A fő kritérium egy település „zsákhelyzetének” megállapításához, hogy csak egy úton keresztül kapcsolódik az országos közúthálózathoz. Megközelíthetőségük azért is fontos, mert a 100 fő alatti zsáktelepülések mindössze harmadában található élelmiszerüzlet. A közvélekedés szerint a zsáktelepülések nagyobb távolságra fekszenek a városoktól vagy fő úthálózattól, azonban a közúti elérési adatok ezt nem támasztják alá. Nincsenek sokkal rosszabb helyzetben a hasonló lélekszámú, nem zsáktelepülésekhez képest a megyeszékhely- és járásközpont megközelíthetőségét tekintve: gépkocsival 90%-ukból fél óra alatt elérhető a járásközpont és 75%-ukból egy óra alatt a megyeszékhely.
Rossz példaként Bácsszentgyörgy, Becskeháza, Csér és Debréte említhető, ahonnan a járásközpont és a megyeszékhely közúti elérése is kedvezőtlen.
A közösségi közlekedést vizsgálva a zsákfalvak 11%-át érinti vasútvonal (országos átlag 17%) és az autóbuszjáratok sem jelentenek ideális sűrűségű megoldást – mivel azoknak egy zsákfalut útba ejteni kitérőt jelent. Azt gondolhatnánk, hogy ha a gépkocsival való elérés átlagos, a közösségi közlekedés pedig nem kedvező, akkor a helyiek autóval járnak. Ám a gépkocsi-ellátottsági adatok nem ezt mutatják: az 1000 főnél kisebb zsáktelepüléseken ötödével kevesebb az egy főre jutó gépkocsik száma, mint a nem zsákhelyzetűek átlaga.
Hol találhatók zsákfalvak Magyarországon?
Az 507 ilyen településünket ábrázoló térképen jól látható, hogy az 1000 főnél kisebb zsákfalvak az ország azon térségeiben koncentrálódnak, ahol a településhálózat fejlődését a domborzat határozta meg: Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy és Zala megyében. Minden második a Dél-Dunántúlon található, további ötödük pedig az Északi-középhegységben. A 21 db, 2000 főnél népesebb zsáktelepülés inkább az ország más részein jellemző és egyenletesebb eloszlású.
A zsáktelepülések 70%-ában a 65 év feletti lakosság aránya meghaladja a gyermekkorúakét, az öregedési index diagramján mégis az látható, hogy ezeken a településeken kevésbé öregedő lakosság-összetétel jellemző, mint a nem zsákhelyzetűek átlaga (ugyancsak a 2000 főnél népesebb kategória mutatja a legnagyobb eltérést).
Rengeteg a szállás, sok a látogató
A National Geographic korábbi felméréséből kiderült, hogy legyen szó akár belföldről vagy külföldről, mindkét esetben a legfontosabb programok között a természetben való kirándulás és a passzív pihenés szerepel, majd a helyi ételek-italok kipróbálása, valamint a városnézés. A résztvevők, az utazás alatt választott programok között az utolsó helyen a sportolást és a vallási célú zarándoklat jelölték meg. A felmérésben spontán említések alapján, Magyarországon a Balaton a legnépszerűbb úti cél. Ezt követi Budapest, Aggtelek és az Őrség.
Ami az Őrséget és Aggteleket illeti: békés, egyedi hangulatuk varázsát felismerve az itt található minden ötödik zsáktelepülés kínál falusi szálláslehetőséget. Ennek lakosszámra vetített értékében három apró település jár élen:
- az őrségi Felsőszenterzsébet,
- a csereháti Irota
- és az Aggteleki-karsztvidéken Teresztenye.
Összesített turisztikai látogatottságát tekintve pedig
- Fenyőfő,
- Füzér,
- Háromhuta,
- Nagybörzsöny,
- Óbánya
- és Velem kiemelkedő.
A lista alapján megnéztük, mely településeken érhető el szállás azok számára, akik szívesen elvonulnának valamelyik zsákfaluba. Ehhez a Szállás.hu keresőjét használtuk.
- Ennek alapján a szálláskereső portál az őrségi Felsőszenterzsébetre 236 találatot dobott ki, de ebbe beletartoznak a 30 km-es körzetben található ajánlatok is.
- A cserháti Irotára csupán csak egyet dobott fel.
- Az Aggteleki-karsztvidéken található Teresztenyére 109 szállástalálatot dobott ki a rendszer, de ebben is benne vannak a 30 km-es körzetben található ajánlatok.
Megnéztük azt is, mennyibe kerülnek ezeken a településeken a szállások, ha egy hosszú hétvégét tervezünk a családdal. Ennek mentén azt láthatjuk, hogy két felnőtt és két gyermek esetében a következő árakra kell számítani:
- Felsőszenterzsébeten két felnőttnek és két gyermeknek a szállás három napra és két estére 64 000-180 000 forint között mozognak a szállások.
- Irotán ugyan ezekkel a feltételekkel 28 000- 97 485 forint között vannak szállások.
- Teresztenyén a megadott paraméterek alapján 32 000-140 000 forint között mozognak a szállások.
A szállásokról annyit érdemes még tudni, hogy a többségét ellátás nélkül kínálják, így érdemes még az étkezéssel is számolni, ami szintén zsebbenyúlós lehet egy négytagú családnak, akkor is, ha főznek a szállások, de akkor is, ha étteremben vagy egyéb helyen oldják meg a reggelit, ebédet, vacsorát.
Jó befektetés lehet egy zsákfalusi ingatlan?
Ugyan az új lakások számát a teljes lakásállományhoz viszonyítva az is jól látható, hogy a 2000 főnél kisebb zsákfalvakban az építési kedv alacsonyabb, mint a nem zsákhelyzetűek átlaga, a 2000 főnél népesebb kategóriában viszont a zsáktelepülések átlaga több mint kétszerese a nem zsákhelyzetűekének (a meglepően magas érték oka, hogy a dinamikusan bővülő lakásállományú Nagykovácsi is zsákhelyzetű település).
Budapest mellett Nagykovácsi is népszerűségnek örvend, ahol meg a fővárosból kiköltözőknek köszönhetően 2000 és 2020 között 75 százalékkal nőtt a népesség, vagy a másik a pesti agglomerációban Csömör, az előbbi a hatodik, ez pedig a harmadik legnépesebb községünk. Mostanában meg azt látjuk, hogy vannak akik kimondottan a nagyobb városoktól távoli falvakban vesznek befektetési céllal házat, hogy azt turisztikai céllal pár napra kiadják azoknak, akiknek elegük van a nagyvárosból
- mondta el Futó Péter a Portfolio ingatlanszakértője a HelloVidéknek.
Címlapkép: Getty Images