Számos különlegesebbnél különlegesebb élőlény vesz minket körbe, és sokszor bele sem gondolunk, hogy némelyikük a túlélésért küzd napról napra. A legtöbbször mi, emberek sodorjuk őket a kihalás szélére, amire a klímaváltozás csak ráerősít. Az Agrárszektor annak járt utána, hogy Magyarországon mely állatfajok vannak a legnagyobb veszélyben, mi ennek az oka, és mit lehetne tenni annak érdekében, hogy némileg javítsunk a helyzetükön.
Dr. Herényi Márton, a MATE Állattani és Állatökológiai Tanszék munkatársa elmondta a lapnak, hogy melyek ma a legveszélyeztetettebb hüllők, madarak és emlősök hazánkban. Íme:
Hüllők
Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis)
A rákosi vipera egész világállománya a Kárpát-medencében él. Magyarországon csak a Kiskunság és a Hanság néhány pontján fordul elő, ezenkívül még Erdélyben vannak populációi. Élőhelyeinek, a síkvidéki nedves réteknek a megfogyatkozása, mezőgazdasági művelésbe vonása okozta az állomány csökkenését. A mérges kígyóktól való félelem miatt szándékosan is pusztították.
Haragos sikló (Dolichophis caspius)
Ez a faj a Villányi-hegységben a Szársomlyón, a Budai-hegységben, valamint a kettő között, a Duna mellett néhány ponton található meg, meleg, napsütötte (sokszor sziklás) területeken. Az élőhelyek sorra tűnnek el a beépítés, beerdősülés vagy szándékos erdősítés és mezőgazdasági tevékenység miatt. Populációi nagyon elszigetelődtek egymástól. A meglévő élőhelyek megőrzése lenne a kulcs annak érdekében, hogy javítani lehessen a helyzetükön.
Keresztes vipera (Vipera berus)
A Zempléni-hegységben és a Felső-Tisza-vidéken bokrokkal, facsoportokkal tarkított réteken, valamint Somogy és Zala megye bizonyos részein (itt nedves erdők tisztásain) él a keresztes vipera. Populációi nagyon elszigetelődtek egymástól, élőhelye is több területen megszűnt. Megfogyatkozásának oka még a túl nagy méretű vadállomány (pl.: vaddisznó) is. A mérges kígyóktól való félelem miatt szándékosan is pusztítják. Kérdés, hogy mit tehetünk a megóvása érdekében?
Először is, őrizzük meg meglévő élőhelyeit. Ismétlem önmagam, ne verjünk agyon egy állatot csak azért, mert kígyó, vagy annak látszik! Ne féljünk tőle! Ha viperák lakta területen járunk, számítsunk az esetleges felbukkanásukra. Például, óvatosan üljünk egy fatörzsre vagy forgassunk fel egy követ, ekkor a konfliktus könnyen elkerülhető. De a viperamarás egyébként is nagyon ritka Magyarországon
- emelte ki dr. Herényi Márton.
Elevenszülő gyík (Zootoca vivipara)
Hazánkban szórványosan fordul elő hűvösebb klímájú, nedves területeken, például lápréteken, lápokban. Ún. jégkori reliktum (azaz jégkori maradványfaj). Élőhelyeinek a nedves, lápos területeknek az eltűnése, kiszáradása sodorta őket veszélybe. Ez részben a klíma melegedésének köszönhető, másrészt a lecsapolások miatt következett be. A klíma további melegedése elősegíti az élőhelyek további megfogyatkozását. Megóvásuk érdekében a jelenlegi élőhelyeit kell megőrizni.
Pannon gyík (Ablepharus kitaibelii fitzingeri)
Déli kitettségű, száraz, füves domb- és hegyoldalakon, sziklagyepeken fordul elő, szigetszerűen az országban. A veszélyt az élőhelyek eltűnése, beépítése, beerdősülése vagy szándékos erdősítése okozza. Fontos, hogy lehetőleg az összes előfordulási helyét megtalálják, a meglévő élőhelyeit pedig megőrizzék.
A teljes lista az Agrárszektor oldalán olvasható.
Címlapkép: Getty Images