Az elmúlt években fokozatosan csökken nemcsak a magyar, de a globális borfogyasztás is, miközben a klímaváltozás is nehezíti a borászatok dolgát: az eddigi termőterületek kezdenek alkalmatlanná válni a megszokott fajták termesztésére, és el lehet kezdeni barátkozni a skandináv borok gondolatával. A magyar piac problémáira a szakértők a külföldi terjeszkedésben, főleg a kínai exportban látják a megoldást, illetve az olyan szakmai rendezvények is fellendíthetik a keresletet, mint a Budavári Palotában szeptember 12. és 15. között megrendezésre kerülő 33. Budapest Borfesztivál, amely lehetőséget nyújt a hazai borászatok válogatott borainak bemutatására, de olyan különlegességeket is felvonultat, mint például a georgiai narancsbor.
A borfogyasztók száma és a borfogyasztás mennyisége is csökkent az utóbbi években Magyarországon a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) felmérései alapján. A 2017-es és a 2023-as kutatások összevetéséből kiderül, hogy a legvagyonosabbak körében nem csökkent a borfogyasztás, a szegényebbek és a középrétegek azonban egyaránt kevesebbet vásárolnak, igaz, ez majdnem minden alkoholos ital forgalmáról elmondható.
A vörösbor fogyasztási aránya 7 százalékkal csökkent, ugyanakkor a rozé aránya 5 százalékkal nőtt, akárcsak a száraz és félszáraz boroké, amelyek a teljes fogyasztásnak ma már csaknem 50 százalékát teszik ki.
A fiatalabbak a gyümölcsös és a citrusos borokat kedvelik leginkább, az ízteszten a magas cukortartalmú borok bizonyultak a legnépszerűbbnek. A kezdő fogyasztók belépő kategóriája az édes borok mellett a rozé, aki elsőnek ezt kóstolja, nagyobb eséllyel lehet felnőttként borkedvelő - tették hozzá.
A klímaváltozás átrendezi a globális viszonyokat
A világ bortermelésének felét Franciaország, Olaszország és Spanyolország adja, Magyarország a világ 16. legnagyobb bortermelője, megelőzve Ausztriát, de lemaradva Romániától. A klímaváltozás azonban különösen érzékenyen érinti a borászatokat, Olaszország a tavalyi évben például azért csúszott le a bortermelés mennyiségében Franciaország mögé, mert az ország középső és déli régióiban a hőség, illetve a legyengült tőkéket megtámadó betegségek akár 50 százalékos terméskiesést is okoztak. Mindeközben a szőlőtermesztés ökológiai határa egyre északabbra húzódik, a világpiacon megjelentek kanadai és svéd borok. A francia pezsgő hazájában Champagne-ban olyan drasztikus következményei vannak az éghajlatváltozásnak, hogy a nagy pezsgőházak dél-kelet angliai szőlőtelepítésbe fogtak, ahol a klimatikus viszonyok jobban megfelelnek a hagyományosan pezsgőkbe kerülő chardonnay, pinot noir és pinot meunier fajtáknak.
Az éghajlatváltozás a magyar szőlősgazdákat sem kíméli: a csapadékhiány miatt a Kunsági borvidék gazdái komoly bajba kerülhetnek az elkövetkezendő években. Szakértők szerint ugyanakkor a magyar borrégiók közül például Villányban pozitív folyamatokat is elindíthat a felmelegedés, és a terület egyértelműen vörösbor termelésére állhat át. Árnyalja az optimizmusukat, hogy a fogyasztói szokások egyértelműen a vörösborok kárára változnak az alacsonyabb alkoholtartalmú fehér- és rozéborokkal szemben.
Az elmúlt évek borpiaci folyamataiban jól lekövethető volt a fogyasztói ízlés változása. Az általános életstílus könnyedebbé válása magával hozta a könnyű ivású, könnyen érthető borok népszerűségének növekedését. A piac nem vesz fel annyi vörösbort, mint korábban, a fehérek azonban egyre népszerűbbek. A friss, gyümölcsös ízek a fehérborokat könnyen fogyaszthatóvá teszik, amik így újra beleillenek a mindennapokba. A minőségi érlelt vörösborok ugyanakkor soha nem fognak kikopni, és a fogyasztórétegük is megmarad, ezek azok a borok, amik a legmagasabb áron értékesíthetők, amik presztízsnövelő erővel bírnak, és amik nem a tömegeknek szólnak.
A Magyar Bormarketing Ügynökségnél a külföldi terjeszkedésben, az aktív exportpiaci megjelenésben látják a magyar borágazat fejlődési lehetőségeit, főleg Németországban és az Egyesül Királyságban, de egyre aktívabb a szervezet tevékenysége Dél-Korea, Lengyelország és az Egyesült Államok piacain is, a következő időszakban pedig a skandináv országok lesznek fókuszban, de kiemelt figyelmet szentelnek a magyar borágazat kínai jelenlétére is:
a hatalmas kínai piacban óriási lehetőségek rejlenek, a magyar borászatok rendszeresen meg is jelennek Kínában szakmai rendezvényeken, social média platformokon.
De a visszaeső fogyasztás miatt kiemelkedően fontosak az olyan rendezvények is, mint a Budavári Palotában szeptember 12. és 15. között megrendezésre kerülő 33. Budapest Borfesztivál. A SPAR 2007 óta szponzora a fesztiválnak, amely idén is izgalmas italokkal és szakmai kulisszatitkokkal várja a látogatókat.
A fesztivál díszvendége a legősibb borkultúra
A legújabb kutatások és a régészeti leletek is egyértelműen bizonyítják, hogy Georgiából – korábbi nevén Grúziából - származik a legősibb borkultúra, amely 8000 éves múltra tekint vissza.
A borostyánszínű, héjon erjesztett, magas tannintartalmú natúr fehérborok érdekessége, hogy nagy részüket az évezredekkel ezelőtti technológia alapján készítik a mai napig.
A SPAR-tól megtudtuk, hogy a Budapest Borfesztiválon a látogatók száma a négy nap alatt évek óta 35-40 ezer fő körül mozog, mindig nagy népszerűségnek örvend a díszvendég (ezúttal Georgia) kínálata, a látogatók kíváncsian fedezik fel a számukra ismeretlen karaktereket, bortípusokat. A georgiai borok hazai szakértője Petzold Attila lesz, aki minden nap egy-egy mesterkurzussal viszi közelebb az érdeklődőket a Kaukázus csodálatos borvidékeihez és különleges boraihoz. A legismertebb georgiai bortípus talán a nálunk narancsbornak nevezett natúr bor, melynek igazából nincs köze a narancshoz vagy a citursfélékhez. Az elnevezésnek helyesen „borostyánbornak” kellene lennie, hiszen ez utal a bor színére, ami mindig fehér szőlőből, egy különleges, ősi eljárással készül.
Emellett a habzók, gyöngyözők, pezsgők mellett egyre népszerűbbek a premier borok is, vagyis azok, amelyeket idén szüreteltek a borászatok, így a Borfesztiválon friss, gyümölcsös, üde borokkal lephetik meg az érdeklődőket.
Idén a már jól ismert kristály kóstolópohár is nagyobb lesz, hogy a nagyobb űrtartalmának köszönhetően a beltartalma is jobban essen, például az ország egyik legnagyobb presztízsű boros megmérettetésén, a VinAgora Nemzetközi Borversenyen jól szereplő, ám kevésbé ismert borászatok borai, amelyek szintén a fesztiválon kapnak lehetőséget a nagyközönség előtti bemutatkozásra. A Hunyadi udvar központi helyén található VinAgora Felfedezettek standon négy, talán kevésbé ismert, de annál izgalmasabb pincészet mutat be négy különböző borvidéket kiváló borai által.
Szeptember 15-én tartják a Főőrség és Lovarda impozáns teraszán a luxusitalok kóstolóját, ahol három pezsgőritkaságot is bemutatnak, a résztvevők pedig a napóleoni háborúk idejéből fennmaradó sabrage látványos technikáját is elsajátíthatják.
A Budapest Borfesztiválra a csütörtöki belépőjegyek 8.200, a pénteki és szombati jegyek 8.900, a vasárnapiak 6.500 forintért kaphatók a helyszínen, illetve elővételben a rendezvény hivatalos weboldalán. A napi karszalag tartalmaz egy kristály kóstolópoharat, egy pohártartót és egy kóstolót a 2024-es VinAgora Nemzetközi Borverseny boraiból.
A SPAR lapunkat arról tájékoztatta, hogy akciós belépőjegyekkel is készülnek az eseményre: 2024. augusztus 29. és szeptember 11. között a SPAR, City SPAR, INTERSPAR, illetve a SPAR partner és SPAR market üzletekben 15.000 forint feletti vásárlás esetén a kasszánál egy 50%-os kedvezményre jogosító kupont kapnak a vevők, amelyet a Budapest Borfesztivál helyszínén válthatnak be, így a napijegyet féláron tudják megvásárolni.