A koronavírus-járvány 2020. márciusi hazai megjelenése és a kormány prevenciós intézkedései számos kereskedelmi szálláshelyet bezárásra kényszerítettek. 2020 első tíz hónapjában kevesebb működési egység üzemelt 2019 azonos időszakához képest, kivétel 2020. január, amikor 25-tel több volt ez aszám. A mélypont 2020. áprilisa volt. Ebben a hónapban 593 db-bal (53%-os visszaesés) kevesebb panzió és 517 db-bal (53%-os visszaesés) kevesebb szálloda működött. Legnagyobb visszaesés a kempingeknél volt megfigyelhető, ahol 2020 áprilisában mindössze a 2019 azonos időszakában mért működő egységek 18%-a üzemelt.
Ahogy aztán a járványadatok javultak, egyre közelebb került a nyitás, viszont ehhez a szektor részvevőinek nagy segítségre volt szüksége. A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program a legnagyobb hazai turisztikai fejlesztéseket összefogó kormányzati ernyőprogramja, amelynek célja, hogy 2030-ig Magyarországot Közép-Európa turisztikai központjává tegye. A Program zászlóshajójaként útjára indított Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció 2017-től 2030-ig tartó futamideje alatt összesen 300 milliárd forintos keret teszi lehetővé a szálláshelyek minőségi megújulását, szintlépését.
A turizmus fejlődési pályája új szakaszba lépett azzal, hogy 2020 őszén megtörtént a 11 turisztikai térség kijelölése. A cél a turisztikai feladatok ellátásnak hatékonyabbá tétele, jól értelmezhető és körülhatárolható fogadóterületek létrehozása volt. Emellett fontos szempont volt, hogy a térségek a turisták számára is egymástól jól megkülönböztethetőek legyenek.
Elmondhatjuk, hogy nagyjából visszakapaszkodott a turizmus a nyitás után, a szálláshelyek fel vannak töltve, de a gazdagabb régiók idősebb turistái, jellemzően a németek közül sokan elmaradtak, egyfajta vendégcsere történt, helyettük a magyar turisták utaztak idén belföldön többet. Persze azt az árszintet a szállások tekintetében magyar turistákkal nem tudjuk elérni, hiszen kevesebb szolgáltatást vesznek általában igénybe, mint a külföldiek, nem járnak úgy étterembe és a többi. A kormány turizmusfejlesztési stratégiája, a Kisfaludy Program egyedülálló, ez az első célzott ágazati stratégia, és minden részágát fejleszti a turizmusnak, a sportturizmust, egészségturizmust, az agroturizmust vagy falusi turizmust, ez utóbbinál például szobánként egymillió forintot kaphattak fejlesztésre a vendéglátók
- mondta el Dr. Mörk László, a Magánszállásadók Országos Szövetségének elnöke a HelloVidék kérdésére.
Statisztikai régió: Dél-Dunántúl
Dél-Dunántúl a hét magyarországi statisztikai régió egyike, az ország délnyugati részében helyezkedik el. Baranya megye, Somogy megye és Tolna megye alkotja ezt a régiót, melynek központja Pécs. Három megye alkotja:
1. Baranya megye
Baranya megye legfőbb látnivalóját Pécs városa jelenti mediterrán hangulatú utcáival, a világörökség részét képező ókeresztény sírkamráival, középkori és török kori emlékeivel, valamint különleges múzeumaival (Victor Vasarely Múzeum, Csontváry Múzeum, Zsolnay Múzeum). A megye látványos történelmi emléke még a mohács történelmi emlékhely, Szigetvár történelmi központja és a szigetvári vár, a siklósi vár, a pécsváradi vár és a magyaregregyi Márévár. A megye számos védett természeti értéket rejt (abaligeti cseppkőbarlang, szársomlyói természetvédelmi terület a villányi kőbánya őslénybemutatója). A Kelet-Mecsek erdői között megbújó aprófalvak a múltat idéző érintetlen faluképet mutatnak (Kisújbánya, Óbánya, Püspökszentlászló). Kedvelt üdülőhelyek a megye tavai közül az Abaligeti-tó, az orfűi tavak és a pécsváradi Dombay-tó. A gyógyturizmus központjai a harkányi, sikondai és szigetvári gyógyfürdők. A megye legjelentősebb kulturális eseménye a mohácsi busójárás, melyen a hagyományos maszkás busók felvonulása, közönség szórakoztatása mellett láthatóak a helyi sokác (horvát) közösség szokásai (néptánc, népdal éneklés, tambura zenekarok előadásai) és számos hagyományos ugyanakkor látványos attrakció. A turisztikai programjai között említésre méltóak még az októberben tartott villányi borfesztivál és pécsváradi leányvásár. Az ökoturizmus kedvelőinek érdemes ellátogatniuk Gyűrűfű településre.
2. Somogy megye
A megye fő turisztikai vonzerejét a Balaton déli partjának üdülőtelepülései, Kaposvár, a megyeszékhely látnivalói, a Somogyi-dombság csendes, gondozott falvaiban gyakorolt falusi vendéglátás, a megyeszerte megtalálható gyógyfürdők jelentik. A természetjárók kedvelt célpontjai a megye nagy kiterjedésű erdői, valamint a Dunántúl egyik legszebb tája, a dél-balatoni borvidék. Különleges élményt kínál a szántódi uradalmi majorság, a kaposmérői Völgy (ősmagyar jurta és lovasíjász-bemutató), a somogyvámosi Krisna-falu és a megye három kisvasútja (mesztegnyői erdei vasút, a kaszói kisvasút, Balatonfenyvesi Gazdasági Vasút). A megye múzeumai közül megemlíthető például a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény, a niklai Berzsenyi-kúria vagy a göllei Fekete István Emlékház.
3. Tolna megye
Turisztikai szempontból a fő vonzerőt a Duna, az erdők (Gemenc, Gyulaj), a Sárköz vidékének népművészete és a Szekszárdi-dombság történelmi borvidéke jelentik. Sok érdeklődőt vonzanak a szüreti népszokásokat bemutató Szekszárdi Szüreti Fesztivál rendezvényei.
Az új turisztikai térség: Pécs-Villány
Mivel a cikkünk témája a turizmus, ezért ezt az új kategóriát használjuk hazánk ilyetén bemutatására, a konkrét adatokat a Magyar turisztikai Ügynökség osztotta meg a HelloVidékkel. A Pécs-Villány turisztikai térség nevesítésével egy könnyen bejárható, számos kulturális értéket tartogató desztináció jött létre. A térséghez tartozó települések a következők: Abaliget, Csarnóta, Cserkút, Drávacsehi, Harkány, Kisharsány, Kővágószőlős, Kovácsszénája, Magyarhertelend, Nagyharsány, Óbánya, Orfű, Palkonya, Pécs, Pécsvárad, Pogány, Siklós, Szaporca, Tésenfa, Villány, Villánykövesd, Zengővárkony
A Pécs-Villány térség utánozhatatlan varázsát az egyedülálló hangulatú, több ezer éves történelmi múltról tanúskodó épületei, az egymás mellett kéz a kézben élő kultúrák, valamint a borvidék kínálta egyedi kulináris élmények adják. A térség éghajlatában és hangulatában is érzékelhető a mediterrán hatás, amely télen-nyáron hívogatóvá teszi a vidéket.
Kiemelt látnivalók
Pécs tökéletes helyszín arra, hogy történelmi korokon átívelő sétákat tegyünk a varázslatos hangulatú utcákon, és megtekintsük a világörökség részét képező ókeresztény sírkamrákat és a páratlan kultúrtörténeti kincseket. Pécs többek között kulturális értékeinek és programjainak köszönhetően 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa címet kapott.
Pécs
Pécs centruma maga az élő történelem, egymást érik a különböző korok műemlékei: a római és középkori örökség mellett egyedülálló, lélegzetelállító állapotban fennmaradt török emlékek találhatóak, és a Zsolnay-örökséget is megcsodálhatjuk.
A négytornyú Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház, más néven a pécsi bazilika a város egyik legkáprázatosabb és legikonikusabb jelképe. Története egészen a XI. századig vezethető vissza, mai formáját azonban csak a XIX. század végén nyerte el. A templomba belépve kék és arany színekben pompázó belső tér fogadja a látogatókat. Az altemplomban található a híres költő és püspök, Janus Pannonius síremléke. Érdemes meghallgatni a Székesegyház orgonajátékát, melynek egyedülálló élményéről a legnagyobb mechanikus csúszkaládás templomi orgona gondoskodik.
Villányi borvidék
Különleges élmények várják a borok szerelmeseit délen, a napsütötte tájon, ahol meglátogathatjuk az egyedülálló borokat termelő pincészeteket, és megkóstolhatjuk a tájegység jellegzetes, máshol nem kapható borait.
Harkány
Ideális célpont lehet a gyógyulni vágyók számára, hiszen itt található Közép-Európa egyik leghíresebb fürdőhelye.
A Mecsek
Remek adottságaiból kifolyólag ezt a környéket mintha természetjárásra teremtették volna. A kirándulás szerelmeseit bakancsos túrák várják az ország legszebbjei közé tartozó útvonalakon: a Nyugat-Mecsek legérdekesebb hegye a varázslatos sziklaképződményeiről, pálos kolostorának romjairól, fantasztikus kilátóhelyeiről ismert 592 méteres Jakab-hegy. A Hetvehelyhez közeli Sás-völgyben húzódó Lombkorona sétány és tanösvény a kihelyezett tájékoztató táblákkal segíti az erdő alsó szintjeiről nem látható lombkoronaszint élővilágának megismerését.
Barlangi túrák, termálfürdők, vízi kalandok
A Mecsekben számos barlang található: kényelmesen bejárhatja a 2000 méter hosszú, gyógyító klímával rendelkező Abaligeti-cseppkőbarlangot, vagy választhat egy extrém overallos túrát az orfűi Mészégető-források-barlangjában. A közelben található a Tettyei Mésztufa-barlang, mely több mint száz éve ismert. A barlang félelmetes sárkányinstallációkkal és oktatóanyagokkal várja a természetjárókat. Az Óbányai-völgy lélegzetelállító vízi csodái: a Ferde-vízesés és a Csepegő-szikla, azOrfűi halastavak, de vízitúrát tehetünk a Dráván és a Fekete-vízen Vaslapon sült pisztrángot kóstolhatunk az óbányai pisztrángos tavak melletti hangulatos fogadókban.
Gemenc
Gemenc az ország legnagyobb, zömében erdővel borított ártere, melynek hossza 30 kilométer, szélessége pedig mintegy 7 kilométer. A növényzetet az egész területen a vízjárás határozza meg: a jellegadó fák a legtöbb helyen a fűzfafélék közé tartoznak, ezen belül a mélyebben fekvő területeken füzek, a magasabbakon nyárfák telepedtek meg nagyobb arányban. Világhírűvé a nagyvadállománya tette: itt él az ország legszebb, legértékesebb trófeáit növesztő gímszarvas-állománya, de rengeteg az őz és a vaddisznó is.
Középkori váremlékek a környéken
Szigetvári vár
Magyarország egyik leghíresebb vára 1566-ban írta be magát Európa történelmébe, amikor Zrínyi Miklós várkapitány 2500 magyar és horvát katonájával megállította Szulejmán szultán százezres seregét. Az erődítmény a mai napig áll, és látványos kiállítás mutatja be Szigetvár ostromát és a csatában használt harci eszközöket.
Siklósi vár
Magyarország egyik legépebben megmaradt erődítménye a Tenkes alján, Siklós városának közepén, egy magaslaton emelkedik. Legfontosabb elemei még a középkorban épültek, ám építészetileg minden korszak nyomot hagyott rajta. A Siklósi Vár magja maga a várkastély, melyet várfalak, tornyok és bástyák öveznek. Itt forgatták az egyik leghíresebb magyar tévésorozatot, A Tenkes kapitányát.
Látnivalók a közelben
Dél-Balaton
A Dél-Balatoni Borút látogatható pincészetei remek időtöltéssel kecsegtetnek, míg kissé távolabb a parttól a nemzeti történelmi emlékhely, Somogyvár helyezkedik el.
Zselic
A Zselic szelíd lankái és élővilága páratlan természeti értéket képviselnek. A fényszennyezettségtől mentes vidéknek hála csodálatos látvánnyal szolgál az éjszakai égbolt a Zselici Csillagparkban. A dombságon halad át Rockenbauer Pál Déldunántúli Kéktúra útvonala is.
Baja
Baján mintegy negyven műemlék és városképi jelentőségű épület található, melyeket a város legkedveltebb közlekedési eszközével, a városnéző kisvasúttal könnyedén megtekinthet. Ha itt járunk, kóstoljuk meg a híres bajai halászlevet is, valamint a Hajós-Bajai borvidék kiváló borait.
Szekszárd
Tolna megye központja a legkisebb megyei jogú város és egyben megyeszékhely az országban. A város központjában található Béla térnél meghallgathatjuk Közép-Európa legnagyobb egyhajós templomának a lenyűgöző harangjátékát. A Szekszárdi borvidék lankáiról származó szekszárdi bikavér a minőségi borélvezők kedvence lesz itt.
A Pécs-Villány turisztikai térség fontosabb adatai
2019-ben a Pécs-Villány turisztikai térség szálláshelyei összesen több mint 346 ezer vendéget és 855 ezer vendégéjszakát regisztráltak; a vendégek száma 8,9%-kal, a vendégéjszakák száma 11,7%-kal nőtt 2018-hoz képest.
- a belföldi vendégek száma (289 ezer) 2018-hoz képest 8,7%-kal, a belföldi vendégéjszakák száma (679 ezer) 14,6%-kal emelkedett.
- a külföldi vendégek száma (57 ezer) 10,4%-kal nőtt, a külföldi vendégéjszakák száma (176 ezer) 1,6%-kal volt több, mint 2018-ban.
- a kereskedelmi szálláshelyek szállásdíjbevételei a térségben 4,2 milliárd forintot tettek ki, és 12,7%-kal bővültek; ezen belül a belföldiektől származó szállásdíjbevételek (3,2 milliárd forint) 14,8%-kal gyarapodtak, a külföldiektől származó szállásdíjbevételek (1 milliárd forint) pedig 6,5%-kal nőttek 2018-hoz képest.
A vendégéjszakák száma alapján a Pécs-Villány térség legfontosabb küldőpiacai: Csehország, Németország és Románia; az összesített vendégéjszakaszámok alapján a Pécs-Villány térség legforgalmasabb települései: Pécs, Harkány, Orfű, Villány, Siklós, Villánykövesd, Magyarhertelend, Pécsvárad, Cserkút és Abaliget.
A Pécs-Villány turisztikai fejlesztési térség hosszú távú célja: a termékalapon két fókuszú térség - Pécs a kultúra, míg Villány a bor városa – egységes desztinációs márka alatti értékesítése által a térség az ország egyik különleges, meghatározó desztinációjává válik. A magas minőségű kulturális kínálat és a prémium bor élmény adja a desztináció egyedi élmény alapú márkaprofilját, amelyhez a másodlagos termékprofilt az egyedi természetes gyógytényezőre (a gyógyvízre) épülő szolgáltatásaival Harkány adja
- írja az MTÜ.
A stratégiai célok elérése érdekében a releváns turisztikai termékekre vonatkozó mélységi, a térség fejlesztési irányait meghatározó elemzéseken, a meglévő vonzerőkre alapozott egyedi, meghatározott célcsoportokra fókuszáló térségi program- és csomagajánlatok előkészítésén túl a Pécs-Villány turisztikai fejlesztési térség márkázását elősegítendő, a termékfejlesztés részeként több fejlesztési elemzés és műszaki felmérés készül. További a térséget jól leíró és meghatározó projektelemek a meglévő borturisztikai szolgáltatók hálózatba kapcsolása, értékesíthetőségi javaslatok megfogalmazása, valamint Pécs kulturális kínálatának belföldi és nemzetközi értékesíthetőségét, fejlesztési koncepcióját leíró tanulmány elkészítése. A desztinációs márka kialakításának egyik legfontosabb alappillérét jelentik a helyi egyedi, unikális termékek és szolgáltatások, amelyek növelik a térség vonzerejét és a desztináció iránti keresletet.
Címlapkép: Getty Images