5+1 bakancslistás nyárvégi látnivaló: ezek a Balaton-felvidék leghangulatosabb helyei

Pais-Horváth Szilvia 2022. augusztus 18. 15:04
Egy utolsó nagy nyári hétvégébe is sok minden belefér, úgyhogy a piaci kiránduláson túl még ajánlunk pár bakancslistás látnivalót is. De azt is eláruljuk, mennyibe kerül vasárnap egy piaci ebéd a magyar Provance szívében.

A magyar Provence-ként is emlegetett Káli-medence mára már nem szimplán egy tájegység, sokkal inkább egy életérzés. Külön igaz ez a biopiacként indult, mostanra turistalátványossággá és egyfajta közösségi találkozóhellyé vált káptalantóti Liliomkert Piacra is – de ne szaladjunk ennyire előre. A nyugati határszélről indulva már Jánosháza után, a távolban feltűnő „fenséges bucikat” látva (így hívja a fiam) mindig rácsodálkozunk, milyen csodaszép is ez a táj. A Káli-medence, régiesen Kállai-medence a Balaton-felvidéki Nemzeti Park ékköve, hivatalosan Zánkánál kezdődik és Balatonrendes illetve Ábrahámhegy közelében az Örsi-hegy határolja.

Ha a Balaton déli partján nyaralunk, vagy csak pár napot töltenénk el a Káli-medencében, vasárnap délelőtt kihagyhatatlan kör a káptalantói piac. Ha nem készülünk nagybevásárlásra, már csak a hangulata miatt is érdemes pár órát itt eltölteni. De egy hétvégébe is sok minden belefér, úgyhogy a piaci kiránduláson túl még ajánlunk pár bakancslistás látnivalót is!

Erős nyár végét és az őszt jósolnak a hazai turizmusban

Erős lesz az őszi szezon a szálláshelyeken, a jelenlegi adatok alapján a szeptemberi és októberi foglalási szint jóval magasabb, mint tavaly, és már a 2019-es utolsó negyedéves szintet is túllépték – derült ki a Szallas.hu szállásfoglaló oldal legfrissebb elemzéséből is. A portálon leadott foglalások alapján az idén a második negyedévben a főváros után Siófok és Eger vonzotta a legtöbb vendéget.

Az észak-magyarországi régió követte a foglalások 17 százalékával, harmadik helyen pedig a főváros és környéke végzett a foglalások 12 százalékával. Országosan az egy főre eső éjszakánkénti átlagár április-júniusban 11 ezer forint volt, ez 39 százalékos növekedés 2019-hez képest.

A második negyedévben a Szallas.hu által közvetített bruttó szobaár-bevétel 57 százalékkal nőtt 2019 második negyedévéhez képest, amikor ebben az időszakban utoljára lehetett hasonló feltételekkel utazni. Ugyanakkor a foglalások csupán 15 százalékkal, a vendégek száma pedig 13 százalékkal bővült. Bár a hosszú hétvégék élénkítették a turizmust, a háború miatt kieső orosz vendégek, a szektorban erősödő munkaerőhiány és az időjárás nehezítette az ágazat helyzetét.

A foglalási szint még augusztus elején is magas volt, közben azonban a kereslet tetőzni és lassulni látszik, hasonlóan a pandémia előtti évek szezonalitásához. Idén ősszel egyetlen hosszú hétvége lesz, viszont az négynapos, mivel mindenszentek, november 1-je keddre esik - erre is készülnek a hazai turizmus szereplői.

1. A Káli-medence egyik leghangulatosabb helye: a Liliomkert piac

Felsorolni is nehéz, mi mindent lehet találni ezen az árnyas ligetes, fabódés kirakodóvásárban: a használt lemezeken át a kézműves tejkaramelláig, a tökmagolajon keresztül az ízesített kecskesajtokig – ezerféle kóstolnivaló akad. Ha cifraszűr vagy csak egy üveg jóféle háziszörp kell, vagy csak rákívánunk egy kis mangalicás töpörtyűre, vagy a nagymamák süteményeire, akkor Liliomkert Piacon a helyünk. De találunk itt kézműves szappanokat és biokozmetikumokat, lenvászon ruhákat és régiségeket is – minden mennyiségben.

Egy piaci nap Káptalantótin (Fotó: Pais-h SZ.)

A piaci árakon azonban érződik, hogy extra közel a Balaton, hiszen Tapolcától csak pár kilométerre vagyunk.

Ha szerencsénk van, kifoghatunk olcsóbb desszerteket és süteményeket is, és ha veszünk hozzá 600 forintért egy sima kávét, a ligetben a reggelink mellé még élő zenét is kapunk. Nekünk kis Kapolcs, legalábbis a vasárnap délelőttben olyan a hangulata, körös-körül igényes – főként a környékről érkező – valódi (nem kínai) kézműves portékákat találni.

Ennek piacnak sem akármilyen története van

A Liliomkert megálmodója Harmathy Ildikó, aki Veszprémben, a Piac tér 1. szám alatt nőtt fel – ahogy olvasni róla az Egy.hu-n készített interjúban, pályáját biológus-mérnök rákkutatóként kezdte. Otthagyta munkáját és Kapolcson vett a férjével egy vízimalmot, aztán panziót üzemeltettek, majd biogazdálkodással foglalkoztak. Ildikó elvált, Köveskálon nyitott egy másik panziót, később dísznövénykertészetet hozott létre, azután megalapította a Liliomkert piacot. Anno huszonkét fővel indultak, ma már kétszátötvenen árulnak. A hely kuriózuma, annak ellenére, hogy mára szinte kötelező turisztikai látványosság lett, hogy még mindig igazi helyi közösségi térként működik.

Egy piaci nap Káptalantótin (Fotó: Pais-h Sz.)

Ennyibe kerül egy piaci ebéd a magyar Provance szívében

Ha a Liliomkertben szeretnénk ebédelni, szélesre kell nyitni a pénztárcánkat. Egy sima rántotthús burgonyával 4000 forintból áll meg, ennyiért egy közepes vendéglőben is megebédelhetnénk, de a Káli medence mégis csak az ország egyik legfelkapottabb turisztikai régiója. A libás burgeren át a szarvaspörköltig sok mindent találunk, de hozzuk is a friss árakat is – mire számítson az, aki kedvet kap hozzá:

Italok:

  • kávé: 600 Ft
  • cappucino: 650 Ft
  • bodzaszörp – szeder citromfű 150 Ft /dl
  • alma-must 250 Ft /dl
  • borok- 500-600 Ft /dl

Ennivalók:

  • Libamelles hamburger : 2500 Ft
  • Libamájas hamburger 3500 Ft
  • Libazsíros kenyér 1500 Ft
  • Cigánykáposzta – vaddisznóhússal 2500 Ft/adag
  • Másutt szarvas pörkölt 2800 Ft/adag
  • Lángos 1000-1300 forint körül
  • Palacsinta 300 Ft/db

2. Piacozás után irány a Szent György-hegy

Ha már erre járunk, egy hétvégébe is sok minden belefér, úgyhogy a piacozáson túl még ajánlunk pár helyet, amit tényleg látni kell! Összesen 10 tanúhegyet láthatunk a Balaton-felvidéken (Szigligeti-vár, Csobánc, Somló, Badacsony, Hegyestű, Haláp, Hegyesd, Tóti-hegy, Gulács, Szent György-hegy). Ezek közül érdemes külön figyelmet szentelni a Szent György-hegynek. A Kisapáti felől 4 km-es túrával megközelíthető hegyet már csak amiatt is megéri megmászni, mert gyönyörű a kilátás a tetejéről a Balatonra és a többi tanúhegyre, másrészt csodaszép geológiai képződményeket rejt a csúcsa.

3. Szikla tetején állva hintázhatunk: Szentbékkálla kőtengere

A Káli-medence leglátványosabb természeti nevezetessége kétségkívül a bájos Szentbékkálla község melletti Kőtenger. A hatalmas kőtömbökkel borított, ligetes erdőben fekvő terület a Balaton-felvidék egyik legfontosabb geológiai kincse. Hatalmas élmény a látványos sziklaalakzatok közti séta, fel is lehet mászni az impozáns homokkő formációkra, sőt a híres Ingókövet még inogtatni is lehet.

A kőtenger központi helyén egy kisebb ház nagyságú, gigászi ingókő magasodik, az ún. Kelemen-kő, legfelső, közel 10 tonnás kőpadja csak három ponton támaszkodik az alatta fekvő tömbre. Néhány ember súlya már képes kibillenteni egyensúlyából. A Kelemen-kő aljában lévő sziklamélyedés, melyben pont elfér egy ember, szintén állandó fotótéma.

Kényelmes ösvények vezetnek keresztül-kasul a kőtenger sziklái közt, a Theodora-Kékkő tanösvény néhány tájékoztató táblájáról részletes információkat kaphatunk a látványosság kialakulásáról, a területen lévő védett növényekről. Az Országos Kéktúra útvonala is keresztülvezet rajta. Gépkocsival Szentbékkálla községből érhető el legkönnyebben. A faluba beérve, a főutcáról (Kossuth utca) balra, a Jókai utcára kanyarodva (tábla is jelzi), elhagyjuk a falu szélső házait, a Kálvária után a jól járható földúton még 4-500 métert megyünk, majd a következő elágazásnál mindjárt jobbra találunk egy kis parkolót. Onnan már csak pár lépés a tanösvény és a Kéktúra, ill. már látjuk is az első köveket.

4. Emberi komédia szoborcsoport Kővágóörsön

Veszprémi Imre acélból és mészkőből készült szoborcsoportjának alakjai a Kővágóörs melletti Kornyi-tó partján állnak. Az emberszerű, 2-3 méteres figurák leginkább valamilyen poszt-apokaliptikus őrszemekre emlékeztetnek, akik a domb tetejéről figyelik a Káli-medencét. A Kornyi-tó környéke Jancsó Miklós filmrendezőt is többször megihlette: a szoborcsoport a Szörnyek évadja, az Égi bárány és az Életünket és vérünket című filmjeiben is látható. Azoknak, akik szeretnék gyalogosan felfedezni a környéket, ajánljuk, hogy a Theodora-tanösvényen induljanak útnak, ami Kékkútról indulva vezet végig a Káli-medencén.

Emberi kaland a Káli-medencében (Fotó: Pais-h Sz.)

5. A labancok 1000 fős serege sem tudta bevenni Csobáncot

A Tapolcai-medence keleti részén, Gyulakeszitől keletre található Csobánc vára, ami rendkívül rossz állapotban van, szinte teljesen romos. A vár a 376 m magas 260x190 méteres lapos hegyfennsíkon található. Oda a feljutás kemény túra, így leginkább tavasszal, viszonylag jó időben érdemes nekivágni. Ha felérünk, csodálatos kilátás nyílik a Tapolcai-medencére, a Balatonra és a környező vulkanikus hegyekre.

5+1 Holdbéli táj és egy másik kőtenger Salföldön

Önmagában is megér egy napot az Ábrahámhegy (Balaton-part) melletti Salföld. A hatalmas kövekből álló csodája (ezt is kőtengernek hívják) már a falu szélénél kezdődik. Itt padokon lehet pihenni, és közben magunk elé képzelni, hogyan öntötte el az egykori Pannon-tenger a mai felszínt.

Különös kuriózumai a homokos, lápos bányatavai, amelyek a település határában találhatóak. A Bánya Köztér elnevezésű csomóponton kell megállni, itt egy régi bányaépületből kialakított kulthelyet találunk, ahol este fiatalok buliznak, de lehet balatoni árakon (pár kilométer az ábrahámhegyi strand is) pizzázni is. Ha itt leparkolunk, akkor kis sétával az egykori bánya területére, aztán a különös homoktengerekhez és tavakhoz is eljuthatunk.

Salföldi homoksivatag (Fotó: Pais-h Sz.)

Egykoron a Káli-medence legismertebb és legdivatosabb strandja működött itt. A leírások szerint a salföldi tavak a ’70-es években keletkeztek. A bányatavak helyén a 60-as évektől homokot bányásztak. A jó minőségű, durva szemű homokot innen kohókhoz szállították. A hátramaradt mélyedéseket főleg a Burnót-patak, a talajvíz, és kisebb mértékben az esővíz töltötte fel. Habár hivatalosan sohasem lehetett fürdeni a tavakban, a homokos holdbéli táj mindig is sokakat vonzott.

A salföldi bekötőútról kitáblázott ösvény vezet a térség legjelentősebb történelmi kincséhez, ha már errefelé járunk- az egykori pálos szerzetesrend kolostorának romjához is érdemes egy gyalogtúrát tenni. Ez az egyetlen, egyébként a mai napig működő rend, amelyet magyarok alapítottak. Egész pontosan Boldog Özséb az 1250-es években. Később kiterjedt egész Magyarország, sőt Közép-Európa területére.

Fotók: Pais-H Szilvia