Számos különlegesebbnél különlegesebb élőlény vesz minket körbe, és sokszor bele sem gondolunk, hogy némelyikük a túlélésért küzd napról napra. A legtöbbször mi, emberek sodorjuk őket a kihalás szélére, amire a klímaváltozás csak ráerősít.
Élőhelyeinek eltűnése és egy invazív versenytárs megjelenése az utóbbi évtizedekben a kihalás szélére sodorta a hazánkban őshonos lápi pócot (Umbra krameri).
Az erdélyi kopó jelenleg a legveszélyeztetettebb Magyarországról származó kutyafajta. Az egész világon nagyjából 1300 törzskövezett példányt tartanak számon, ebből Magyarországon és a Kárpát-medencében él 800-1000 kutya.
A búzavirágnak már csupán három élőhelye ismert a Körös-Maros Nemzeti Park területén, az állománynövelés érdekében három éve szaporítási program indult.
Nyolcszor olyan gyors a rovarfajok kihalása, mint a gerinceseké.
Március óta ömlik szennyezett víz a Sajóba a folyó felső szakaszán, a szlovákiai Alsósajó egykori vasércbányájából. A magyar vízügyi hatóság a médiából értesült a szennyezésről, Magyarország már kormányszinten sürgeti a megoldást.
Száztizennégy olyan település van ma az országban, ahol háromszáz lakos sincs, és ahol a fiatalok száma tíz százalék vagy az alatti: a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint nem valószínű, hogy ezek célzott beavatkozás nélkül hosszú távon megmaradnak.
Magyarország egyik kezelendő kihívása az elöregedő társadalom. A KSH adatai szerint 2010 és 2020 között a 18 év alattiak népességen belüli aránya 18%-ról 16%-ra csökkent, a falvaink szép csendben elöregednek.
Az emberi tevékenység következtében a fajok tömegesen pusztulnak ki. Azonnali intézkedések kellenek a természetes élőhelyek, mint az óceánok és az erdők világszintű védelme érdekében, de ezen túl gyökeres változásokra van szükség a mezőgazdaságban, az élelmiszertermelésben és a fogyasztásban, sőt az étrendünkben is.
Budapest 2℃ (eső)