A Magyar Hűtő-és Konzervipari Szövetség tagjai korábban arról számoltak be, hogy aggodalommal várták a szezont, tekintettel az évtizedek óta nem tapasztalt szélsőséges világpiaci környezetre. Az egész világpiacra kiterjedő, többnyire már két számjegyű infláció, bizonytalanság van az alapanyagok piacán, töredezett ellátási láncok, energiaár-robbanás és csomagolóanyag-ellátási gondok is adódtak. A konzerv- és hűtőipar alapvető gondja abból fakad, hogy a takarmánykukorica ára már évek óta az inflációt meghaladó mértékben növekszik, és így a két meghatározó termékük, a csemegekukorica és a zöldborsó területe folyamatosan csökken.
Mint mondták, a visszaesés a zöldborsónál a szembetűnőbb, az utóbbi 5 évben 20 százalékkal szűkült a területe, de a csemegekukorica termesztése sem olyan vonzó már, mint korábban. A csökkenést az sem tudta megállítani, hogy az előző 3 évben gyakorlatilag megduplázódott mindkét nyersanyag felvásárlási ára. Az utóbbi években kialakult gazdasági környezet szélsőséges tendenciáit tovább erősítette a már majdnem három hónapja tartó háború.
Kiemelték továbbá, hogy a háború közvetlen hatásai, az EU által több hullámban meghozott és elfogadott embargós lépések csak tovább erősítették a rossz irányba mutató gazdasági tendenciákat és piaci mozgásokat. Jelenleg egy ipari feldolgozó többszörösét fizeti a gáz egy-másfél évvel ezelőtti árának, és hasonlóan többszörösét a villamos energiáért. Rendkívüli a bizonytalanság a beszállítói piacon is: a feldolgozáshoz szükséges segédanyagok egyikét sem lehet stabil, hosszú távú szerződésekkel lefedni, a csomagolóanyagok árát és mennyiségét csakis rövid távra, maximum egy-két hónapra hajlandók a beszállítók biztosítani, ezzel is bizonytalanná téve a feldolgozást. A jelentős alapanyagár-növekedés és egyéb költségek fent említett mértékű, robbanásszerű növekedése nagy mértékű plusz finanszírozási igényt fog jelenteni a feldolgozóiknak, ami növelni fogja a pénzügyi terheket és ezt még tetézik a látványosan megugró hitelkamatok.
Mit mond a tudomány?
A gasztronómiai író, egyben szegénység elleni aktivista, Jack Monroe Independenten publikált cikkében éppen azt mítoszt rombolja le, ami szerint a konzerv ételek, alapanyagok nem válnak egészségünkre. Mint írja, a kaliforniai egyetem kutatói megállapították egy 2007-es tanulmányban, hogy a fagyasztás és a tartósítás folyamatai segíthetnek a tápanyagmegőrzésben. A fagyasztott termékek alapvetően kevesebb tápanyagot veszítenek a rövid forralási idő miatt.
A kutatók levonták a következtetést: a friss termékek kizárólagos előtérbe tolásával teljesen háttérbe szorulnak a fagyasztott és konzervált termékek azon jó tulajdonságai, amik a tápanyagtartalmukban rejlenek. Mindennek tetejében sok friss gyümölcs és zöldség szavatossága csak pár nap, aminek letelte után nem biztonságos őket elfogyasztani – már ha egyáltalán meg is kívánjuk ilyen formában őket.
A tanulmány szerzői arra is felhívják a figyelmet, hogy a különféle tárolási, feldolgozási technológiákat évtizedek óta használják a romlandó gyümölcsök, zöldségek minőségének, ízeinek, tápanyagainak megőrzésére. A hűtés lelassítja a gyümölcsök, zöldségek levegőhöz jutását, ami által megnő az élettartamuk is. A fagyasztás, konzerválás, szárítás mind azt szolgálják, hogy a romlandóból olyan termékek válhassanak, amiket az év bármelyik szakában fogyaszthatunk, és biztonságosan el is juthatnak a fogyasztókhoz világszerte, nem csak a termeléshez közel eső régióban. A lényeg tehát:
bár a konzerválás okozhat enyhe tápanyagvesztést, például a C-vitamin esetében, aminek a mennyisége néhány gyümölcsben, zöldségben lecsökkent a hőkezelés hatására, a tápanyagérték viszont a konzervált termékekben stabilan megmarad.
Érdemes betárzani belőlük!
Jó hír viszont, hogy a magyarok fele kedvenc zöldségeit szezonon kívül is megveszi konzerv vagy fagyasztott formában, így ők a változatos vitaminbevitelt a téli időszakban is biztosítják. A hétköznapokban is fontos lenne odafigyelnünk arra, hogy a nehéz, zsíros fogások mellett egészséges, vitaminban gazdag ételeket is fogyasszunk. Ha a szezonális zöldségek nem elég változatosak, nyugodtan keressük meg kedvenc zöldségeinket konzerv vagy fagyasztott formában, és csempésszük bele őket az ételekbe.
Árak tekintetében vegyes képet láthatunk, hiszen márkától és mennyiségtől is függ, hogy mennyibe kerül egy-egy konzerv. Most a fentebb említett zöldborsó és kukorica konzerveket néztük meg, hogy milyen áron kaphatóak, hiszen legtöbben ezeket használják fel salátákban vagy köretekhez. De megnéztük azt is, hogy idén májusban, legutóbbi körképünk során, mennyibe kerültek ezek a termékek. Ennek alapján tehát a nagyobb áruházak kínálatát nézve:
- a Tesco online kínálatában a zöldborsót 315-1249 Ft/doboz áron találunk, attól függ mekkora adagot szeretnénk venni. A konzervkukorica ára itt 399-909 Ft/doboz áron vehetünk, kisebb-nagyobb kiszerelésekben. (Idén májusban zöldborsót 299-1029 Ft/doboz áron, kukoricát pedig 339-1019 Ft/doboz áron vehettünk.)
- A Spar webshopjában 272-773 Ft/doboz között mozog a zöldborsó ára, itt is a kiszerelés méretétől függően. Kukoricát 337-799 Ft/doboz áron vehetünk, kiszereléstől függően. (Májusban itt a borsó ára 189-1099 Ft/doboz között mozgott, a kukoricáé pedig 199-1049 Ft/doboz áron.)
- Az Auchan online shopjában 229-939 Ft/doboz áron kaphazó a zöldborsó, a kiszerelés méretétől függően. A konzervkukorica ára itt 229-839 Ft/doboz, szintén kiszereléstől függően. (Idén májusban itt 189-1029 Ft/doboz áron volt kapható a borsó, a kukorica pedig 189-819 Ft/doboz áron.)
Címlapkép: Getty Images