Júliusban „a személyi feltételek átmeneti hiánya miatt” másfél hétig szünetelt a Szegedi Tudományegyetemen az urológián a fekvőbeteg felvétel. Itt csak átmeneti problémáról volt szó, máshol az országban azonban ennél sokkal nagyobb a baj. A 444.hu összesítése szerint összesen 43 intézményt érint országszerte a krónikus orvos és nővérhiány.
Szolnokon például a Hetényi Géza Kórházban július óta nincs gyermekintenzív ellátás,
a legkomolyabb műtéteket szakdolgozók híján nem tudják elvégezni. A súlyos beteg gyerekeket 55-150 kilométerrel odébb, Kecskeméten, Miskolcon, Debrecenben vagy Budapesten látják el.
A szekszárdi Balassa János Kórházban még 2020-ban, a járvány miatt állították le a krónikus belgyógyászatot, a kardiológiai rehabilitációt, a mozgásszervi rehabilitációt és a reumatológia aktív fekvőbeteg-ellátását. Idén nyáron kellett volna újraindítani ezeket az ellátásokat, de orvos- és ápolóhiány miatt nem sikerült.
Sátoraljaújhelyen májusban megszűnt az addiktológia, valamint a menopauza és csontritkulás rendelés. Utóbbi már Miskolcon is korlátozottan működik, mégsem találtak jobb megoldást, oda helyezték át az ellátást. Majdnem másfél órát kell utazniuk a betegeknek, hivatalosan december 31-ig, de nem tudni január 1-től honnan lenne dolgozó.
A balassagyarmati kórházban március óta nincs haematológia, csecsemő- és gyermekkardiológia, illetve kardiológiai rehabilitáció sem. A betegeknek Salgótarjánra vagy Budapestre kell menni (50-95 kilométer), hogy mikortól indulnak újra az osztályok, nem tudni.
Mosonmagyaróváron és Ajkán is sok ellátás hiányzik. A pszichiátria, a kézsebészet, az addiktológia, az onkológia, a gyermek-nőgyógyászat és a gyermek-tüdőgyógyászat, sőt a belgyógyászat egy része és az endokrinológia is munkaerőhiánnyal küzd.
A kórházak mellett a szakrendelők is bajban vannak
Baktalórántházán a bőr- és nemibetegellátás, Létavértesen a rehabilitáció, Tiszaújvárosban az audiológia, Borsodnádasdon a szülészet, Szabadszálláson a röntgen és a sebészet, Zircen a neurológia és a szemészet szünetel. Dunavecsén a bőr- és nemibetegségek mellett az urológiai, ortopédiai és reumatológiai bajokat sem tudják ellátni, utóbbi kettőt tavaly év eleje óta.
A szünetelős-áthelyezős rendszer a mentők számára is nagyobb terhet jelent, az ő dolguk választani a kijelölt helyettesítők közül. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő szerint már a járvány előtt is túlterhelt volt a mentőszolgálat, ezt a feladatot szerinte így „nem lehet tisztességesen ellátni”.
Címlapkép: Getty Images