Évről évre emberek ezrei veszítik életüket a magyar közutakon, és mintegy húszezren szenvednek különböző súlyosságú testi sérüléseket. Az idei év első felében nemcsak a közlekedési balesetek, de a halálos áldozatok száma is nőtt. Míg egyes utakon alig-alig történik baleset, addig vannak közutak és sztrádák, amelyek joggal érdemelték ki a "halálút" jelzőt. A HelloVidék most friss statisztikákat is hoz, de azt is mutatja, melyek a vidék legveszélyesebb baleseti gócpontjai.
Kezdjük egy nem túl jó hírrel, az idei július végi féléves összesített rendőrségi statisztikái szerint a magyar utak nem lettek biztonságosabbak, sőt, a tavalyi évhez képest a mutatók csak romlottak. Nem csak a közlekedési balesetek, de a halálos áldozatok száma is nőtt 2023 első feléhez képest. A baleseti statisztikák szerint 2024. januártól június végéig 6818 személyi sérüléssel járó incidens történt. Míg egyes vidéki utakon alig-alig történik baleset, addig vannak közutak, amelyek joggal érdemelték ki a "halálút" jelzőt. A HelloVidék most friss statisztikákat is hoz, de azt is mutatja, melyek a vidék legveszélyesebb baleseti gócpontjai - de előbb lássuk a számokat!
Tavaly még biztatóbbak lehettünk
Ha a KSH összesített adatait nézzük, a közúti balesetben meghaltak és megsérültek összesített adatai alapján 2023-ban még úgy festett a helyzet, hogyha csigatempóban is, de évről-évre egyre csökkent a közlekedési balesetek száma. Míg 2010-ben összesen 21 657 sérüléssel járó közúti incidens történt, addig – 2023-ban „csak” 19075. Ez a közel húszezer balesetet szenvedett ember, gondoljunk csak bele, azért nem kevés:
egy átlagos vidéki város (pl. Keszthely) lakosságának felel meg. Évről évre ennyien sérülnek vagy halnak meg a magyar utakon.
A csökkenő balesetszámmal összefüggésben a KSH adatai szerint a közlekedési balesetekben az egy évvel korábbinál 4,3%-kal kevesebben, összesen 19 220-an sérültek meg. A sérültek 2,5%-a hunyt el, és 25%-uk szenvedett súlyos sérülést.
Évtizedek óta megfigyelhető, hogyha a közútra kilépünk, Budapest a legkevésbé biztonságos hely: 2019-ben történt itt a legtöbb közúti baleset (4 626), azóta azonban évről évre csökken a szám, tavaly összesen 3621 ilyen eset történt. Megyei bontásban szintén sok éve már
Pest megye vitte a prímet – jellemzően majdnem kétszer annyi (2 231) közúti szerencsétlenség történt itt, mint például a második helyre került Bács-Kiskunban (1 108).
A sorban Győr és Hajdú-Bihar következett, szintén ezer körüli évi balesetszámmal. A legkevesebb baleset 2023-ban Tolnában (390), és Nógrádban (400) történt.
- Kicsit más fényt vet, ha az adatokat aszerinti bontásban nézzük, hogy mennyi baleset jut 10.000 lakosra. Íme , eszerint Borsod, Pest és Fejér megye viszi a prímet::
A KSH összesített – 2023. évi statisztikája szerint 2,0%-kal kevesebb baleset történt a 2022. évinél. A fővárosban és a vármegyék többségében csökkent a balesetek száma, 5 vármegyében azonban emelkedett. A visszaesés Fejérben volt a legjelentősebb (–13%), a növekedés pedig Komárom-Esztergom vármegyében, ahol 9,5%-kal több baleset történt.
A tavalyi évben a balesetek 3,0%-a végződött halállal, 29%-a súlyos, 68%-a könnyű sérüléssel járt.
A KSH adatai szerint halálos kimenetelű balesetek aránya Tolna vármegyében volt a legmagasabb (6,3%), a súlyos sérüléssel járóké Fejér vármegyében (39%).
- Egy másfajta összehasonlításban, íme, az Autóklub figyelemreméltó táblázata:
2024. sem lesz pozitív év: már eddig is több száz ember halt meg a hazai utakon
A rendőrség információ szerint nem csak a közlekedési balesetek, de a halálos áldozatok száma is nőtt 2023 első feléhez képest: 6867 személyi sérüléssel járó baleset történt 2024 júliusáig a magyar utakon.
2024 első felében a KSH adatai szerint is 192 ember hunyt el a magyar utakon. Súlyos sérüléssel járó baleset 1971 történt.
A népsűrűség és a közlekedési adatok alapján azonban nem meglepő, hogy a legtöbb eset Budapesten történt (1 422), míg a második helyen Pest vármegye szerepel (819), a dobogó harmadik helyét pedig Szabolcs szerezte meg (408). A közel 7000 baleset 6,8 százalékos emelkedést jelent a múlt év azonos időszakához mérten, viszont ötéves távlatban valamivel kedvezőbb a statisztika, hiszen 2019-hez képest 9,1 százalékot csökkent az olyan csattanások száma, amelyekben valaki orvosi ellátásra szorult - közölte az ORFK adatai alapján az Autónavigátor.
A balesetben elhunytak száma is megugrott
A közúton meghalt személyek száma is 3,3 százalékot emelkedett 2023-hoz képest. Eddig összesen 218-an vesztették életüket, 7-tel többen, mint a tavalyi év első felében. Az 5 éves tendencia ebben az esetben is kedvezőbb, hiszen 2019-hez mérten 11 százalékos csökkenésről számolt be a az ORFK.
Bács-Kiskun útjain vesztette a legtöbb ember az életét vármegyei lebontásban - szám szerint 20 - de Budapesten is 18, míg Pestben 17-en maradtak az utakon.
A rendőrség adataiból az is kiderült, hogy nagy számban fordultak elő tömegszerencsétlenségek, ugyanis 189 olyan balesetet regisztráltak, amelyek halállal végződtek.
- Egy másfajta összehasonlításban, íme, egy figyelemreméltó táblázat:
Az elsőbbségi jog és a gyorshajtás még mindig a fő probléma
Továbbra is az elsőbbségadás elmulasztása és a gyorshajtás miatt történik a legtöbb baleset – közölte a rendőrség. A múlt év végéhez képest valamelyest nyílt az olló, hiszen előbbit a balesetek 33, míg utóbbit 28 százalékban hozták ki elsődleges okként. A kanyarodás további 16 százalékért felel, míg a gyalogos hiba és az előzés mindössze 4 százalékot fed le. A fennmaradó 15-öt nem részletezte a rendőrség.
- Területi bontásban így alakulnak a számok:
Még mindig sokan ülnek ittasan a volán mögé
Az ittas állapotban okozott balesetek száma már 2023-ban 13%-kal, 1039-re csökkent, a legtöbb eset a fővárosban (180) és Pest vármegyében (159) történt. Kevesebb mint a felére esett vissza az ittasan okozott balesetek száma Somogyban (–56%) és Bács-Kiskunban (–51%). Az alkoholos befolyásoltság négy vármegyében is meghaladta a 9%-ot, viszont Csongrád-Csanádban mindössze a balesetek 5,0%-ánál volt kimutatható.
Legalább ebből a mutatóból 2024-re is sikerült lefaragni:
közel 15 százalékkal sikerült csökkenteni az ittas balesetek számát tavalyhoz képest, de még így is 398 esetben mutatott pozitív értéket a szonda egy csattanás után
– közölte az ORFK.
- Egy másfajta, területi összehasonlításban, íme, egy újabb táblázat:
A személygépkocsik és a kerékpárosok okozzák a legtöbb balesetet
A KSH statisztikái arra is kitérnek, hogy ki is valójában a baleset okozója. A tavalyi évben a személysérüléses közlekedési balesetek 94%-a a járművezetők hibájából következett be. A személygépkocsi-vezetők által előidézett balesetek száma 5,5%-kal csökkent a 2022. évihez mérten, a motorkerékpárosok és a kerékpárosok azonban 5,1, illetve 12%-kal több balesetet okoztak.
Az ORFK friss, 2024-es adatai szerint is a személyautósok hibáznak a leggyakrabban, a csattanások 66 százalékánál ezek sofőrjét hozták ki vétkesnek. Persze, autóból van a legtöbb az utakon, így nincs meglepetés ezen a téren. A kerékpárosokat 10, a tehergépkocsik vezetőjét 7, a gyalogosokat és a motorkerékpárosokat egyarán 4-4 százalékban vonták felelősségre egy incidens után. A mikromobilitási eszközökkel közlekedők (pl.: rolleresek) vagy a segédmotorosok mindössze 3 százalékban hibáztak, az autóbuszvezetők pedig még ritkábban: a 6818 baleset csupán 1 százalékában voltak felelősek.
Térjünk rá a halálutakra! Kitaláljátok, melyik a legveszélyesebb hazai autópálya?
Bár a tavalyelőtti rekord után jelentősen csökkent 2023-ban a hazai autópályákon bekövetkezett személysérüléses közlekedési balesetek száma, továbbra is az M1-es autópálya számít a legveszélyesebbnek Magyarországon – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. (Míg 2022-ben rekordnak számító 582 baleset volt a hazai autópályákon, addig 2023-ban 500. Igaz, ez is az elmúlt húsz év negyedik legmagasabb értéke.)
Tavaly több baleset volt az M1-es autópályán, ezek közül a legemlékezetesebb a márciusi súlyos tömegbaleset, amelyben 5 kamion és 37 autó ütközött össze, közülük 19 jármű teljesen kiégett. A tömegszerencsétlenségben egy ember életét vesztette. Bár egy időjárási anomália vezetett a tragédiához, a kelet–nyugati tranzitforgalmat áteresztő gyorsforgalmi egyre nagyobb forgalmat bonyolít le (ezért is van tervben a kibővítése), ennek tudható be, hogy jó ideje vezeti a hazai veszélyességi listát.
Számszerűsítve, 2023-ban, íme a top 4 legveszélyesebb autópálya:
- az M1-es (136 balesettel),
- az M3-as (123 balesettel),
- az M5-ös (98 balesettel)
- és az M0-s (85 balesettel).
Az igazán nagy meglepetés az M7-es, ahol tavaly mindössze 52 balesetet regisztráltak, ami az elmúlt évtizedek legalacsonyabb száma. Pedig a 2000-es években még az M7-es számított az egyik legveszélyesebb hazai autópályának.
Az már kevésbé meglepő, hogy a leggyérebb forgalmú M6-oson mindössze 21 baleset volt tavaly.
Ezek Magyarország legveszélyesebb útszakaszai
Frissebb adatot nem találtunk, de 2020 és 2022 között végzett mérések alapján a közútkezelő összesen 103 baleset-halmozódási helyet jelölt meg, ebből 79-et azonosított baleseti gócpontként. Ezek alapján 2020 eleje és 2022 vége között az 51-es/510-es út dunavarsányi, valamint a város környéki szakasza bizonyult az ország legveszélyesebb útjának 33-as súlyozott balesetszámmal. A korábbi hároméves szakaszban még a 82-es főút egy majdnem egy kilométeres szakasza volt az első a Bakonyban, amely legutóbb már csak a negyedik lett.
A Vezess.hu 2024. év elején megkérte a Magyar Közút Zrt-t, hogy listázzák, melyek a legveszélyesebb útszakaszok Magyarországon. A kimutatás szerint a veszélyes helyek majdnem fele településen belül van. A listán az út száma, és azon belül az érintett település van megadva, így elég jól beazonosíthatóak a gócpontok:
Címlapkép: Getty Images