Szabó László, a Nógrád Megyei Vadász Szövetség elnöke, az Országos Magyar Vadászkamara Nógrád Megyei Területi Szervezetének titkár számolt be arról, hogy Somogyhoz vagy Zalához képest Nógrádban mindig néhány héttel később indul a szarvasbőgés.
Ebben az időszakban a gím bikák versengenek egymással és védik a háremüket. Amennyiben nem sikerül hangjukkal vagy termetükkel elriasztaniuk a betolakodót, akkor agancsaikat összecsapva kezdenek – olykor halálos kimenetelű – csatába. A bikák emberre nem veszélyesek, nem is igazán figyelnek semmi másra a bőgés hevében, csak a vetélytársakra és a szarvastehenekre
– mondta Szabó László, aki azt is hozzátette, hogy szeptember elsejével mind a bikák, mind a tarvadak vadászati idénye megkezdődött.
A fokozott vadászati tevékenység miatt arra kérjük a civil lakosságot, hogy ebben az időszakban kora délutántól reggel kilencig ne keressék fel az erdőket. Semmiképp se induljanak a lakosok a fák közé szürkületben futni, az erdőt napközben használják sport vagy turisztikai tevékenységre. A vadászok tudják, hogy hány kollégájuk van kint és melyik területen, így egymás jelenlétére számítanak, de például egy kirándulóéra nem. Emiatt kérünk óvatosságra és körültekintésre ilyenkor mindenkit a médián és a közösségi oldalakon keresztül
– fejtette ki Szabó László kiemelve, hogy a meggondolatlan erdőlátogatók akár a vadászatra jogosultakat is megkárosíthatják.
A szakember arra is kitért, hogy ennek az a háttere, hogy a bérvadászat megzavarásával jelentős árbevételtől eshetnek el a jogosultak, ami jelenleg az afrikai sertéspestis miatt még érzékenyebben érinti a Nógrád megyében vadgazdálkodást folytatókat.
Dankóné Nagy Éva, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője arról számolt be, hogy 2019-ben összesen 112-re rúgott az állatelütéses balesetek száma, míg egy évvel később 104 ilyen esetet jegyeztek az egyenruhások. Idén a nyár utolsó napjáig összesen ötven négylábú okozta szerencsétlenséghez riasztották a rendőröket. A szóvivő elmondása szerint jellemzően a szarvasok nászának ideje alatt megnő a vadelütések száma a megyei utakon.
Dankóné Nagy Éva arra is felhívta a figyelmet, hogy az autósok semmiképp se próbálják meg lehúzni az úttestről az elütött vadat, hiszen, ha még életben van, akkor súlyos sérülést okozhat patáival, agancsával, vagy harapásával. Ezen túlmenően az elpusztult állatot sem szabad elvinni a helyszínről, mivel az lopásnak számít.
Címlapkép: Getty Images