Minden évben április 29-én van a nemzetközi ételpazarlás-ellenes nap, ami felhívja a figyelmet a brutális mennyiségű kidobott élelmiszerekre, egyúttal ösztönzi is a háztartásokat, hogy csökkentsék a még mindig magas számokat. Az élelmiszerpazarlás a modern világ egyik legjelentősebb problémája az éhezés, szegénység, a klímaváltozás, a fenntartható mezőgazdaság és az óceánok állapota mellett.
A koronavírus-helyzet kissé átalakította a bevásárlási szokásainkat is: sokan áttértek a hetente egyszeri nagybevásárlásra – viszont ha ritkábban, de nagyobb mennyiségeket vásárolunk, kicsit bonyolultabb számon tartani, minek mikor jár le a szavatossága, mit meddig érdemes megenni vagy hogyan priorizáljunk a friss élelmiszerek között.
Elkeserítő, ha ennek fonnyadt saláta, penészes kenyér és kicsírázott krumpli az eredménye.
A jó hír viszont az, hogy számtalan egyszerű módszer létezik arra, hogy minél hosszabban elálljanak az élelmiszereink. Az Independent alapján most 8 pontban összefoglaljuk, mire érdemes figyelni!
Ne ragaszkodjunk mániákusan a „minőségét megőrzi” dátumhoz
Talán furcsán hangzik, de ez az egyik legjobb módja az élelmiszerpazarlás-csökkentésnek. Természetesen vannak olyan élelmiszerek, mint például a hús, hal, tejtermékek, amiket egy idő után konkrétan veszélyes elfogyasztani, de sok termék esetében a dátum csupán becslés arra, meddig marad friss. Legjobban tesszük, ha az érzékeinkre hagyatkozunk: szagoljuk, érintsük, nézzük meg, ha úgy ítéljük, kóstoljuk meg, és döntsünk ennek alapján.
Ellenőrizzük a hűtőnk hőmérsékletét
Ha felfigyelsz arra, hogy az ételeid túl gyorsan megromlanak, nem árt ellenőrizni, hogy a hűtő a megfelelő fokozatra van-e kapcsolva. Nézzük meg hőmérővel, elég hideg van-e bent! Nemzetközi normák szerint a hűtő leghidegebb részében 5 Celsius-fok alatti hőmérsékletnek kell lennie. Arra is figyelni kell, hogy ne legyen túlságosan hideg, hiszen így megfagyhatnak az élelmiszerek – tehát sem a túl hideg, sem a túl meleg nem tesz jót.
Ne féljünk a fagyasztástól
Az embereket általában meglepi, hányféle élelmiszert lehet lefagyasztani – olyanokat is, amikről korábban nem is gondolták volna. Nem mellesleg a fagyasztás remek módja a pazarlás csökkentésének és az ételek megfelelő tárolásának. A gyógynövényektől kezdve a kenyéren át a paradicsomszószig, húsig, tésztáig, levesig és tejig lényegében minden lefagyasztható és növelhető a tartósságuk. Kicsit olyan ez, mintha benyomnánk egy „szünet” gombot, hiszen az élelmiszerek így nem romlanak meg és a legtöbb baktérium nem tesz bennük kárt. Mielőtt azonban bármit is a fagyasztóba dugnánk, bizonyosodjunk meg, hogy kellőképpen kihűlt az ételünk.
Tartsuk légmentesen az élelmiszereket
Ha oxigénnel érintkeznek, az bizony megrövidítheti az élelmiszerek tartósságát. A szárazáruk, mint például a liszt, diófélék, aszalt gyümölcsök, fűszerek, müzlik a kenyérhez hasonlóan hosszabb ideig elállnak, ha távol tartjuk őket az oxigéntől. Tartsuk a kenyeret külön kis tárolóban, a kibontott csomagok tartalmát pedig töltsük üvegekbe!
Legyenek saját gyógy- és fűszernövényeink
A gyógynövények, fűszernövények minden konyha előnyére és díszére válhatnak, sokuk azonban csak egy szezont él meg. Még szerencse, hogy hasznos részeik „leszüretelve” és megfelelően tárolva hosszan elállnak! Minden más növényhez hasonlóan azonban nekik is kell a folyamatos törődés, odafigyelés – a petrezselyem, koriander és a menta hajlamos gyorsan elszáradni, ha nem foglalkozunk velük, pláne ha a műanyag csomagolásukban hagyjuk őket. Állítsuk őket egy kis vízbe, és tároljuk a hűtőben, így akár több hétig is jó állapotban megmaradnak. A gyógynövényeket akár nedves papírba is tekerhetjük és ugyanígy hűtőben tarthatjuk.
Szeparáljuk el a zöldségeket, gyümölcsöket
Egy túlzsúfolt zöldségtartó a melegágya lehet a gyors penészedésnek, ezért fontos biztosítanunk, hogy zöldségeinket, gyümölcseinket tiszta, száraz helyen tároljuk, ahol bőven van tér. Az is fontos, hogy ne műanyag zacskóban tegyük el őket, hiszen az extra rétegek nem tesznek jót nekik. A salátaleveleknek jól jön egy olyan tároló, amiben egy kevés konyhai törlő felfogja az esetleges nedvességet, viszont a krumplihoz, répához hasonló gyökérzöldségeket lehetőleg hűtőn kívül tároljuk. Legjobb, ha sötét, hűvös helyen, a kamrában tartjuk őket. Érdekesség, hogy mivel a banán nagy mennyiségű etiléngázt termel, érdemes elszeparálni a többi gyümölcstől, még mielőtt túlérlelődnek és elrothadnak miatta.
Savanyítsunk
A zöldségek savanyítása, fermentálása egyszerűbb, mint gondolnánk, és remek megoldás arra az esetre, ha nem lenne időnk frissen elfogyasztani őket. Uborka, répa, káposzta, gomba, karfiol – ezek mind alkalmasak a savanyításra, ami ugyanakkor hosszabb élettartamot is biztosít nekik. Sőt, jó alkalom arra is, hogy a rég félretett üvegeinket újrahasznosítsuk és ilyen finomságokkal töltsük meg. Légmentesen zárva tegyük el a savanyúságokat, így hosszú hónapokig kitarthatnak.
Ne tekerjük folpackba a sajtokat
Mielőtt betesszük a hűtőbe a sajtot, véletlenül se csomagoljuk folpackba – sokkal gyorsabban megromlik így! Ehelyett jó alternatíva lehet a viaszos papírt, mert megvédi a sajtot a kiszáradástól. Ha egyáltalán nem fedjük le semmivel, a sajt nagyon gyorsan kiszárad és berepedezik. Ha zsírálló papírt használunk, azzal amellett, hogy letakarjuk, még levegőzhet is az élelmiszer.
Hozzuk ki a legtöbbet a maradékokból
Biztosan rengetegen esnek abba a hibába, hogy egy-egy ebéd, vacsora alkalmával jóval több ételt főznek meg, mint amennyi alapesetben elfogyna. Ahelyett, hogy kárba menne bármi, rakjuk el későbbre a maradékokat! A legtöbb ételre igaz, hogy nem csak frissen a sütőből kivéve finom, sőt: vannak olyan fogások, amiknek kifejezetten jót tesz, ha egy kicsit összeérnek bennük az ízek. A maradékokból ezen kívül kreatívan lehet egy teljesen új és ízletes ételt előállítani. A ránk maradt főtt krumpliból isteni krumplisalátát készíthetünk, a fölösleges kenyér pedig remek lehet krutonnak vagy morzsának.
Címlapkép: Getty Images