Pusztító földrengések Magyarországon: ezek a legveszélyeztetettebb régiók itthon

Hírekből tudjuk, a február 6-i törökországi erős, eddig több mint 44 ezer halálos áldozatot követelő rengések óta szinte folyamatosak a földmozgások. A török hatóságok azóta 6414 utórengést regisztráltak az érintett térségben. A héten többek között 6,4-es erősségűn rengett a föld Szíriában, Egyiptomban és Libanonban. Csütörtök hajnalban irtózatos erejű, 6,8-as erősségű földrengés rázta meg Tádzsikisztánt és Kínát is. Bár szeretnénk biztonságban érezni magunkat, Magyarországon is rendre megmozdul a föld. Tudtátok, hogy az 1956-os dunaharaszti földrengés majdnem elérte a hirosimai atombomba erejét? Hazánkban átlagosan 20-30 évente következik be jelentős erejű, 4,8-6,2 magnitúdójú földrengés. Az erős rengések a múltban komoly károkat okoztak és a statisztikák szerint a jövőben sem lesz ez másként - de erről majd később!

A legnyomasztóbb, hogy szinte kivédhetetlen

A pusztító földrengéseket okkal tartja az emberiség az egyik legnagyobb veszedelemnek, szinte kivédhetetlen, és egyik pillanatról a másikra mindenünk (lakásunk és életünk) semmivé válhat. De a Föld lakóinak nemcsak a hajlékát teszi tönkre, hanem átrajzolja az államok térképét is. Az egyik legerősebb földrengés például 286 ezer, míg egy másik több százezer emberáldozatot követelt. Az eddig dokumentált földrengések közül a legerősebb 1960 májusában következett be. Megközelítőleg tíz percig tartott, és Chile partjainál a tengeri hullámok 25 méter magasságig szöktek. Mindemellett pedig az ország területét oly mértékben kibővítette, hogy a terület egyenlővé vált 1500 futballpálya kiterjedésével.

A mostani törökországi és szíriai földrengésnél eddig a világon négy erősebb földmozgást regisztráltak. A Biztosítási Elemző Központ anyaga szerint ennél erősebb földrengésekre Ázsiában, Óceániában ás Dél-Amerikában került sor, de mi magyarok is „büszkélkedhetünk” több pusztító földrengéssel.

Mennyire vagyunk mi, magyarok veszélyben?

Az elemzések szerint Magyarország nem tartozik a világ aktív szeizmikus területei közé, a Kárpát-medence szélső területein mégis igen komoly földrengési tevékenység tapasztalható.

Hazánkban átlagosan 20-30 évente következik be jelentős erejű, 4,8-6,2 magnitúdójú földrengés. A magyarországi rengésekre az a jellemző, hogy az első rengés a legnagyobb erejű, az utórengések pedig kisebbek, de nem zárható ki az első rengés után egy újabb nagyobb rengés sem. Az erős rengések a múltban komoly károkat okoztak és a statisztikák szerint a jövőben sem lesz ez másként

– közölte a Biztosítási Elemző Központ.

Megnyugtató azért, hogy a magyarországi földrengések általában nem pusztító erejűek.

A legerősebb magyarországi földrengés a világ legerősebb földmozgásinak listájának közepén helyezkedik el, és nem érte el a 7-es szintet

– közölte a Biztosítási Elemző Központ.

Ez annak köszönhető, hogy az ország távol fekszik a nagyobb törésvonalaktól. Magyarországon egyébként évente mintegy 100-200 egészen kicsi, 2,5 magnitúdónál nem erősebb, emberek által nem észlelhető rengés következik be, és további 4-5 gyengébb, de már érezhető rengést is feljegyeznek. Az országban, amióta feljegyzik a rengéseket, körülbelül 3 tucatnyi olyan erősségű földrengés következett be, ami komolyabb károkat okozott.

A legaktívabb törésvonalunk: Komárom–Berhida

Magyarország rengések szempontjából legaktívabb zónája a Komárom–Berhida-vonal. Ennek az az oka, hogy a Dunántúli-középhegység kiemelkedése máig tart.

Komáromban 1763-ban a város épületeinek harmada, Eger esetében 1925-ben több mint 200 épület, míg a dunaharaszti rezgés (1956-ban) esetében több mint 3000 épület sérült meg. A legerősebb rengés a komáromi volt, amely 63 ember halálát okozta.

Maga a dunaharaszti rezgés intenzitása a hirosimai bomba által előidézett rengési intenzitáshoz hasonlítható.

Az 1956-os dunaharaszti földrengés 1956. január 12-én következett be, helyi idő szerint 06:46-kor. Az 5,6-es erősségű rengés következtében két ember vesztette életét, 38-an megsérültek, ugyanakkor Dunaharasztiban 3144 lakóház megrongálódott a település 3500 épülete közül. A rengések erejét Dunaharaszti, Soroksár és Taksony településeken is érezni lehetett. Dunaharasztiban és Taksonyban mintegy 50-60 sírkő kidőlt, az ásott kutakat homok töltötte fel, Taksonyban iszapkráter és egy 3cm széles repedés keletkezett.

Sokan emlékezhetnek még az 1985-ös berhidai földrengésre

Az 1985-ös berhidai földrengés 1985. augusztus 15-én, reggel 6 óra 29 perckor pattant ki Berhida térségében. A magyarországi földrengések közül az 1956-os óta ez volt a legnagyobb energiájú, a Richter-skála szerinti 4,9 magnitúdójú, a Mercalli-skálán VII-es erősségű. A rengés elsősorban Peremartonban és Berhidán okozott épületkárokat (Berhidán 72 házat teljesen le kellett bontani), de távolabbi, Balaton környéki településeken is sérültek meg épületek. Az utórengések többsége csak Berhidán volt érezhető. A főrengést követő fél évben szeizmográfokkal közel 200 rengést észleltek a területe

A poharak leestek le a földre, lengtek a csillárok ( Oroszlány, 2011.)

Oroszlány környékén 2011. január 29-én 18 óra 41 perckor 4,7-es erősségű földrengést észleltek, mely az 1985-ös berhidai földrengés óta a legerősebb volt Magyarországon. A rengés 38 másodpercig tartott. Érezhető utórengések akkor nem voltak, pedig akár 4-es erősségűekre is számítottak. Az első utórengéseket már a földrengést követő éjszaka észlelték. A rengés epicentruma Komárom–Berhida térségben volt. Oroszlány a középhegységi paleo–mezozoós pászta tatai haránttörése felett fekszik, amely a móri haránttöréssel és a balatoni küszöbbel együtt Magyarország szeizmikusan legaktívabb térsége. A rengés kiváltó oka a Dunántúli-középhegységet magában foglaló kéregdarab tektonikus mozgása. Az Európai-Mediterrán Szeizmológiai Központ mérései szerint a rengés központja Székesfehérvártól 33 kilométerre északnyugatra és Oroszlánytól 6 kilométerre északkeletre volt. Az epicentrumhoz legközelebb eső település Kecskéd volt.

A rengést az Oroszlányhoz közeli epicentrumtól még mintegy 100 kilométerre is lehetett érezni.

Budapesten, Székesfehérváron de még Dél-Szlovákiában és Pozsonyban is érzékelték. Érezték Tatabányán, Gödön, Környén, Budaörsön, Biatorbágyon, Telkiben, Enyingen és Veszprémben is. A szlovák Markíza televízió szerint 3-4 másodpercig tartó földmozgást éreztek Révkomáromban, Dunaszerdahelyen, Érsekújváron és Nagyszombatban is.

A rengés következtében károk keletkeztek az épületekben, személyi sérülés nem történt. A legtöbb kárt Oroszlányban okozta a földrengés. Több magas házon hajszálrepedések jelentek meg, régi épületek kéményei sérültek meg, de az otthonát senkinek sem kellett elhagynia. A városban információs vonalat hoztak létre a károk bejelentésére.

Budapesten Tarlós István főpolgármester folyamatosan tartotta a kapcsolatot a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal.

A III. és XI. kerületében panelházak sérültek meg, de további településeken, Kecskéden, Pázmándon, Székesfehérváron, Velencén és Tatabányán is voltak épületkárok.

Vértessomlón és Várgesztesen is történtek kisebb károk, utóbbi településen a templom boltívében esett kár. Egész Komárom-Esztergom megyében átvizsgálták a veszélyes üzemeket, iszap- és zagytározókat, de a felmérések szerint egyikben sem esett kár.

A rengést átélt emberek beszámolói szerint megremegtek az ablakok, könyvek, poharak estek le a földre, lengtek a csillárok. A magasabb épületekben lakók közül többen az utcára szaladtak.

Az internetes hírújságok már néhány perccel a rengés után beszámoltak a történtekről. Az MTA GGKI Szeizmológiai Osztályának honlapja rövid időn belül elérhetetlenné vált a leterheltség miatt. A közösségi oldalakon már a rengést követő első percekben megjelent a hír, a Facebookon megalakult a Földrengés 2011 csoport, melyhez rövid időn belül már 700-an csatlakoztak, a Twitteren is egymást érték a beszámolók.

Félév múlva 2011. július 11-én a közelben, Csákvár és Gánt között is volt egy újabb földrengés.

Falrepedések, vakolathullások, tetőről leesett cserepek (Heves, 2013)

A hevesi földrengés 2013. április 23-án 00:28-kor, 10 km-es mélységben pattant ki. Az automata mérőrendszer szerint az erőssége 4,7 volt a Richter-skálán, azonban több forrás is a 4,8-as erősséget hirdette. A rengést nem csak Hevesen, de a közeli településeken és Budapesten is érezték. A károk jelentős része Tenken következett be: falrepedések, vakolathullások, tetőről leesett cserepek. A rengés jeleire többen felébredtek, az ébren lévők még Budapesten is mozgó bútorokról és csörömpölő berendezési tárgyakról beszéltek. Április 24-én reggel 5:39-kor 2,5-es erősségű utórengést mértek Erdőtelek közelében, június 4-ére virradó éjjel pedig 2,3-as erősségűt Heves település közelében.

Megmozdult alattam a kanapé és a szekrény is mozgott (Nagyatád, 2019.)

2019. március 7-én 20.08-kor közepes méretű, 4,0-ás erejű földrengés keletkezett Somogy megyében, Nagyatád közelében, kb. 14 km mélységben. A rengést több kisebb előrengés előzte meg az azelőtti napokban. A földrengést nagy területen érezték. A rengés mérete és mélysége alapján kisebb károk is keletkezhettek az epicentrum környékén.

A Kaposvár Most Facebook-oldalán a térségben élők reakciói olvashatók, többen recsegő tetőről, morajlásról számolnak be. „Megmozdult alattam a kanapé és a szekrény is mozgott” – írta egy nagyatádi lakos. Egy másik nagyatádi az Indexnek írta meg élményeit este 9 óra körül:

A szemközti házról a cserepek is lepotyogtak néhány helyen. Nagyon meglepő volt, mintha egy kamion hajtott volna a házba. Körülbelül 1-2 másodpercig tartott.Most kezdenek az emberek visszamenni a házakba.

Tavaly is számos helyen rengett a föld

Bár szeretnénk biztonságban érezni magunkat, Magyarországon is rendre megmozdul a föld. Körülbelül fél éve július 23-án Csepreg és Répcelak között például földrengés, akkor Richter-skála szerint 3,4-es erősségen, kilenc kilométeres mélységben. A földmozgást, amelyet az ELKH Földfizikai és Űrtudományi Intézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórumában mértek, Répcelakon többen érezték. Károkról azonban a katasztrófavédelemhez nem érkeztek akkor bejelentések.

Csak az elmúlt fél évben még további földrengéseket is észletek:

• 2022. július 28.: Kács: 2,5-es erősségű
• 2022. október 19.: Zalakaros: 2,3-as erősségű
• 2022. október 22.: Zalakomár: 2,4-es erősségű
• 2022. november 9.: Zalaszentgyörgy: 2,4-es erősségű
• 2022. december 17.: Mezőkeresztes: 2,7-es erősségű

Címlapkép: Getty Images