A szlovének emlékháza Felsőszölnökön
Ahogy írtuk már Magyarország legnyugatabbra fekvő települése Felsőszölnök, amely közvetlenül az osztrák–szlovén–magyar hármashatár mellett áll. A falu első írásos említése 1378-ból való, akkoriban a dobrai várhoz tartozott. 1640-ben a község utolsónak hódol be a töröknek, hogy elkerülje a pusztítást, ennek ellenére a falut 1664 augusztusában a szentgotthárdi csata előtt felégették, sok más Rába menti faluval együtt. Az elmenekült lakosok a csata után hazatérve a községet újra felépítették. A II. világháború után a falu a határsávba került. A 40-es évek végén a helyi lakosság megpróbálta elérni, hogy a falut Jugoszláviához csatolják, de nem sikerült nekik. A község és környékének megközelítése a rendszerváltásig kizárólag határsávengedéllyel volt lehetséges.
Érdekesség, hogy 2005-ig Felsőszölnökön az összes házszám a Fő utca alatt szerepelt. Ekkor több utcanevet hoztak létre, így a falu összes lakója egyszerre kapott (változtatott) lakcímet, amire hazánkban ezen kívül nem volt még példa.
Felsőszölnök központjában találjuk a Kühár Emlékházat, azaz Szlovén Tájházat, illetve tőle nem messze a katolikus templomot. A tájházat utolsó lakójáról nevezték el, aki 50 évig élt itt és őrizte szlovén anyanyelvét, tertotta nemzetiségi identitását. A Szlovén Tájház célja – a szentgotthárdi Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Múzeum mellett -, hogy a magyarországi szlovénség történelmi, egyháztörténeti, néprajzi és egyéb sajátos kulturális értékeit gyűjtse, mentse, őrizze-tárolja, gondozza, kiállítsa és bemutassa. A néprajzi kiállítás keretében a paraszti gazdálkodás nagyobb eszközei tekinthetők meg a volt istálló épületében (pl. szekér, eke, borona stb.)
Érdemes Felsőszölnökről felgyalogolni a Hármashatárkőhöz is, ahol Magyarország, Szlovénia és Ausztria találkozik. Pár méteren belül három ország területére léphetünk. A gúla alakú emlékkövet 1922-ben állították, majd a második világháború után, a vasfüggöny időszakában sokáig megközelíthetetlen volt. Ez egyben hazánk legnyugatibb pontja is.
Határőrök skanzenje Apátistvánfalván
A község névadója Harding Szent István ciszterci apát. Az ő tiszteletére emelték 1785-ben a ma is meglévő igen szép műemlék templomot. Ha már Apátistvánfalván járunk, érdemes benézni a Határőrmúzeumba is. Ezen az emlékhelyen, amely egy határőr skanzen, a látogató megismerheti a határőrök mindennapjait az élethűen berendezett hálókörlettől kezdve a fegyverszobán át a lovas határőrség istállójáig, de a határőrség történetén keresztül ízelítőt kaphat országunk történelméből is.
Apropó, biciklizés!
Ha a környéket szeretnénk felfedezni, érdemes biciklikkel felszerelkezve érkezni, ugyanis a közelmúltban két új bicikliút is épült Magyarország és Szlovénia között.
- Orfalu és a szlovéniai Bűdfalva (Budinci) között halad az 1,29 km hosszú út. A megépült útszakasz Orfalu belterületi szakaszán halad végig, majd a lakott területet elhagyva az erdők közt folytatódik egészen a szlovén határig.
- A másik új bicikliút Zala megyében Lendvadedest és Dedeskecskést köti össze a szlovéniai Hosszúfaluval, két olyan falut, amelyek között az utóbbi 100 évben nem volt összeköttetés.
Végezetül, pár útvonal, hol is barangoljuk a környéken!
GYALOGTÚRA A JÁNOS-HEGYRE
- Túraútvonal: Felsőszölnök, Szlovén Mintagazdaság – Felsőszölnök, Szlovén Mintagazdaság
- Táv: 8 km
- Szintemelkedés: 170 m
- Időigény: 2,5 óra
- Túra besorolása: könnyű
RÁBAVIDÉKI KÖRTÚRA
- Túraútvonal: Kétvölgy, Katalin-hegy – Kétvölgy, Katalin-hegy
- Táv: 21 km
- Szintemelkedés: 343 m
- Időigény: 6-7 óra
- Túra besorolása: közepes
KÉTVÖLGYI KÖRTÚRA
Ez a rövid séta egy hamisítatlan vendvidéki falu, Kétvölgy körül vezet végig. A Katalin-dombi kilátótól indulva egy rövid erdei sétát követően érhetjük el a Szakonyfalvi-patakot.
- Táv: 6,3 km
- Szintemelkedés: 130 m
- Időigény: 2 óra
- Túra besorolása: könnyű
VENDVIDÉKI ZSIDAI BOLYONGÁS
- Túraútvonal: Apátistvánfalva–Zsidahegy–Zsida– Hársas-tó–Farkasfa–Apátistvánfalva
- Táv: 23 km
- Szintemelkedés: 418 m
- Időigény: 8 óra
- Túra besorolása: közepes
Címlapkép és fotók: Pais-H Szilvia
Címlapkép: Getty Images