A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt 2021-es ismét rossz év volt a méhészek számára, az akácméz csupán a Tiszántúlon hozott jó termést, a Dunántúlon viszont szinte semmi nem termett – nyilatkozta a VG-nek Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke. Az átlag alatti mennyiségű akácméztermés nagy részét tavaly az év második felében exportálták.
A belföldön eladott akácméz 90 százalékát a méhészek értékesítik közvetlenül, és csupán 10 százaléknyi megy a boltokba. Ennek az az oka, hogy a méz felvásárlási ára magasra emelkedett, és ha ezen a szinten veszi meg a hazai mézkiszerelő – majd ő és a kiskereskedő is ráteszi a saját hasznát, illetve a 27 százalékos áfát –, csak olyan áron kerülhet a polcokra az akácméz, amelyen már nem veszik meg a vásárlók
– magyarázta az OMME-elnök, aki azt is közölte, hogy a magyar mézkiszerelők jelzései szerint az éves forgalmuk 10 százaléka alatt van az akácméz. A piacokon a termelők kilónként 3 és 4,5 ezer forint között árulták az üveges akácmézet.
Bross Péter szerint a termelőknél még lehet némi akácméz, de virágmézből a tavalyi évhez hasonlóan idén is hiány lesz, mert a termés már elment exportra. Összességében is igaz, hogy
a világon megemelkedett a természetes méz ára, ami Magyarországon az export és a forint gyengesége miatt fokozottan igaz,
ezért is mentek történelmi csúcsra a felvásárlási árak. Az OMME elnöke szerint a hordós export ismét 15 ezer tonna körül lesz.
A támogatásokkal kapcsolatban az elnök elmondta, hogy az úgynevezett nemzeti program megmarad, keretét – Erdős Norbert 2018-as mézjelentése után – tavaly megemelték. Ennek eredményeként a magyar méhészeti ágazat évente csaknem hárommilliárd forint támogatást kap, ennek a felét az uniós, másik felét pedig a hazai költségvetés finanszírozza.
Pang a mézpiac
Jelenleg nincs nyomás a vevők részéről, nem keresik a mézet, de eladói oldalról sincs jelentős kínálat –
mondta a VG-nek Fazekas Gyula, a Magyar Mézkereskedők és Mézcsomagolók Egyesületének elnöke. Kevesebb méz termett, jó áron tudták eladni a méhészek a mézet, amire igény volt a külpiacokon, az exportra került. A belföldi kiszerelők pedig nem mertek készleteket vásárolni – tette hozzá.
Az akácmézért kilónként bruttó 2300 forintot fizettek a felvásárlók a termelőknek – ez hordós ár, a felvásárló megy a mézért.
Címlapkép: Getty Images