Zsíros Tünde férjével, Kiss Attilával hat éve döntöttek úgy, hogy Tápiószentmárton határában egy hatalmas területen homoktövis termesztésbe kezdenek. Ha nem is ők a legnagyobbak, már ott vannak az ország 4-5 legnagyobb ültetvénye között. Nem elégedtek meg a gyümölcsvelő előállításával, gyermekeik - Eszter, Barnabás és Nándor - a nevét is adták a családi vállalkozás sikeréhez, vagyis az ESBANA márkanévhez. Nemcsak lekvárokat, hanem különleges ízvilágú homoktövises chutney-ket is készítenek.
A könyvelő és informatikai mérnök házaspár jó pár éve gondolt egy nagyot: Tápiószentmárton határában földeket vásároltak és kertészkedésbe fogtak. Ma már övék az egyik legnagyobb hazai homoktövis-ültetvény. Ahogy Zsíros Tünde a HelloVidéknek elmesélte: Esztergom alatt, Pilisjászfalun élnek, az ültetvényük lakhelyüktől 100 kilométerre, Tápiószentmártonon található. Tünde innen származik, ezért is itt vágtak épp itt bele a termesztésbe:
Az egész úgy kezdődött, hogy édesapám mezőgazdasági vállalkozó volt, Tápiószentmártonban bérelt földeket. Megtakarításainkat szerettünk volna befektetni, ezért vásároltuk meg azokat a területeket, amiken édesapám gazdálkodott. Egy idő után aztán tovább gondoltuk, ha már van földünk, mibe lehetne még belevágni, amit munka mellett elbírnánk? Évről-évre azt tapasztaltuk, hogy a mezőgazdaság elég nagy hanyatlásban van, nem hoz annyi pénzt, mint amennyit bele kell fektetni. Bár a föld önmagában is értékét képvisel, a művelése inkább viszi a pénzt, mint hozza, ezért is nyitottunk a kertészet felé
- tette hozzá Tünde.
Férjével közben mindketten kijárták a mezőgazdasági technikumot, Tünde kertészeti képzést is végzett.
Először dióban, mandulában és bodzában gondolkodtunk… Egyszer aztán mesélt valaki a homoktövisről, hogy milyen igénytelen növény, mennyire hasznos és egészséges. Igazából ennyit tudtunk róla. Hittünk mindenkinek, mert kevés volt az információ róla. Férjem Németországba is elutazott tanulmányútra, hogy megnézzen egy gazdaságot. Lelkesen tért vissza, hogy tényleg könnyű ezt termeszteni. Csak egy nagy baj volt: szúrós, de gondoltuk, ezt is megoldjuk. Ehhez képest minden nehézséget kikaptunk, nem volt könnyű az indulás sem. Az első évben sok növény kihalt, 4000 cserjéből 900 elpusztult, ami megmaradt, azok is csak 2-3 évre rá teremtek először. A következő évben mind pótolni kellett. Először 3 hektárt ültettünk be, majd a következő évben további 3 hektárt. Pont azért, hogy minden évben tudjuk szüretelni, mert a homoktövis csak 2 évente terem. Az első évben hozza a termőágakat, azokat következő évben porozza be. 2016-ban az első, 2017-ben a második ültetési évünk volt.
Ahogy Tünde mesélte még, 2-3 év után aztán már elég tapasztalatunk lett a termesztésben, de keservesen teltek az első évek:
Nem gondoltuk volna, hogy ennyire sokszor leszünk tanácstalanok. De egy ültetvény nem olyan, hogy bármikor meggondoljuk magunkat, és kiugrunk belőle. Az első évben még saját magunk jártunk le kézzel öntözni, de mostanra már azt is kiépítettük. A férjem informatikai mérnök, úgyhogy olyan rendszert építettünk ki, amit távolról is tudjuk irányítani. Sokat segített nekünk az is, hogy édesapám helyben van, gépparkkal is rendelkezik, mulcsozógépet viszont be kellett szereznünk. Férjemmel nyolc órában mind a mai napig saját szakmánkban dolgozunk, de szeretjük ezt is csinálni. Sokszor azt érezzük, hogy ez is sok, de szenvedéllyel tesszük. Szüretek és metszések idején gyakrabban, de általában is havonta egyszer lejövünk, átnézzük az öntöző csöveket, karbantartási munkákat végzünk, de nem kell már napi szinten jelen lennünk.
Nem sokan foglalkoznak vele nagyban, csak páran vannak termelők
A hazánkban is termesztett, szabadon is előforduló jótékony hatású növény eredetileg Ázsiából származik, de gyógyhatása és „igénytelensége” miatt mára szinte az egész világon elterjedt, és bárki számára elsajátítható termesztési formája van. A Magyarországon védett növény könnyedén megél a kopár, sziklás helyeken is, és különlegessége, hogy úgynevezett kétlaki növény – külön női és külön hím ivarú – ami a termesztése miatt sarkalatos kérdés. Hazánkban egyébként jelenleg 600–700 hektáron termesztik a homoktövist, az összterület 30–40 százaléka Bács-Kiskun megyében fekszik. Az egészséges bogyókból főleg lekvárokat, ivóleveket készítenek, de fogyasztásának módja fokozatosan bővül. Az állattenyésztők pedig a feldolgozásból származó magot és maghéjat is értékesnek tartják a takarmányozásban.
Ahogy Tünde a HelloVidéknek mesélte: Magyarországon homoktövissel nem sokan foglalkoznak nagyban, csak páran akadnak termelők. A meglévő 6 hektárhoz tavaly még ültettek 4 hektárt, így a 10 hektárral már az élvonalban vannak.
Nálunk a homoktövis termesztése még újnak számít, de Németországban már régóta foglalkoznak vele. Mi is a német, Habego nevű fajtát ültettük. A Magyarországon megtermelt bogyók nagy részét is Németországban vásárolják fel
- közölte még.
A klímaváltozás és az időjárás szélsőséges jelenségei miatt azonban ők is tartanak attól, hogy idővel a hazai klíma nem kedvez majd a homoktövisnek:
Jelenleg még az öntözéssel tudjuk ezen javítani, de valószínű, hogy ez a probléma egy idő után nem lesz kezelhető, új, a szélsőségesebb időjárást is elviselő fajtákat kéne kitenyészteni. Reméljük, hogy a fajtanemesítés segít majd abban, hogy a homoktövis jobban tűrje a szárazságot.
Az idei szüret még csak most kezdődik
Ahogy Tünde mesélte, tavaly egy kicsit elhúzódott a homoktövis szüret, mert szeptember elején közbejött az eső, egy hetet ki kellett hagyni, akkor október elejére csúszott át, de idén már szeptember első hétvégéjén nekiállhatnak a szedésnek. Az idei évben jó termés ígérkezik, szép nagyok a szemek.
Először csak a homoktövis-velőt értékesítették, mivel a felvevőpiac évről évre folyamatosan nyomta le az árakat:
Egy idő után arra is rá kellett jönnünk, hogy ahhoz, hogy a profit nálunk is maradjon, nem elég a velőt eladnunk, el kellene gondolkodnunk egy saját brand létrehozásán is. Így született meg, lassan már két éve, az ESBANA márkanév: ami gyermekeink - Eszter, Barnabás és Nándor – nevének kezdőbetűiből raktuk össze. Otthon elkezdtem kísérletezni. Sok termelő kiégett a lekvárban, mi más gyümölcsökkel is elkezdtük vegyíteni, hogy ne legyen annyira fanyar és savanyú ízű. Szerettük volna, hogy ráérezzenek vásárlóink is arra, hogy a homoktövis valóban nemcsak különleges és egészséges, de finom is. Elkezdtünk recepteket alkotni, így születtek meg saját termékeink.
A homoktövist azonban sokan még mind a mai napig a fanyarságával és savanyúságával azonosítják, ezért – árulta el Tünde - a márkaépítés is nehéz feladat. Ahhoz, hogy az embereket megismertessék a termékeikkel, amikor kiállnak egy vásárra vagy rendezvényre, igyekeznek mindig kóstoltatni is. Termékeikben a homoktövist sokféle gyümölccsel vegyítik, például almával, őszi és sárgabarackkal, de naranccsal is dolgoznak. Próbálják kihozni a lehető legfinomabb ízeket.
Honnan jött a homoktövises chutney ötlete?
Igazán különlegességnek számítanak a homoktövises chutney-jaik, az ötlet itt is a kísérletezéssel indult. Ahogy Tünde mesélte, idén nem mindennapi elismerésben is részesültek, ugyanis tudtak egy olyan chutney receptúrát alkotni, ami még Angliába is elnyerte a szakemberek tetszését:
A férjem a homoktövislekvárt is már mindenhez ette, képes volt még a húsra is rátenni. Innen jött az ötlet, hogy érdemes lenne ezt is tovább gondolnunk, ha már van lekvár, mi lenne, ha készítenénk kifejezetten húsokhoz, zöldségekhez, roston sültekhez, grillezett sajtokhoz is homoktövis alapú készítményeket. Így születtek meg az első chutney-receptek, amik annyiban különböznek a lekvároktól, hogy más gyümölcsökkel is feldobjuk, és jóval fűszeresebbek is. Van például, aminek alma és homoktövis az alapja, teszünk bele szegfűszeget, fahéjat és cardamomot. A gyermekeim nagyon szeretik, nekik mindig a mézeskalács jut eszükbe róla, roston sült húsokhoz és tésztákhoz is isteni. Van egy chilis szilvánk, amibe még gyömbért, ánizst is teszünk. Ez például annyira jól sikerült, hogy a Magyar Ízek Versenyén arany minősítést kapott. Angliában pedig a Great Taste-en egy csillaggal jutalmazták. Az angolok adtak még egy tippet is hozzá, hogy ez az ízesítés például a bárányhúshoz is isteni…
Jövőre muszáj lesz árakat emelniük
Az infláció őket sem kímélte, de az értékesítésben még nem tapasztaltak nagyobb visszaesést. A költségeik őrületesen emelkedtek, elég csak arra gondolni, hogy az üvegek ára körülbelül kétszeresére nőtt, a papírtól a címkéig, a szállításig mindennek szinte duplája ment fel az ára.
Termékeink eredetileg is prémium kategóriásak voltak, de most az áremelkedések miatt, úgy érezzük, hogy megfizethetőbb termékeket kínálunk. Az emberek között nagy a megosztottság, sokan csak a legszükségesebb alapanyagokat vásárolják. Azokat célozzuk meg, akik egészséges alapanyagokból készült termékeket szeretnének, és hajlandóak értük többet fizetni. Még nem emeltük az árainkat, de látjuk, hogy jövőre valószínűleg szükség lesz rá. Az új adók is súlyt raknak a vállalkozásokra. Az idei árakat még nem emeljük, de úgy néz ki, jövő januárban szükség lesz rá.
Nálunk a sima homoktövisvelő 2023 szeptemberében (250 ml-es kiszerelésben) 1800 forintba kerül, míg a fél literes 3100 forintba. Az ízesített velőiket, például a mézes-gyömbéres, 1900 forintért kínálják. A chutney-k 1670 forintba, a lekvárok pedig 1380 forintba kerülnek. Van bio változat is, például az alma-homoktövis hársmézzel, ez kicsit drágább, mivel a bio alapanyagok is költségesebbek.
A homoktövis otthoni termesztésébe is érdemes belevágni
Ahogy Tünde mesélte, náluk is többen érdeklődnek, kérdezik őket is a vásárlók, hogyan lehet otthon, a kertben is homoktövist termelni. Amire általánosságban érdemes odafigyelni, hogy a homoktövis a homokos talajt kedveli, de vízigényes növény is. A 40 fokos meleget kezdetben úgy reagálja, hogy lehullatja a leveleit, majd elkezd száradni.
Ezt a problémát mi úgy oldottuk meg, hogy visszaengedtük a gyepet, ami megvédi az állományt. Az első évben még kapálgattunk, de 6 hektáron nem lehetett ezt csinálni, mert a homok nagyon gyorsan kiszárad. A gyep viszont tartja a talajt.
- tette hozzá.
Általánosságban még elmondható róla, hogy mivel egy mediterrán növényfajról beszélünk, kifejezetten kedveli a napfényes környezetet, szárazság- és fagytűrő, talajban nem válogat, így a sivár, meszes és sós talajon is egyaránt jól érzi magát. Ha most akarunk belevágni a telepítésbe, fontos, hogy burgonya és kajszi után ne ültessünk! Az ültetés első mozzanata a termőhelyek kiválasztása, ami történjen kerítés mellé, vagy akár telekhatárolónak kiválóan alkalmas, köszönhetően a sűrű, tüskés ágrendszerének. Őszi vagy tavaszi telepítés előtt érdemes zöldtrágyázni, szervestrágyázni, esetleg foszfor tartalmú műtrágyát kijuttatni. Mivel kétlaki növény, telepítésekor nő és hímivarú növényeket kell ültetni.
A homoktövis termése késő őszig a cserjén maradhat, de a betakarítást az érés elejére érdemes időzíteni, ami általában szeptember közepétől október végéig tart.
A betakarítási folyamat eléggé munkaigényes, hiszen a bogyó erősen kötődik a vesszőkhöz, így nagy kihívást jelent léveszteség nélkül leszedni a gyümölcsöt. Sajnos a betakarított termés nem tartós, elég rövid időn belül fel kell dolgozni, vagy esetleg fagyasztóban tárolni. Gépi betakaríts során a vesszőket levágják, majd arról lerázzák a bogyókat, de vannak akik a rázás előtt lefagyasztják az egész vesszőt, és kicsit könnyítenek a bogyók könnyedebb betakarításán.
Címlapfotó, fotók: Zsíros Tünde