Időnként felröppennek elméletek arról, hogy a Balaton-felvidéken található vulkanikus hegyek közül vajon melyik fog és mikor újra működésbe lépni? Árvai Gábor geológiai szakember erre a kérdésre is válaszolt.
A Kárpát-medence aljzata olyan, mint egy összerakós puzzle játék, sok-sok darabból rakódik össze – írja a likebalaton.hu.
A Balaton-felvidéki vulkanizmus kifejezés azért pontatlan, mert amikor ezek a vulkánok működnek, akkor a Balaton még nem létezett
– mondta Árvai Gábor geológiai szakember.
A Pannon-beltó 8,5 millió évvel ezelőtt erről a területről visszavonult. Az első vulkán kitörés a mai Tihanyi-félsziget területén történt 7,8 millió évvel ezelőtt. Hogy jelenleg látjuk ezeket a vulkánokat az ne tévesszen meg senkit; mert a Badacsony esetében 3,5 millió, a Tóti-hegy esetében az 5,7 millió év alatt lekopott, a külső erők lepusztították a környezetet, azért látjuk ezeket a hegyeket. De eredetileg, amikor a Tóti-hegy vulkánja működött, maga a most látható hegy nem volt felszínen. Következésképpen nem is lehet tanúhegy - közölte a geológiai szakember.
Amikor ezek a vulkánok működtek, akkor teljesen más tektonikai szerkezet volt és nagyon nagy, 70-80 kilométeres mélységből jött a magma anyag.
Hogy miért nem fognak ezek a vulkánok többet kitörni, annak Árvai Gábor szerint nagyon egyszerű magyarázata:
A földkéreg és a köpeny határa nálunk 30-35 kilométeres mélységben van. Itt esély nincs arra, hogy ha netán mégis valami kis magma összeállna és elindulna fölfelé, maximum elérkezik a kéreg-köpeny határig, azt viszont áttörni nem tudja a mai, jelenlegi szerkezetben. Itt a magma megszilárdul, kiegyenlítődik a sűrűsége és ez a magma odanő a kéreg határhoz, vastagítja azt. Óriási nyomás alatt van ez a bazanit. Nincs esély kitörésre.
Címlapkép: Getty Images