Itt a tavasz, vele az egyik első primőr zöldségünk, a saláta is egyre többször, akár főfogásként is az asztalra kerülhet! Történelmi források alapján Egyiptomból származó zöldségnövény több száz változatát ismerjük, rendkívül egészséges, sok fajtája nálunk is, bármelyik hobbikertben megterem. A saláta manapság egyre népszerűbb, ezért is néztünk utána, hol mennyiért kapható most a piacokon, milyen fajták a legnépszerűbbek?
Hol van még a húsvét, de már így is kész horror a piaci bevásárlás! Bár a hazai áruházláncok az elmúlt hetekben jelentősebb akciókkal csalogatnak, vagyonokat fizethetünk a minőségi zöldségekért. Az AKI PÁIR friss adatai szerint márciusában például a hazai, tárolási fejes káposzta 230 forint/kilogramm leggyakoribb ára jelentősen meghaladta az egy évvel korábbi heti átlagárát, a kelkáposztáé 21 százalékkal 315 forint/kilogrammra emelkedett a Budapesti Nagybani Piacon, és akkor hol vagyunk még a nagybevásárlástól (ami szinte kétszer annyiba kerül, mint tavaly)!
Legalább 20-30%-kal nőtt a saláta termelői ára is
A friss adatok szerint a belföldi fejes saláta termelői ára 19 százalékkal, a jégsalátáé 28 százalékkal nőtt 2023 1–10. hetében az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az import-saláta ára is emelkedett, a fejes salátáé 24 százalékkal, a jégsalátáé 45 százalékkal.
Egy biztos, nem mi vagyunk Európa legjelentősebb fejessaláta-importőrei
Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió tagországai 2,3-2,4 millió tonna salátát termelnek évente. Spanyolország 1 millió tonna/év mennyiséggel az unió vezető salátatermelője. Szakértők szerint Spanyolországban a februári hideg időjárás, Hollandiában a magas energiaköltségek miatt csökkenhet saláta kínálata az idén.
A közösség belső piacán a legnagyobb fejessaláta-exportőr Spanyolország, majd Olaszország és Hollandia következnek a sorban. A legjelentősebb fejessaláta-importőrök Németország és Olaszország. Spanyolország fejessaláta-kiszállítása a közösség belső piacára 24 százalékkal 269,4 ezer tonnára csökkent 2022-ben az előző évihez képest. Az unió belső piacán az egyéb salátafélék legnagyobb exportőre Spanyolország, Hollandia és Olaszország áll a második és harmadik helyen. A meghatározó importőrök egyéb salátafélékből: Németország, Franciaország és Hollandia. Spanyolország kiszállítása a termékkörből a közösség belső piacára 3 százalékkal volt több (294,4 ezer tonna) 2022-ben, mint egy évvel korábban.
Egyre kevesebb a hazai saláta
A KSH adatai szerint Magyarországon a fejes saláta termőterülete, ezzel együtt a betakarított termés mennyisége csökkenő tendenciát mutatott az előző években: 2021-ben 237 hektáron 8,45 ezer tonna salátát termeltek.
A KSH adatai szerint Magyarország fejessaláta-behozatala a felére (989 tonnára) esett vissza 2022-ben az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb beszállító Spanyolország maradt, ahonnan 453 tonna fejes saláta érkezett. A kivitel 13 százalékkal 938 tonnára csökkent – elsősorban Csehország, valamint Ausztria felé – ugyanebben az összehasonlításban. Magyarország fejessaláta-exportjának értéke 9 százalékkal 373 millió forintra, az import értéke 44 százalékkal 356 millió forintra mérséklődött 2022-ben. Az egyéb salátafélék (a fejes saláta kivételével) exportjából származó bevétel 28 százalékkal 2,8 milliárd forintra, az import értéke 30 százalékkal 6,5 milliárd forintra emelkedett 2022-ben. A volument tekintve a behozatal 3 százalékkal (13,2 ezer tonnára) nőtt 2022-ben. A legjelentősebb beszállítónak Spanyolország számított, ahonnan 8,5 ezer tonna saláta érkezett. A kivitel 3 százalékkal bővült, csaknem 5 ezer tonna volt 2022-ben. A legnagyobb célpiacra, Romániába 7 százalékkal 4,3 ezer tonnára növekedett a kiszállított mennyiség.
A saláta nem kapott ársapkát, pedig megérdemelte volna…
Az AKI PÁIR adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon
a belföldi:
fejes saláta termelői ára 19 százalékkal 237 forint/darabra,
a jégsaláta termelői ára 28 százalékkal 400 forint/darabra,
a Lollo típusú tépősalátáké (Lollo rosso, Lollo bionda) 18 százalékkal 292 forint/darabra emelkedett 2023 1–10. hetében az előző év azonos időszakához viszonyítva.
az importból származó:
fejes saláta nagykereskedelmi ára 24 százalékkal (301 forint/darab),
a jégsalátáé 45 százalékkal (634 forint/darab),
a Lollo típusú tépősalátáké 26 százalékkal (373 forint/darab) volt magasabb 2023 1–10. hetében az egy évvel korábbinál.
Miért egészséges salátát enni?
A leveles zöldségek, melyeket egyébként salátáknak szoktunk nevezni, a legtöbb zöldségnél sokkal egészségesebbek, pontosan azért, mert a zöldségek legértékesebb része a levél, amely tápanyag összetételben jelentősen különbözik a növény többi részétől. Ezekben a leveles zöldségekben sokkal koncentráltabban vannak jelen vitaminok és ásványi anyagok, azonban teljesen mentesek a keményítőtől. A levelekben található klorofil molekuláris összetétele hasonlít az emberi vérre, az egyes íz- és rostanyagok pedig csodát művelnek az emésztőrendszerünkkel.
Salátakisokos A-tól Z-ig
Az Egyiptomból származó zöldségnövénynek ma már több száz változatát ismerjük. Ismertebb változatai a jégsaláta a tölgylevelű saláta és a fodros saláta. A magyaros konyhában a primőr fejes saláta (ecettel, sóval, olajjal ízesítve) ugyan még mindig top helyen szerepel, de az utóbbi évtizedben számos új salátaféle is meghódította a szívünket (és a gyomrunkat). Az egyes saláták íze között nagy a különbség, így némi válogatás után mindenki megtalálhatja a neki ízlőt.
Belga endívia: erős leveleinek köszönhetően a belga endíviát gyakran használják előételek tálalására, akárcsak valami ehető tányért. Ám nem ez az egyetlen érdekessége, szinte teljesen a föld alatt, napfény nélkül termesztik, így alakul ki elefántcsont árnyalata és édes, bár nyomokban kesernyés ízvilága.
Fodros endívia: kunkorodó külső levelek és halványzöld árnyalat jellemzi a fodros endíviát, ám belga rokonával ellentétben ennek az íze kifejezetten kesernyés. Levelei hasonlóan kemények, ezért is használják zöldsaláták készítéséhez – felaprózva tartást ad a salátának.
Jégsaláta: levelei sárgászöldek, a fejes saláta leveleinél vastagabbak, erősebbek, roppanósak, magasabb a víztartalmuk, jobban ellenállnak a sérülésnek, ízük enyhén édeskés. A jégsaláta energiatartalma alacsony, bővelkedik jótékony tápanyagokban, igazi vitamin bomba. A közelmúltban itt írt róla a Hellovidék!
Madársaláta: valeriánasaláta, galambbegy saláta (Valerianella locusta) Európa mérsékelt égövi részein honos, de a Kaukázusban, Kis-Ázsiában is megterem, sőt utóbbi területeken szinte gyomnövényként terjedt el. Európában Franciaországban és Hollandiában kedvelt zöldség, máshol azonban nem tudott különösebb népszerűségre szert tenni, pedig könnyen termeszthető, igénytelen növényfajta. A madársaláta fogyasztásával antioxidánsokhoz, A-, és C-vitaminhoz juthatunk, B9-vitamin és bétakarotin tartalma pedig a téli lehangoltságot, fáradságot enyhítheti.
Mizuna: vagy namenia, mustárspenót, kiotói vízizöld, sárkányfogó saláta a káposztafélékhez tartozik. A mizunának igen karakteres íze van, sokak szerint kicsit borsos, csípős ízzel rendelkezik, éppen ezért ajánlják elsősorban borsos, mustáros, tormás ételekhez. Japánban a legnépszerűbb, a neve is japán, annyit tesz: „vízi zöld”, leveleit és a növény szárát fogyasztjuk.
Római saláta: ősi, európai saláta típus. Kötözősalátának is nevezik, mert nem képez olyan szorosan zárt, tömött fejet, mint a fejessaláta, ezért régebben összekötözték, hogy halványabb legyen a belső levelek színe. Ma már ez nem divat és sokkal egészségesebbek a zöld változatok. A római saláta a fő összetevője az amerikai konyha klasszikus salátájának, a Ceasar salátának, melyet Cesare Cardini, egy olasz-mexikói származású hotel-, és étterem tulajdonos, valamint konyhamester "talált fel".
Rukkola: más néven bormustár a Földközi-tenger térségében (a Mediterráneumban) őshonos, de termesztése vagy behurcolása révén Európa más részein és a világ számos táján is elterjedt, mint például Iránban, Afganisztánban, Turkesztán területén, Mongóliában, Indiában, az Egyesült Államokban és Oroszországban. Magyarországon ritkán termesztik, inkább elvadultan vagy behurcoltan fordul elő vetési gyomként. A friss illatú rukkola a keresztesvirágúak családjába (Cruciferae) tartozik, rokonai a káposztafélék. Sötétzöld, karéjos leveleit elsősorban saláták, kásák kiegészítőjeként használjuk. A rukkolát érdemes még zsenge korában leszedni, kissé kesernyés íze ekkor még nem annyira jellegzetes.
Tépősaláta: fejet nem fejleszt, magszáron folyamatosan növő leveleit fogyasztjuk. Idősebb levelei nem keserednek meg egészen kora őszig szedhetőek, levelei keményebbek, mint a fejes salátáé. Több változatát ismerjük, például a Lollo rosso, Lollo bianco és a Lollo verde.