Nem egy kerttulajdonosnak okozhat fejtörést, hogy az őszi avarral, és a metszések után maradt zöldhulladékkal mit is kezdjenek. Egy biztos, a legrosszabb, amit csak tehetünk, hogy csendben alágyújtunk. Helyette térképen is hozzuk – országos szinten mi minden lehet a megoldást!
Túl vagyunk az első éjszakai mínuszokon, és bár a fák levelei még csak most kezdenek sárgulni és hullani, hamarosan tömegével borítja el kertjeinket a száraz avar. De mit tegyünk vele? Szabad égetni, vagy tilos? Hová lehet elszállítani a lehullott leveleket, az őszi metszésből származó nyesedéket, ágakat? Milyen szabályok vonatkoznak ránk, kertes ház tulajokra? Mi történik, ha megszegjük ezeket, és milyen bírságra számíthatunk? Egyáltalán miért nagyobb baj az avart égetni, mint fával fűteni?
Vészhelyzet van- emiatt sok településen még mindig szabad az égetés
Bár a parlament által 2020 nyarán elfogadott módosítás értelmében 2021. január elsejétől (környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény értelmében) országszerte tilos az avar- és a kerti zöldhulladék égetése, egy 2020. decemberi kormányrendelet szerint, amíg veszélyhelyzet áll fenn, továbbra is az önkormányzatok hatásköre, hogy engedélyezik-e, és milyen feltételekkel.
A törvénykezés tehát a települések vezetésének ad egy kiskaput: a 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdés b) pontja alapján az önkormányzatok – amennyiben azt szükségesnek tartják – helyi rendeletben szabályozhatják az avar és a kerti hulladék égetését. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogyha valaki saját kertjében vagy a telkén az összegyűjtött száraz növényeket el szeretné égetni, azt csak akkor teheti meg, ha az adott településnek van erről szóló önkormányzati rendelete.
Azokon a településeken pedig, ahol az önkormányzatok rendeletet alkottak a kérdésben, ott jellemzően az avar és kerti hulladék égetése az év egy időszakában vagy a hét bizonyos napjain engedélyezett.
Tehát az, aki zöld hulladékot szeretnénk égetni, előbb a helyi önkormányzati hivatalban érdeklődni, megengedett-e, és ha esetleg igen, mikor lehet a szabályoknak megfelelően elégetni a faleveleket, kisebb ágakat.
Ahány település: annyiféle szabályozás
- Szombathelyen például 2021 óta - veszélyhelyzet ide- vagy oda, az alapvetően is rossz levegőminőség javítása érdekében már betiltotta az avar- és egyéb kerti hulladék égetését a város teljes területén.
- Pécs önkormányzati rendelete értelmében 2019 nyara óta tilos a város belterületén a kerti hulladékok égetése. Korábban áprilisban és novemberben volt megengedett az avarégetés, ma azonban akár 3 millió forintos bírságot is kaphat az, aki nem tartja be a szabályokat. Az önkormányzati rendelet a városhatáron belül történő égetést tiltja, a Pécs táblán túli avarégetésre már az Országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozik.
- Várgesztes(Komárom-Esztergom megye) megengedőbb: a hatályos az avar és kerti hulladék szabadban történő égetéséről alkotott helyi rendelet szerint a komposztálásra alkalmatlan avar és kerti hulladék égetése belterületen minden év március 1-je és április 30-a, valamint október 1-je és november 30-a között engedélyezett kizárólag hétfőn, szerdán és szombaton 8 és 18 óra között. Ettől eltérő időben, központilag elrendelt tűzgyújtási tilalom ideje alatt, valamint ünnepnapokon és nem kedvező meteorológiai viszonyok során tilos a nyílt téri égetés!
- Gönyűn (Győr-Moson -Sopron megye) a helyi szabályozásunk szerint a kerti hulladék elégetésére csak akkor kerülhet sor, ha más hasznosítási lehetőség nem alkalmazható. Kizárólag száraz kerti hulladékot lehet márciusban, áprilisban, szeptemberben, októberben és novemberben keddi napokon 8 és 18 óra között égetni, de több egyéb feltételt is meghatároztunk– közölte a a Kisalföldnek a település jegyzője.
- Pest megyében 17 településen egész évben tilos az égetés (Budakalász, Budapest, Csömör, Galgahévíz, Gyál, Gyömrő, Ipolydamásd, Kóspallag, Nagybörzsöny, Nagykovácsi, Nagykőrös, Pilisszántó, Százhalombatta, Tárnok, Törökbálint, Vácszentlászló, Vecsés) míg két település rendkívüli szigort alkalmaz, Csőváron négy, Tökön három előre meghatározott napon lehet kerti hulladékot égetni.
Mi van akkor, ha nincs helyi önkormányzati szabályozás?
Helyi szabályozás hiányában az avarégetés kérdésével kapcsolatban az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 225. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak, amely alapján
MINDENKOR tilos az avar és kerti hulladék égetése.
A levegő védelmét szabályzó 306/2010-es kormányrendelet további rendelkezéseket tartalmaz az avar és kerti hulladék égetés hatósági ellenőrzésével, bírságolásával kapcsolatban.
A jogszabályok értelmében az avar és kerti hulladék égetése tehát tilos, és a tilalom megszegése esetén különböző büntetések alkalmazhatóak:
- Természetvédelmi bírság: Az égetés miatt kiszabható bírság mértéke 15.000 forinttól 300.000 forintig terjedhet.
- Környezetvédelmi bírság: Ezen felül a helyi önkormányzatok is szabhatnak ki bírságot, amely mértéke önkormányzatonként változó, de jellemzően szintén magas összegű, egészen komoly 3 000 000 forintos összegig elmehet.
A konkrét bírság mértéke az eset körülményeitől, a helyszíntől, valamint a jogsértés súlyosságától függ. Emellett az égetés során keletkező füst és szennyező anyagok miatt a hatóságok levegőtisztaság-védelmi jogszabályok alapján is felléphetnek.
Az sem megoldás, ha egyszerűen az udvaron hagyjuk a zöld hulladékot
A jelenlegi szabályozás szerint a helyi tiltó szabályok, vagy az esetleges általános tűzgyújtási tilalom miatt sem lehet felhalmozni a kertekben az éghető hulladékot (ágnyesedéket, leveleket, stb). A törvény szerint ugyanis az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.
Mibe kell tenni a nyesedéket és az avart? Ki és hogyan szállítja el?
Zöldhulladéknak a kertben vagy kertészeti tevékenység során képződő növényi eredetű települési hulladék, amely képes önmagától, tehát mindennemű külső tényező nélkül a biológiai lebomlásra. Ilyenek a fák, bokrok, nyesedékek, fűnyírás során keletkező zöldhulladék, falevél, és a konyhakerti hulladékok.
- Szombathelyen például márciustól novemberig havonta egyszer a SZOVA NZrt. elszállítja a zöldhulladékot. Ez díjmentes azon lakossági ügyfeleknek, akik a kommunális hulladék elszállításra érvényes szerződéssel rendelkeznek. (Fontos azonban tudni, hogy a szolgáltatás igénybevétele regisztrációhoz kötött, mely intézhető online, telefonon vagy akár személyesen is.) Itt a zöldhulladékot 120 literes gyűjtőedénybe lehet elhelyezni, év közben könnyítésként engedélyezték a kötegelést is. A legfontosabb azonban, közölték a szakemberek, hogy a zöldhulladék közé más ne kerüljön, hiszen az összegyűjtött fanyesedéket, ágakat, növényeket komposztálásra elszállítják.
- Jákon (Vas megye) is hasonló a helyzet, itt zöldhulladék elszállítására, lerakására havonta egyszer a barna zsákokban kihelyezve lehetséges. A lerakó területre bejutást a helyi KÜÉSZ tudja biztosítani. A beengedés előtt a letenni kívánt kerti hulladék tartalma átnézésre kerül, amiben nem lehet fém, föld, műanyag, mert az a további felhasználó aprítójában kárt okozhat.
A Vas megyei települések nem kivételek - egyre több önkormányzat rendszeresen- évente több alkalommal is szervez zöldhulladék-gyűjtést, amelynek keretében a lakosok ingyenesen helyezhetik ki a zöldhulladékot (pl. lehullott levelek, fűnyesedék, ágak). A gyűjtés időpontját a helyi önkormányzatok hirdetik meg, és a pontos időpontokról általában értesítést küldenek a lakosoknak. (A zöldhulladék kezelésére vonatkozó konkrét szabályok településenként eltérhetnek, ezért érdemes a helyi önkormányzat weboldalán vagy tájékoztató anyagaiban utánanézni a pontos részleteknek.)
- Szelektív gyűjtőedények: néhány településen zöld kukák is rendelkezésre állnak, amelyekbe a zöldhulladékot lehet helyezni. Ezeket az edényeket rendszeresen ürítik a hulladékgazdálkodási szolgáltatók.
- Zöldhulladék-lerakóhelyek: a lakosok zöldhulladékukat saját maguk is elvihetik a helyi zöldhulladék-lerakóhelyekre, ahol ingyenesen leadhatják az anyagot. Ilyen zöldhulladékgyűjtő pontokat az ország szinte minden nagyobb városában – de kisebb településeken is találunk már.
Fontos viszont, hogy a zöldhulladékot a megfelelő módon kell gyűjteni, és nem győzzük kiemelni, általában véve - tilos a kerti hulladék égetése, amely súlyos bírságot vonhat maga után.
Már így is lehet: egyre több városban működik a zöldhulladék-felajánlás
Éves szinten Magyarországon közel 800 000 tonna zöldhulladék keletkezik. A Sharewaste egy hiánypótló komposztáló applikáció, ami összeköti azokat, akik nem akarják csak úgy kidobni a zöldhulladékot. A sajátos kezdeményezés alapja, hogy a keletkező zöldhulladékunkat tovább tudjuk adni szomszédainknak vagy a környékbelieknek.
Térképes applikáción meg is tudjuk találni a hozzánk legközelebb eső lerakóhelyet:
Tényleg, mi a baj az avarégetéssel?
Nem vita tárgya, tény ugyanis az avarégetés jelentősen rontja a levegőminőséget: 100 kg avar égetése során annyi veszélyes anyag kerül a levegőbe, amennyi egy közepes méretű település egész légterét határérték felett beszennyezheti. Az esti égetés semmit sem javít ezen a helyzeten, sőt szélcsendes időben órákig megrekednek a szennyező anyagok a házak között, könnyen kitarthatnak reggelig, és persze a nyílászárók résein is jelentős mennyiségű füst tud a beltérbe jutni, arról nem is beszélve, hogy sokan szeretnének este is szellőztetni, kimenni. A szennyező anyagok a mi éghajlatunkon megszokott éjszakai inverzió miatt esti égetésnél jóval több ideig a talaj közelében maradhatnak.
Egy kupac avar 6 órás égetése = 250 busz 24 órás folyamatos közlekedésével!
Több tanulmány is kimutatta, hogy szoros az összefüggés a vírusos légúti megbetegedések súlyossága, az emiatti elhalálozások száma, valamint a légszennyezés között. Minél szennyezettebb levegőben tartózkodik valaki és minél hosszabb ideig, annál nagyobb a kockázat – hívta fel a figyelmet a Levegő Munkacsoport.
Égetés helyett álljunk neki komposztálni!
Ahogy Kósa Dániel kertészmérnök a HelloVidéknek azt tanácsolta, a lehullott leveleket, lenyesett ágakat, vagy hajtásokat égetés helyett komposztálhatjuk is. Jelöljünk ki egy sarkot vagy egy alkalmas eldugott helyet a kertben, ahol nem csak ezeket, hanem a nyáron lenyírt gyepet, konyhai bio hulladékot is gyűjthetjük itt, és ebből pár év alatt kiváló tápanyagforrás lesz a növényeknek. (A komposztálás témakörében a HelloVidéken bővebben ITT is olvashatsz...)
Amennyiben beszerzésre kerül egy ágdaráló, akkor ledarálva az ágakat gallyakat, kiváló talajlazító illetve hosszútávú tápanyag forrást tudunk belekeverni az ágyásainkba, mind a dísznövények, gyümölcsök, fák, bokrok ültetésénél, valamint a palánták ágyásainak kialakításánál. Használhatjuk továbbá még, talaj takarására, hogy kevésbé gyomosodjon a talaj, illetve csökkentsük a párologtatását.
Címlapkép: Getty Images