Magyarok millió fűtenek ezzel: nem is sejtik, hogy brutális bírság jár érte

Az Európai Unióban tilos a hulladékok háztartási égetése, és ezt a legtöbb országban szigorúan be is tartatják. Mi magyarok azonban továbbra is előszeretettel égetjük otthon a PET-palackokat és a gumiabroncsokat, spórolunk a fűtésszámlán a kidobásra ítélt parketta vagy a használt ruhák elégetésével. Annak ellenére is, hogy egymás után jelennek meg azok a közlemények és kutatások, amelyek azt igazolják, hogy kevés olyan tevékenység van, amely a szemétégetésnél jobban károsítaná az egészségünket. Sajnos nagyon sokan lebecsülik ennek negatív következményeit, ezért az ország jelentős részében továbbra is zavartalanul folyik a háztartási szemét, faipari hulladék, bontott nyílászárók eltüzelése.

Pedig a hulladék égetése bűncselekménynek is minősülhet, akár börtönbüntetés is lehet a következménye, enyhébb esetben is 300 ezer forintos büntetéssel sújtható!

A Levegő Munkacsoportnak még 2017-ben volt egy reprezentatív közvélemény-kutatása, amelyet telefonos megkereséssel végeztettek el. Akkor minden harmadik magyar ember azt nyilatkozta, hogy időnként illegálisan szemetet is eléget.

Önbevallásról volt szó, úgyhogy valószínűleg ennél jóval nagyobb arányról beszélhetünk, akik a hulladék elégetésével spórolnak a fűtéssel, hiszen nem mindenki vállalja, hogy így cselekszik

– közölte a HelloVidék megkeresésére Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi és lakossági égetés projektvezetője.

Ha arra vagyunk kíváncsiak, vajon ma hányan égetnek otthon hulladékot, ahhoz érdemes azt is tudni, hívta fel a figyelmet a szakember, hogy hány százalékban fűtenek egyébként is Magyarországon fa vagy vegyes tüzeléssel. Akinek van kazánja vagy kályhája, az könnyebben dob a tűzre hulladékot is, gáz- vagy távfűtés esetén sokkal kisebb a valószínűsége annak, hogy valaki hulladékot is éget.

A rezsicsökkentés a tűzifa árára nem vonatkozott

Az elmúlt évtizedben a szilárd és folyékony tüzelőt (tűzifa, brikett, szén, lignit, olaj) használók aránya jelentősen megnövekedett, 2016-ban elérte a 42%-ot, és a háztartások csaknem 30%-a kizárólag ilyen módon fűtött (KSH 2017). Ezzel egyidejűleg a tűzifa folyamatosan drágult, míg a rezsicsökkentésnek köszönhetően a többi energiahordozó ára lépcsőzetesen csökkent és 2014 óta stagnál. Tény azonban az is, hogy mivel a szegény háztartások nagyobb arányban fűtenek fával, ez a drágulás elsősorban őket sújtja.

Sok-sok ezerszer szennyezőbb szeméttel fűteni, mint a tűzifával

A Pannon Egyetemnek egy nemzetközi kutatás eredményeit ismertető, az Atmospheric Chemistry and Physics tudományos folyóiratban tavaly megjelent tanulmánya szerint hatalmas mennyiségben kerülnek az egészségünket nagyon veszélyeztető káros anyagok a levegőbe a háztartási hulladék illegális otthoni elégetése során. Kiderült, hogy a műanyag-jellegű hulladékok (például a PET palack, habszivacs vagy ruhanemű) égetésekor 100-szor, 700-szor annyi, és akár több ezerszer (!) mérgezőbb összetételű policiklusos aromás szénhidrogén (PAH) kerül a levegőbe a fatüzelés emissziójához képest.

A felmérés szerint a levegőben az összes kibocsátott káros anyag 5%-a hulladék-eredetű – közölte Szegő Judit, aki még hozzátette, hasonló értékeket mértek Romániában, nagy valószínűséggel régiós problémáról lehet szó.

Önmagában ez az 5% nagyon kicsi számnak tűnhet, csak azt is felmérték, hogy a hulladék elégetésével négyezerszer több toxikus anyag kerül a levegőbe, mintha tűzifával fűtenénk. Másrészt egyértelműen bizonyított a levegőbe kerülő toxikus anyagok rákkeltő hatása. Patkánykísérletek bizonyítják, hogy ennek a toxikus füstnek a belélegzése akár genetikai módosulásokat is okozhat a születendő gyermekekben. Szellemi teljesítmény csökkenését is tapasztalták, de állatkísérletekben fokozta a bőr- és tüdőrák kockázatát is

– tette hozzá Szegő Judit.

Ezért sem jó, ha nő a légszennyezettség

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017. évi Levegőminőségi Jelentése szerint Magyarországon évente több, mint 14 ezer ember idő előtti halálát okozza a légszennyezés, mely Magyarország legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája.

A levegő ilyen mértékű szennyezésének fő oka a lakossági fűtés, a környezeti és egészségi szempontból is rendkívül ártalmas tüzelőanyagok elégetése elavult lakossági fűtőberendezésekkel, hibás fűtési technikákkal (forrás: Nemzetközi konferencia az ombudsman hivatalában a lakossági fűtés okozta levegőszennyezésről).

Az elmúlt években elkészített országos légszennyezőanyag-leltárok adatai alapján is a kis méretű szállópor-kibocsátás több mint 80 százalékát a lakossági fűtés okozza. Hazánkban a légszennyezettség éves szinten jóval többször haladja meg a határértéket, mint ahogy azt az úniós szintű rendeletek lehetővé tennék. Az egészségre már a határérték alatt is ártalmas lehet a légszennyezettség, erre utal, hogy a WHO (Egészségügyi Világszervezet) az európainál sokkal szigorúbb határértékeket határoz meg. A szálló por a légutakba jutva nyálkahártya-irritációt és a tüdő védekezősejtjeinek a pusztulását okozhatja. Súlyos esetekben növeli a légzőszervi rákos elváltozások kockázatát is, de a legapróbb szennyezők a véráramba bejutva a legfontosabb szerveket is megbetegíthetik.

Ne gondoljuk, hogy majd a kémény elvezeti a füstöt

Sokan azzal nyugtatják magukat, hogy a szél elviszi a füstöt, ők nem is szívják be a káros gázokat. Jellemzően azok a vegyes tüzelésű kályhák, amikbe általában hulladékot is égetnek – hívta fel a figyelmet Szegő Judit – kifogásolható minőségűek, a szemét elégetése pedig tovább ront rajtuk. Amennyiben valaki mégis szeméttel fűt, az a tüzelőberendezés idő előtti tönkremenetelét is okozhatja, de a biztonságos működés feltételeinek romlását mindenképp eredményezi. A szén-monoxidon kívül egyéb mérgező gázok keletkezéséhez is vezethet, amelyek veszélyt jelenthetnek az adott háztartásban élőkre. A kémény belső falára rakódott vastag korom és kátrányréteg a fűtés során létrejövő hő hatására izzani kezdhet és meg is gyulladhat. Az így keletkező lángok átterjedhetnek a ház tetőszerkezetére is, és akár az egész épület a lángok martalékává válhat.

Jellemzően más hulladékot dobnak a tűzre a falvakban, mint a városokban

A Pannon Egyetem tavalyi kutatása azt is megvizsgálta, hogy miként függ a településszerkezettől, hogy az ott élők mennyi szemetet használnak tüzelőként. A vizsgálat szerint városok és falvak között nincs számottevő különbség abban, hogy mennyi szeméttel fűtenek, de abban már igen, hogy mit égetnek el. Jellemzően más hulladékot dobnak a tűzre a falvakban, mint a városokban. A nagyvárosokban sokkal inkább jellemző a bútorlapokkal való fűtés. A szakemberek szerint ennek megvan a logikus magyarázata, hiszen a lomtalanításokon nagyon könnyű a városokban olyan fa alapanyagú (ám festett és lakkozott) bútorokra szert tenni, amiket aztán télen el lehet tüzelni. A falusi környezetben pedig inkább a rongyok és ruhaneműk égetése jellemzőbb:

Személyes kommunikáció során mi is hallottuk, hogy vannak, akik a szociális segítségként kapott bálás ruhát is fűtésre használják.

– emelte ki a HelloVidéknek Szegő Judit.

Tudják egyáltalán a magyarok, hogy ez tilos?

A 2017-es felmérésben a Levegő Munkacsoport arra is rákérdezett, mennyire vannak tisztában az emberek azzal, hogy a szemét otthoni elégetésével milyen károkat okoznak maguknak és a lakókörnyezetüknek. A felmérésből az derült ki, hogy nagyon nagy részük (a megkérdezettek több mint fele) ismerethiány, vagy megszokás miatt, nemtörődömségből égeti el a szemetet. Mondván, ha már a nagyszülőik is ezt tették, miért is ne, a legegyszerűbb megszabadulni úgy a hulladéktól, hogy közben a tűzifa sem fogy.

A megkérdezettek 15 százalékának a válaszából derült ki az, hogy alacsony jövedelme miatt nem telik tüzelőre, ezért éget hulladékot. Ők azok, akiknél az elsődleges ok a szegénység, nem tudják megfizetni a megfelelő minőségű tüzelőanyagot.

Viszont ha ott tartanánk, hogy nem minden harmadik ember, hanem csak az a 15 %-a égetné a szemetet, akiknek nincs pénzük tüzelőre, már sokkal egészségesebb levegőjű környezetben élnénk. Feleannyi lenne a levegő szennyezettsége! Persze, jobb lenne, ha ők sem szeméttel fűtenének, hiszen a rászorultak számára igényelhető a szociális tűzifa!

– mondta el a Levegő Munkacsoport munkatársa.

A Levegő Munkacsoport ezért a tehetősebb, ám nemtörődömség és információhiány miatt hulladékkal fűtőket és szomszédjaikat szólítja meg "Mérj velünk!" elnevezésű kampányával. Olyan levegőminőség-mérők kihelyezésére ösztönzik a lakosságot, önkormányzatokat, illetve cégeket, melyek a szállóport mérik a lakó- és munkahelyek közvetlen közelében. A mért adatok tájékoztató jellegűek, de szemléletformáló hatásuk és az úgynevezett állampolgári tudományosság (citizen science) szempontjából nagyon hasznosak.

Sok a feljelentés, annál kevesebb a bírság

A Levegő Munkacsoport irodájába is rendszeresen futnak be olyan telefonok, amikben arról panaszkodnak, hogy a szomszéd szeméttel fűt. De mit tehetünk, ha ilyenkor, kihez forduljunk?

Sokan azt hiszik, hogy az önkormányzatoknál kell a bejelentést megtenni, de ez nem így van. Ha valaki ezzel a szabálysértéssel találkozik, akkor a területileg illetékes járási hivatalhoz, a kormányhivatalhoz kell fordulnia, ha ipari forrásról van szó, akkor pedig a megyei kormányhivatalnak címezve kell a panaszlevelet megírni. Érdemes külön is kihangsúlyozni: önmagában eljárás nem indul, előbb panaszlevél formájában feljelentést kell tenni! Van még egy lehetőség – emelte ki a Levegő Munkacsoport munkatársa– ha birtokvédelmi eljárást indítunk. Ezt pedig a jegyzőnél tehetjük meg.

Az emberek sok esetben munkaidőn kívül égetik hulladékot, a hivatal viszont nem ekkor dolgozik. A Levegő Munkacsoport ezért is szokta azt javasolni, hogyha észleljük, hogy a szomszéd udvarán szemetet halmoz fel, és sűrű sötét erős füst árad a kéményből, készítsünk videófelvételeket, de hívjuk ki a rendőrséget is, akik majd felvesznek egy jegyzőkönyvet, ami később bizonyítékul szolgálhat. Természetesen mindezt csak azután tegyük, ha megpróbáltunk beszélni a szomszéddal, de nem sikerült meggyőzni az illegális és veszélyes tevékenység befejezéséről.

Mi tekinthető hulladéknak?

Bútorlapon kívül mostanában nagyon jellemző, hogy a felújítási munkálatok során keletkezett lomoktól, ablakkeretektől, régi konyhabútortól vagy a parkettától úgy akarnak megszabadulni, hogy tüzelőként elégetik. Hiába készülnek azonban fa alapanyagból, attól még kezelve (lakkozva, festve) vannak, így hulladéknak számítanak, ugyanúgy tilos az égetésük, mint például a tejes flakonoké – szintén bírsággal sújthatják azt, aki égetéssel próbál megszabadulni tőlük.

Összességében tehát a saját háztartásunkban keletkezett kezeletlen fa- és a papírhulladék kivételével tilos minden hulladék elégetése, beleértve például az alábbiakat is:

• úgynevezett „kezelt” fa, tehát festett, lakkozott (pl. régi ablakkeret, ajtók, raklapok stb.),
• rétegelt lemez, bútorlap,
• építési fahulladék,
• színes, „fényes” papírhulladék,
• petpalack, műanyag hulladék,
• autógumi, használt ruha, rongy,
• fáradt olaj, üzemanyag
• vegyes, kommuniális hulladékok.

Akkor mivel szabad fűteni?

A szilárd tüzelésű fűtőberendezésekben kizárólag a gyártó által előírt anyagot szabad elégetni – hívta fel a figyelmet Kapás Márton, a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megbízott szóvivője, aki a Nool.hu-nak nyilatkozott erről.

Mint mondta, a fával való tüzelés esetén csak papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen, száraz fahulladék használható, háztartási hulladék nem, de farostlemezzel és laminált lapokkal sem szabad tüzelni. A szén-, fa-, vagy vegyes tüzelésű kályhákat pedig csak aprított fával, papírral és a kereskedelemben kapható alágyújtóssal szabad begyújtani, semmiképpen sem benzinnel.

Összességében tehát: megfelelő minőségű tűzifát kell használni, valamint a tüzelőberendezéseket sem szabad túlterhelni, mindegyiket szakemberrel kell ellenőriztetni. Utóbbit legalább évente egyszer, lehetőleg még a fűtési szezon kezdete előtt érdemes megtenni.

Címlapkép: Getty Images