Magyarok millió fűtenek ezzel: nem is sejtik, hogy brutális bírság jár érte

Pais-Horváth Szilvia   
  Megosztom
Magyarok millió fűtenek ezzel: nem is sejtik, hogy brutális bírság jár érte

Nagyobb a baj, mintsem gondolnánk: a háztartási hulladék otthoni elégetése miatt a fűtési szezon kezdetétől óriási mértékben romlik hazánkban a levegő minősége. Sokan még azzal sincsenek tisztában, hogy illegális, ha tejesdobozok vagy PET-palackok elégetésével spórolnak a fűtésszámlán.

Az Európai Unióban tilos a hulladékok háztartási égetése, és ezt a legtöbb országban szigorúan be is tartatják. Mi magyarok azonban továbbra is előszeretettel égetjük otthon a PET-palackokat és a gumiabroncsokat, spórolunk a fűtésszámlán a kidobásra ítélt parketta vagy a használt ruhák elégetésével. Annak ellenére is, hogy egymás után jelennek meg azok a közlemények és kutatások, amelyek azt igazolják, hogy kevés olyan tevékenység van, amely a szemétégetésnél jobban károsítaná az egészségünket. Sajnos nagyon sokan lebecsülik ennek negatív következményeit, ezért az ország jelentős részében továbbra is zavartalanul folyik a háztartási szemét, faipari hulladék, bontott nyílászárók eltüzelése.

A Levegő Munkacsoportnak még 2017-ben volt egy reprezentatív közvélemény-kutatása, amelyet telefonos megkereséssel végeztettek el. Akkor minden harmadik magyar ember azt nyilatkozta, hogy időnként illegálisan szemetet is eléget.

Önbevallásról volt szó, úgyhogy valószínűleg ennél jóval nagyobb arányról beszélhetünk, akik a hulladék elégetésével spórolnak a fűtéssel, hiszen nem mindenki vállalja, hogy így cselekszik

– közölte a HelloVidék megkeresésére Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi és lakossági égetés projektvezetője.

Ha arra vagyunk kíváncsiak, vajon ma hányan égetnek otthon hulladékot, ahhoz érdemes azt is tudni, hívta fel a figyelmet a szakember, hogy hány százalékban fűtenek egyébként is Magyarországon fa vagy vegyes tüzeléssel. Akinek van kazánja vagy kályhája, az könnyebben dob a tűzre hulladékot is, gáz- vagy távfűtés esetén sokkal kisebb a valószínűsége annak, hogy valaki hulladékot is éget.

A rezsicsökkentés a tűzifa árára nem vonatkozott

Az elmúlt évtizedben a szilárd és folyékony tüzelőt (tűzifa, brikett, szén, lignit, olaj) használók aránya jelentősen megnövekedett, 2016-ban elérte a 42%-ot, és a háztartások csaknem 30%-a kizárólag ilyen módon fűtött (KSH 2017). Ezzel egyidejűleg a tűzifa folyamatosan drágult, míg a rezsicsökkentésnek köszönhetően a többi energiahordozó ára lépcsőzetesen csökkent és 2014 óta stagnál. Tény azonban az is, hogy mivel a szegény háztartások nagyobb arányban fűtenek fával, ez a drágulás elsősorban őket sújtja.

Sok-sok ezerszer szennyezőbb szeméttel fűteni, mint a tűzifával

A Pannon Egyetemnek egy nemzetközi kutatás eredményeit ismertető, az Atmospheric Chemistry and Physics tudományos folyóiratban tavaly megjelent tanulmánya szerint hatalmas mennyiségben kerülnek az egészségünket nagyon veszélyeztető káros anyagok a levegőbe a háztartási hulladék illegális otthoni elégetése során. Kiderült, hogy a műanyag-jellegű hulladékok (például a PET palack, habszivacs vagy ruhanemű) égetésekor 100-szor, 700-szor annyi, és akár több ezerszer (!) mérgezőbb összetételű policiklusos aromás szénhidrogén (PAH) kerül a levegőbe a fatüzelés emissziójához képest.

A felmérés szerint a levegőben az összes kibocsátott káros anyag 5%-a hulladék-eredetű – közölte Szegő Judit, aki még hozzátette, hasonló értékeket mértek Romániában, nagy valószínűséggel régiós problémáról lehet szó.

Önmagában ez az 5% nagyon kicsi számnak tűnhet, csak azt is felmérték, hogy a hulladék elégetésével négyezerszer több toxikus anyag kerül a levegőbe, mintha tűzifával fűtenénk. Másrészt egyértelműen bizonyított a levegőbe kerülő toxikus anyagok rákkeltő hatása. Patkánykísérletek bizonyítják, hogy ennek a toxikus füstnek a belélegzése akár genetikai módosulásokat is okozhat a születendő gyermekekben. Szellemi teljesítmény csökkenését is tapasztalták, de állatkísérletekben fokozta a bőr- és tüdőrák kockázatát is

– tette hozzá Szegő Judit.

Ezért sem jó, ha nő a légszennyezettség

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi Levegőminőségi Jelentése szerint Magyarországon évente több, mint 14 ezer ember idő előtti halálát okozza a légszennyezés, mely Magyarország legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája.

A levegő ilyen mértékű szennyezésének fő oka a lakossági fűtés, a környezeti és egészségi szempontból is rendkívül ártalmas tüzelőanyagok elégetése elavult lakossági fűtőberendezésekkel, hibás fűtési technikákkal (forrás: Nemzetközi konferencia az ombudsman hivatalában a lakossági fűtés okozta levegőszennyezésről).

Az elmúlt években elkészített országos légszennyezőanyag-leltárok adatai alapján is a kis méretű szállópor-kibocsátás több mint 80 százalékát a lakossági fűtés okozza. Hazánkban a légszennyezettség éves szinten jóval többször haladja meg a határértéket, mint ahogy azt az úniós szintű rendeletek lehetővé tennék. Az egészségre már a határérték alatt is ártalmas lehet a légszennyezettség, erre utal, hogy a WHO (Egészségügyi Világszervezet) az európainál sokkal szigorúbb határértékeket határoz meg. A szálló por a légutakba jutva nyálkahártya-irritációt és a tüdő védekezősejtjeinek a pusztulását okozhatja. Súlyos esetekben növeli a légzőszervi rákos elváltozások kockázatát is, de a legapróbb szennyezők a véráramba bejutva a legfontosabb szerveket is megbetegíthetik.

Ne gondoljuk, hogy majd a kémény elvezeti a füstöt

Sokan azzal nyugtatják magukat, hogy a szél elviszi a füstöt, ők nem is szívják be a káros gázokat. Jellemzően azok a vegyes tüzelésű kályhák, amikbe általában hulladékot is égetnek – hívta fel a figyelmet Szegő Judit – kifogásolható minőségűek, a szemét elégetése pedig tovább ront rajtuk. Amennyiben valaki mégis szeméttel fűt, az a tüzelőberendezés idő előtti tönkremenetelét is okozhatja, de a biztonságos működés feltételeinek romlását mindenképp eredményezi. A szén-monoxidon kívül egyéb mérgező gázok keletkezéséhez is vezethet, amelyek veszélyt jelenthetnek az adott háztartásban élőkre. A kémény belső falára rakódott vastag korom és kátrányréteg a fűtés során létrejövő hő hatására izzani kezdhet és meg is gyulladhat. Az így keletkező lángok átterjedhetnek a ház tetőszerkezetére is, és akár az egész épület a lángok martalékává válhat.

Jellemzően más hulladékot dobnak a tűzre a falvakban, mint a városokban

A Pannon Egyetem tavalyi kutatása azt is megvizsgálta, hogy miként függ a településszerkezettől, hogy az ott élők mennyi szemetet használnak tüzelőként. A vizsgálat szerint városok és falvak között nincs számottevő különbség abban, hogy mennyi szeméttel fűtenek, de abban már igen, hogy mit égetnek el. Jellemzően más hulladékot dobnak a tűzre a falvakban, mint a városokban. A nagyvárosokban sokkal inkább jellemző a bútorlapokkal való fűtés. A szakemberek szerint ennek megvan a logikus magyarázata, hiszen a lomtalanításokon nagyon könnyű a városokban olyan fa alapanyagú (ám festett és lakkozott) bútorokra szert tenni, amiket aztán télen el lehet tüzelni. A falusi környezetben pedig inkább a rongyok és ruhaneműk égetése jellemzőbb:

Személyes kommunikáció során mi is hallottuk, hogy vannak, akik a szociális segítségként kapott bálás ruhát is fűtésre használják.

– emelte ki a HelloVidéknek Szegő Judit.

Tudják egyáltalán a magyarok, hogy ez tilos?

A 2017-es felmérésben a Levegő Munkacsoport arra is rákérdezett, mennyire vannak tisztában az emberek azzal, hogy a szemét otthoni elégetésével milyen károkat okoznak maguknak és a lakókörnyezetüknek. A felmérésből az derült ki, hogy nagyon nagy részük (a megkérdezettek több mint fele) ismerethiány, vagy megszokás miatt, nemtörődömségből égeti el a szemetet. Mondván, ha már a nagyszülőik is ezt tették, miért is ne, a legegyszerűbb megszabadulni úgy a hulladéktól, hogy közben a tűzifa sem fogy.

A megkérdezettek 15 százalékának a válaszából derült ki az, hogy alacsony jövedelme miatt nem telik tüzelőre, ezért éget hulladékot. Ők azok, akiknél az elsődleges ok a szegénység, nem tudják megfizetni a megfelelő minőségű tüzelőanyagot.

Viszont ha ott tartanánk, hogy nem minden harmadik ember, hanem csak az a 15 %-a égetné a szemetet, akiknek nincs pénzük tüzelőre, már sokkal egészségesebb levegőjű környezetben élnénk. Feleannyi lenne a levegő szennyezettsége! Persze, jobb lenne, ha ők sem szeméttel fűtenének, hiszen a rászorultak számára igényelhető a szociális tűzifa!

– mondta el a Levegő Munkacsoport munkatársa.

A Levegő Munkacsoport ezért a tehetősebb, ám nemtörődömség és információhiány miatt hulladékkal fűtőket és szomszédjaikat szólítja meg "Mérj velünk!" elnevezésű kampányával. Olyan levegőminőség-mérők kihelyezésére ösztönzik a lakosságot, önkormányzatokat, illetve cégeket, melyek a szállóport mérik a lakó- és munkahelyek közvetlen közelében. A mért adatok tájékoztató jellegűek, de szemléletformáló hatásuk és az úgynevezett állampolgári tudományosság (citizen science) szempontjából nagyon hasznosak.

Sok a feljelentés, annál kevesebb a bírság

A Levegő Munkacsoport irodájába is rendszeresen futnak be olyan telefonok, amikben arról panaszkodnak, hogy a szomszéd szeméttel fűt. De mit tehetünk, ha ilyenkor, kihez forduljunk?

Sokan azt hiszik, hogy az önkormányzatoknál kell a bejelentést megtenni, de ez nem így van. Ha valaki ezzel a szabálysértéssel találkozik, akkor a területileg illetékes járási hivatalhoz, a kormányhivatalhoz kell fordulnia, ha ipari forrásról van szó, akkor pedig a megyei kormányhivatalnak címezve kell a panaszlevelet megírni. Érdemes külön is kihangsúlyozni: önmagában eljárás nem indul, előbb panaszlevél formájában feljelentést kell tenni! Van még egy lehetőség – emelte ki a Levegő Munkacsoport munkatársa– ha birtokvédelmi eljárást indítunk. Ezt pedig a jegyzőnél tehetjük meg.

Az emberek sok esetben munkaidőn kívül égetik hulladékot, a hivatal viszont nem ekkor dolgozik. A Levegő Munkacsoport ezért is szokta azt javasolni, hogyha észleljük, hogy a szomszéd udvarán szemetet halmoz fel, és sűrű sötét erős füst árad a kéményből, készítsünk videófelvételeket, de hívjuk ki a rendőrséget is, akik majd felvesznek egy jegyzőkönyvet, ami később bizonyítékul szolgálhat. Természetesen mindezt csak azután tegyük, ha megpróbáltunk beszélni a szomszéddal, de nem sikerült meggyőzni az illegális és veszélyes tevékenység befejezéséről.

Mi tekinthető hulladéknak?

Bútorlapon kívül mostanában nagyon jellemző, hogy a felújítási munkálatok során keletkezett lomoktól, ablakkeretektől, régi konyhabútortól vagy a parkettától úgy akarnak megszabadulni, hogy tüzelőként elégetik. Hiába készülnek azonban fa alapanyagból, attól még kezelve (lakkozva, festve) vannak, így hulladéknak számítanak, ugyanúgy tilos az égetésük, mint például a tejes flakonoké – szintén bírsággal sújthatják azt, aki égetéssel próbál megszabadulni tőlük.

Összességében tehát a saját háztartásunkban keletkezett kezeletlen fa- és a papírhulladék kivételével tilos minden hulladék elégetése, beleértve például az alábbiakat is:

  • úgynevezett „kezelt” fa, tehát festett, lakkozott (pl. régi ablakkeret, ajtók, raklapok stb.),
  • rétegelt lemez, bútorlap,
  • építési fahulladék,
  • színes, „fényes” papírhulladék,
  • petpalack, műanyag hulladék,
  • autógumi, használt ruha, rongy,
  • fáradt olaj, üzemanyag
  • vegyes, kommuniális hulladékok.

Akkor mivel szabad fűteni?

A szilárd tüzelésű fűtőberendezésekben kizárólag a gyártó által előírt anyagot szabad elégetni – hívta fel a figyelmet Kapás Márton, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megbízott szóvivője, aki a Nool.hu-nak nyilatkozott erről.

Mint mondta, a fával való tüzelés esetén csak papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen, száraz fahulladék használható, háztartási hulladék nem, de farostlemezzel és laminált lapokkal sem szabad tüzelni. A szén-, fa-, vagy vegyes tüzelésű kályhákat pedig csak aprított fával, papírral és a kereskedelemben kapható alágyújtóssal szabad begyújtani, semmiképpen sem benzinnel.

Összességében tehát: megfelelő minőségű tűzifát kell használni, valamint a tüzelőberendezéseket sem szabad túlterhelni, mindegyiket szakemberrel kell ellenőriztetni. Utóbbit legalább évente egyszer, lehetőleg még a fűtési szezon kezdete előtt érdemes megtenni.

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

szemétégetés

levegő munkacsoport

levegőszennyezés

hulladék égetés

környezetvédelem

globális felmelegedés