Veszprém és a Bakony-Balaton térség egy egyszeri és különleges lehetőséget kapott az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címmel, amelynek révén jelentős beruházásokat valósítottak meg a városban és a térségben. Vajon milyen változásokat és fejlesztéseket hozott az EKF-cím a veszprémi térségben és hogyan vonja be a program a helyi szereplőket? Milyen hatással van a program a veszprémi térség turizmusára és gazdaságára? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Porga Gyulától, Veszprém polgármestertől, aki készségesen válaszolt nekünk.
Fellendítette-e a veszprémi térséget az, hogy Európa Kulturális Fővárosa lett a település?
Veszprém a Bakony-Balaton térséggel együtt pályázott és nyerte el egy komoly versenyben a nemzetközi szakmai zsűri döntése alapján az EKF-címet, maga mögött hagyva olyan magyar nagyvárosokat, mint Debrecen és Győr. A programhoz 116 önkormányzat csatlakozott, amely rendkívül fontos üzenetet hordozott: a város és környezete egymásra utaltságban él, és a lehetőséget csak közösen tudjuk kihasználni. Szerencsénk, hogy mind a Bakony, mind a Balaton könnyen elérhető közelségben van. Amikor először kapcsolatba léptünk a környező önkormányzatokkal és civil szervezetekkel, lenyűgözött minket, hogy mindenki lelkesen csatlakozott a kezdeményezéshez. Amikor pedig eljött a hozzájárulási díj befizetésének ideje, 116 önkormányzat támogatta az elképzelésünket. Az Óbudavár nevű településtől, ahol mindössze 48 lakos él, egészen Ajkáig, Veszprém után a második legnagyobb városig terjedő skálán mozgunk, és lefedjük a Bakonybél és Marcali közötti területet, Sümegtől Siófokig. Az önkormányzatoknak azt mondtuk, hogy ne számoljanak azzal, hogy a befizetett összeg többszörösét automatikusan visszakapják, mivel ezt nem garantálhatjuk. Ugyanakkor felhívtuk a figyelmüket arra, hogy ügyes gazdálkodással és aktív részvétellel valóban hasznot húzhatnak a programból. Sok helyen komoly infrastrukturális beruházások születtek, másutt pedig színes és sokszínű események színhelye lett a régió. Azóta sem veszítettünk el egyetlen önkormányzatot sem, ami azt mutatja, hogy megtalálták a számításaikat. A gazdag programkínálat pedig tovább erősíti ezt az elkötelezettséget.
Milyen beruházásokat és fejlesztéseket valósítottak meg vagy terveznek megvalósítani a program keretében a veszprémi térségben?
Veszprém és a régió egy egyszeri és különleges lehetőséget kapott az Európa Kulturális Fővárosa címmel, amelynek hatására hosszú távon javult a közösség életminősége, továbbá új funkciókat kaptak a régi, új vagy felújított terek, és kulturális programokat szerveztek, amelyek minden korosztályt megszólítanak, és vonzóvá teszik Veszprémet a turisztikai szezonon kívül is. Ennek eredményeként új életre kelt számos olyan épület és intézmény a városban, amely régóta üresen és kihasználatlanul állt, valamint megmenekült több romos építmény az enyészettől. A korábban évtizedekig omladozó Ruttner-házból létrejött egy teljesen új és hiánypótló hostelszálló, valamint átalakult a közel 30 éve bezárt egykori gyermekkórház helyén az ActiCity tánc- és mozgásművészeti központ is. A belváros szívében óriási kultúrparkot alakítottunk ki, ahol egész nyáron hazai és nemzetközi sztárok léptek fel. Megnyitottuk a FOTON művészeti mozit a vár kapujában, létrehoztuk egy börtönmúzeumot, digitális tudásközpontot, futópályákat, digitális múzeumot, de továbbfejlesztettük a színházat is. Az EKF program hatására tovább több szálloda bővíteni tudta szobakapacitását, a megnövekedett vendégéjszakák száma miatt. Ezentúl megújultak a klubkönyvtárak, hogy a városrészi kisközösségeket támogassák; így jöttek létre új közösségi terek; számos új szórakozóhely nyílt, mind valami egyedit kínálva, ami korábban hiányzott a városból. A digitális múzeum, mely az év végére készül el, egy különleges és modern technikai megoldásokat alkalmazó múzeum lesz, mely Veszprémbe varázsolja a világhírű képzőművészeti alkotásokat. Veszprém élhetőségének javítása céljából a belváros közepén parkolóból zöld parkot alakítottunk ki, számos útszakasz megújult, valamint a városba vezető utak is kibővültek és folytatódott az elkerülő út építése is. Új kerékpárutak épültek több irányba, teljesen lecserélődött a város saját közösségi közlekedési buszflottája, saját elektromos kerékpáros rendszert vezettünk be, modernizáltuk az utastájékoztató rendszert, a jegyvásárlórendszert, és egységesítettük a városi intézmények szolgáltatásainak elérését is. A Veszprémi Állatkert, mint az egyik legnépszerűbb turisztikai attrakció, számos fejlesztést kapott. A veszprémi várnegyed pedig teljesen megújult, még több teret nyitott meg a látogatók számára, egységesebbé és letisztultabbá vált, hogy még tovább őrizze falai között a magyar történelmet, első magyar királyunk, István feleségének, Gizellának emlékét és hagyományait.
Milyen módon vonja be a program a helyi közösségeket, civil szervezeteket, művészeket és kulturális intézményeket a program megvalósításába és fenntartásába?
Veszprémben és a városon kívül is nagyon sok esemény zajlott le és zajlik még 2023-ban, amelyeket önkormányzatok és civil szervezetek közösen szerveznek. Ezek az események gazdagítják a kulturális életet, és bemutatják Veszprém és a régió sokszínűségét. A programok széles választéka érhető el idén Veszprémben, és mind a szervezők, mind a város reménykedik abban, hogy az új kezdeményezések hagyományt teremtenek, és visszatérnek a jövőben. Az évad lenyűgöző, látványos kezdettel indult januárban, amely több mint 20 ezer ember figyelmét vonzotta nemzetközi szinten is. A zene és irodalom szerelmesei is megtalálták a kedvükre való programokat februárban a Holtszezon irodalmi fesztiválon és a blues fesztiválon. Azóta folyamatosan szól a zene Veszprémben, és májusban a Gizella Napok az EKF-év és a fesztivál jubileumi évfordulója miatt különlegesen nagy volt. A GyárKert Kultúrpark egész nyáron számos hazai és nemzetközi sztárfellépőt hozott, többek között ingyenes koncerteket is. A Gyárkert helye korábban bútorgyári terület volt, a belváros közepén állt üresen, elhagyatottan, évek óta. A területet megvásárolta az önkormányzat és olyan helyszínné varázsolta, ahol nyáron több mint 60 nagyszabású koncertet hallhatott a közönség világsztárokkal és hazai fellépőkkel. A Gyárkert a szeptemberi utolsó koncert után sem szűnik meg, multifunkciós parkként működik tovább, ahol számos más programot is megvalósítunk majd. A híres veszprémi nyár fesztiváljai, például az UtcaZene Fesztivál, a VeszprémFeszt, a Rozé Rizling és Jazz Napok idén mind bővültek, hogy még több közönséget szolgálhassanak ki. Emellett a könyvhét és a múzeumok éjszakája is továbbra is fontos részét képezi a veszprémi nyárnak, és több más rendezvény is társult hozzájuk ebben az évben. Az évad felénél külön ingyenes ünnepségsorozat várta a látogatókat, többek között görkorcsolyás diszkóval, művészfilmekkel, nemzetközi fellépők koncertjeivel, operettfesztivállal, mesemondó fesztivállal és hosszúasztal piknikekkel. Az év során folytatódik a varázslat, és reméljük, hogy ez a fejezet a város történetében fontos helyet foglal majd el a jövőben is.
Milyen hatással van a program a veszprémi térség turizmusára, gazdaságára?
Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) évad még folyamatban van, de nagyon büszkék vagyunk az eddig elért eredményeinkre. Például a European Best Destinations 2023 versenyben hetedik helyezést értünk el, és az Európa legjobb családbarát városa megmérettetésen az első helyen végeztünk, sőt az UNESCO – A Zene város címet is elnyertük. Célunk, hogy az idei programokkal meghosszabbítsuk a szezont.
Milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a program a veszprémi térség lakói számára, és hogyan értékelik ők a programot?
Veszprém – egy friss kutatás alapján – a legélhetőbb magyar város, és évek óta dobogós helyen szerepel a rangsorban. Az élhető város az, ahol mindenki megtalálja a saját igényeinek és életritmusának megfelelő programokat, helyeket és lehetőségeket. Egyes esetekben ezek az igények egymással ellentétesek lehetnek, így fontos megtalálni a harmóniát, hogy a különböző elvárások ne zavarják egymást. Ebben az irányban munkálkodunk. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a városnak a gazdag programkínálat ellenére is működnie kell, és nem szabad, hogy ez befolyásolja negatívan mindennapi életünket. Inkább ünnepként kell élnünk meg ezt a sokszínűséget és lehetőségeket. Az EKF-nek hála az örömöt és a bánatot is közösen, élményekkel teli módon tudjuk átélni, és remélem, hogy az erősödő közösségek mindannyiunknak támogatást nyújtanak. Az EKF cím elnyerése számunkra nem egy cél volt, hanem egy eszköz abban a tervünkben, hogy Európa legélhetőbb városai között (a saját kategóriánkban) 2030-ra az első 20 között szerepeljünk.
Címlapkép: Getty Images