Brutális mennyit ételt dobnak kukába a magyarok: itt a toplista, mi kerül elsőként a szemétbe
Az elkerülhető hulladék mennyisége tudatosabb fogyasztói magatartással csökkenthető, amelynek kulcsa a szemléletformálás.
Az elkerülhető hulladék mennyisége tudatosabb fogyasztói magatartással csökkenthető, amelynek kulcsa a szemléletformálás.
Az élelmiszer-pazarlás egy globális probléma, amely nemcsak a környezetre, hanem a gazdaságra és a társadalomra is negatív hatással van. Felkerestük Belayane Najoua-t, a Munch menedzserét, hogy válaszoljon kérdéseinkre.
A hazai vásárlók eddig több mint 15 millió forintot spóroltak azzal, hogy a PENNY üzletekben muncholtak.
Az élelmiszerhulladék az ellátási lánc szinte egész hosszában, minden résztvevőnél megjelenik a betakarítástól a szállításon, raktározáson, kereskedelmi láncok polcain át egészen a fogyasztó konyhájáig, asztaláig.
A magyar háztartások 300 000 tonna élelmiszert pazarolnak el évente, amellyel fél millió ember egy éven keresztül jól tudna lakni. Mit tehetünk, hogy az ünnepek alatt elkerüljük a felesleges ételpazarlást? Mutatjuk!
A kutatás szerint a magyarok őrült sokat vásároltak, és sok családban még mindig feleslegesen nagy az élelmiszertartalék.
Az ételpazarlás elleni küzdelem miatt hozták létre a mára egyre nagyobb népszerűségnek örvendő ételmentő appot, a Munchot. Ma már Szegeden, Debrecenben, Sopronban, Győrben és Pécsen is működik a szolgáltatás. Az alapítókkal beszélgetett a HelloVidék.
Most olyan tippeket mutatunk be, amik jól jönnek többek között az élelmiszerpazarlás elleni küzdelemben is, általánosan pedig elmondható róluk, hogy segítenek a háztartás körüli spórolásban.
Számtalan egyszerű módszer létezik arra, hogy minél hosszabban elálljanak az élelmiszereink - most ezek közül mutatunk néhányat, amit a mindennapokban remekül lehet hasznosítani.
Az Agrárminisztérium is tevékeny részt vállal az élelmiszerpazarlás leküzdésében, mutatjuk hogyan.
Ti hogy vagytok ezzel? Mennyi élelmiszert dobtok ki a kukába? Szerintetek is csak a hibátlan gyümölcs és zöldség jó? Ha nem, kisebbségben vagytok...
Árhorror ide vagy oda, azért az nem normális dolog, hogy megvesszük a hálós citromot, szinte aranyárban (800 forintnál kezdődik kilója), aztán harmadnap elkezd penészedni, a felét dobhatjuk ki. Mit lehet tenni?
A Kecskeméti Szatyor Közösség fő célja a helyi termelők tevékenységének erősítése, támogatása és a tudatos fogyasztás, valamint a fenntartható mezőgazdaság támogatása.
Mire érdemes figyelni kedvenc alapanyagaink, ételeink tárolása során? Lássuk, mennyi ideig fogyaszthatók a müzlik, csokik, chipsek vagy épp a tej, az ásványvíz és a lekvár.
Cikkünkben annak jártunk utána, mit lehet kezdeni a fonnyadt zöldségekkel, salátákkal. Illetve, hogy milyen trükköket érdemes bevetni annak érdekében, hogy kevesebb élelmiszer kerüljön a kukába, illetve ezzel együtt még spórolni is tudjunk.
Bár az elmúlt években kicsit csökkent, még mindig rengeteg élelmiszerhulladék keletkezik a magyar háztartásokban, ezen belül a gyümölcsök, zöldségek nagyon gyakran végzik a kukában. Erre mutatunk most egy jó alternatívát, ami a pénztárcát is kíméli.
Még ha a lelkesedés és a pozitív szándék meg is van, kezdőként számos olyan hibát elkövethetünk a komposztálás során, amik romba dönthetik az erőfeszítéseinket.
Évente átlagosan 68 kilogrammnyi élelmiszert dobnak ki fejenként az emberek Magyarországon; az uniós átlag ennél jóval magasabb.
Magyarországon évente majdnem 2 millió tonna élelmiszer megy feleslegesen a kukába, a világon pedig minden emberre naponta 500 kalóriányi elpocsékolt étel jut. Íme 3 szabály, amivel mi magunk is tehetünk ellene.
Vásárolunk, ha kell, ha nem. Rengeteg ételt dobunk a kukába, pedig még le sem járt a szavatossága. Hol lehet a pazarlás vége? Mutatunk néhány egyszerű tippet.