A szakértő elmondása szerint Magyarországon egy átlagos évben körülbelül 25 ezer tonna méz terem, miközben a hazai lakosság nagyjából 10 ezer tonna mézet fogyaszt. Ugyanakkor egy-másfél tonna méz importból származik, így végeredményében csak 8-9 ezer tonna hazai fogy a megtermeltből, a többi 15 ezer tonna uniós exportra megy, elsősorban Franciaországba, Olaszországba és Németországba. A hazai piacon az említett 10 ezer tonna méz nagyobb részét, körülbelül 6 ezer tonnát a hazai méhészek értékesítik közvetlenül a fogyasztóknak, a fennmaradó 4 ezer tonnát pedig az áruházláncokban fogy el, írja az infostart.hu.
Ami az árak alakulását illeti, Bross Péter jelezte, miközben az egész világon nő a természetes méz iránti kereslet, párhuzamosan csökken a méhcsaládok száma, valamint a méhészkedési kedv, ami nyilván azt eredményezi, hogy nő a méz világpiaci ára, ami az exportorientált országokba, amilyen Magyarország is, begyűrűzött,
így a hazai méz felvásárlási ára az elmúlt két évben jelentősen megnövekedett, egyes fajtáknál akár 40 százalékos áremelkedés is előfordult.
Mindezt pedig a magyar termelők is átvetítették a kiszerelt mézük árképzésébe, amit ráadásul a folyamatosan növekvő kiadások is tetéznek, és ezért tapasztalhatják azt a hazai fogyasztók is, hogy megnőttek a mézárak, de nemcsak az üzletekben, hanem a termelőknél is – magyarázta a méhészeti egyesület vezetője.
A fentiek ellenére, a folytatásban arra számítanak, hogy a megemelkedett árak ellenére sincs megállás a mézértékesítésnél. Akik tudják, hogy milyen pozitív hatással bír az emberi szervezetre, azok továbbra is kitartanak mellett – fogalmazott Bross Péter, hozzátéve, miután a méhcsaládok jó erőben teleltek be, optimistán várják az idei esztendő alakulását a termelők.
Igaz, mint természettől, időjárástól függő emberek, nagyon szeretnék, ha végre megérkezne a hideg, valódi tél, sok hóval, mert a csapadék ismét nagyon hiányzik a hazai földekről.
Címlapkép: Getty Images